Harangszó, 1930
1930-05-18 / 20. szám
1930 májú» 18 HARANOSZO. akik nem engedték tőled elvonni az élet vizét. Bizonyítsd be nemcsak szóval való hálaadással, hanem egész életeddel, hogy nem hiába van meg mindened ahhoz, hogy növekedj Krisztusban. Ez lesz az Isten előtt legkedvesebb, igazi hálaadás. Máj. 26. A közöny, amely öl. Jén. jel. III. 14—22. Az úrvacsora kétfelé szakításának helytelenítésekor elvetendőnek ítélte az Ágostai Hitvallás az úrnapi körmenetet is, mely a kehely elvonásával s az átlénye- gűlés tanának elfogadásával együtt yezet- tetett be a róm. kath. egyházba az Úr testévé átváltozott ostya imádására. Mi e szokást, mely a népnél elégszer félreértésre adott alkalmat, nem helyeseljük. Ha látod az úrnapi körmenetnél nagy fénnyel, pompával felvonuló tömegeket, egyet tanulhatsz tőlük: kérdezd meg magadat, tudod-e ép- úgy megbecsülni egyházadat, mint azok a fénnyel felvonuló nagy tömegek. Ne szé- gyeld szegénységét, mert ez belső gazdagság takarója. Büki Jenő. KORKÉPEK. Karcolatok a hétről. A „Szív“ 1930. április 26-iki számában ez olvasható: m Csak magyar árút vegyetek, de katholikus iparostól ós kereskedőtől 1“ Szép nemzeti iparpártolás, úgy-e ? A békéscsabai evangélikus leányegylet konferenciája, Április hó 12-én és 13-án tartotta a békéscsabai ev. leányegyesület konferenciáját. melyen nemcsak a helybeli leányok vettek részt, de az egész Alföld leányegyesületei is képviselve voltak. Majdnem 300 leány volt együtt a konferencián és tanácskozásaikat. megbeszéléseiket, összejöveteleiket az egész város ev. közönsége élénk figyelemmel kisérte A vidékről kb. 100 leány jelentkezett Orosházáról. Szegedről. Szarvasról. Szentetornyáról. Cinkotáról. Kiskőrösről, Budapestről és több ev. egyházból. A vendégek pénteken este és szombaton reggel érkeztek, kik a helybeli leányoknál találtak meleg vendégszeretetre. — A konferencián 11 lelkész is részt vett: Kutas Kálmán (Szeged), Korim Kálmán (Szarvas), Gáncs Aladár (Budapest). Kálmán Rezső (Orosháza), Hrivnyók János és Csalót Gvörgy (Medgyesegyháza). Rohály Mihály (Csorvás), Rutlkay Mikiién Gyula (Budapest), azonkívül Kosa Pál és Szlany János theologusok. A konferenciát szombaton reggel 1/*10 i. órakor áhitat nyitotta meg a kis templomban. hol Jakabfi György helybeli lelkész imádkozott és bibliát olvasott. Utána a gyülekezet tanácstermébe vonult a konferencia, hol Kósner Gusztáv vallástanár üdvözölte és a tanácskozást Isten nevében i megnyitotta A Programm értelmébem az 1 első előadást: Mit üzen a mult a jelen ev. i leányainak nem D. Kovács Sándor egyet, t tanár tartotta, mivel hivatalos elfoglaltsága i miatt a konferencián nem jelenhetett meg. i Az előadást Kutas Kálmán és Zászkalicky I Pál tartották. 11 órakor volt a második előadás: „A modern nő a mai magyar irodalomban” ) címen, melyet dr. Böhm Dezső budapesti leánykollégiumi igazgató tartott. Lebilincselő előadását feszült figyelemmel és érdeklődéssel hallgatták. Az előadó óriási irodalmi felkészültsége, széles látókörű tudása mindenkit megragadott, sokat tanulhattak tőle, s mindenki hálával vehette mindazon tanácsokat és útbaigazításokat, melyeket tőle kapott. iD.u. 4 órakor folytatták az előadásokat És pedig : Marcsek Jánosné : »Az otthon élő leány", Majoros Edit: „A dolgozó leány” címmel. Mindkét előadó gazdagon kimerítette tárgyát és nagyon éles meglátásokkal fedte fel azokat a problémákat, melyekre ez a két féle leánytípus keres, illetve keresnie kell a feleletet. Mind a kettő kisértéseknek van kitéve, az otthon élő leány otthoni munkájában, a család életében, a dolgozó leány hivatalában, munkatermében és keresményében. A felhozott példák, képek, a tényeknek rideg valósága minden hallgatóban felébresztett valamit, amivel kénytelen odaállítani a számonkérő Úr elé. Aki a leányokat is elhívta az ő szolgálatára. Mindkét előadás, — melyeket bár élénk eszmecsere követett — egyúttal bizonyságtevés is volt az evangélium mellett, mely nélkül ev. leány problémáit sohasem oldhatja meg. S ezért marad ez a két előadás minden leányban és minden hallgatóban örök, maradandó értékűvé. Az előadások után a nagy templomban esti istentisztelet volt, melyen dr. Szebe- rényi Gusztáv helyi lelkész liturgizált s Kálmán Rezső orosházi lelkész hirdette az Igét. Az istentiszteleten Linder László helybeli lelkész orgonáit és Uhrin Klára zene- akadémiai növendék solot énekelt. Másnap, vasárnap reggel 9 órakor bibliaórák voltak, melyeket Kutas Kálmán, Korim Kálmán, Kimer Gusztáv, Gáncs A. és Szlany Pál lelkészek vezettek. Utána 10 órakor istentisztelet volt a kis templomban. melyen Zászkaliczky Pál s. lelkész prédikált. Istentisztelet után ismét előadás volt a gimnázium tornacsarnokában, melyet Gáncs Aladár tartott: „Mit üzen nekünk az Ágostai Hitvallás?“ címen. Ez az előadás volt a konferencia középpontja. Nemcsak megemlékezés hitvallásunkról, de mélységes, gyakorlati követelményeket állított a hallgatóság elé. A hitvallásnak minden egyes levele, fejezete üzen valamit és távolról sem lehet evangélikus az, ki ezen üzeneteket meg nem hallja. Délután megbeszélések voltak a leányegyleti munkáról, melyeket Kimer vallástanár vezetett. Előadók voltak: Blatniczky Pálné (lelki és értelmi munka). Kovács Mária (egészségügyi munka) és Lengváry Julia (szociális munka). Az előadásokat ismét élénk eszmecsere követte. Minden leányegyesületnek arra kell törekednie, hogy ebben a három irányban folytassa munkáját és ebben a munkában minden leánynak ki kell vennie a maga részét. Érdekes gondolatok merültek fel a rever- zális elleni küzdelem, a cselédgondozást, elhagyott, gondozatlan csecsemőgondozás, sőt még az alkoholkérdés mellett is. A konferencia a helybeli ev. lakosságot is részesíteni kívánta áldásaiban. A nyilvános összejövetelen nagy számban vett részt a hívek sokasága. Az ünnepély középpontja Kutas Kálmán szegedi lelkész előadása volt, melyet: „Krisztus a király” címen tartott. A másik szónok Ruttkay Miklian Gyula volt. ki a „Keresztiről beszélt. A vegyeskar Linder László vezetésével Bach: Máté passiójából énekelt egy ________________________157 or atóriumot zenekari kísérettel. Emelte az ünnepély nívóját Uhrin Klára művészi éneke, ki hatalmas, de csengő hangjával, kellemes előadásával gyönyörködtette a hallgatóságot. A nagy tehetségű, fiatal énekművészt rövid idő múlva bizonyára az egész ország evangélikus és nem evangélikus társadalma is ismerni fogja. Ugyancsak az ünnepély nagy sikerét mozdította elő Péterfy Iby zeneakadémiai növendék zongorajátéka is, ki játékával szintén nagy zenei tudást árult el. Boldogok lehetünk, hogy ez a két evangélikus művész ilyen szép sikerekkel halad céljai felé. Az ünnepélyt közének fejezte be. A konferencia tagjai mindig együtt voltak. Nemcsak az előadásokon, de az étkezéseknél is. Szombaton este a nőegyesület adott szeretetvacsorát, melyen megjelentek az egyház vezetői is és sokan a hívek közül. A konferencia iránt az egész Alföldön nagy érdeklődés nyilvánult meg. Dr. Raffay Sándor püspök táviratilag üdvözölte a konferenciát és sokan levélileg is megemlékeztek róla s kívánták rá Isten gazdag áldását. Valóban meg is nyugodott a konferencián Isten gazdag áldása Hiszen nem volt ez más, mint az Alföld leányainak meg- 0 mozdulása. Összejöttek, hogy lelkűket gazdagítsák, hogy Ige után sóvárgó lelkűk kielégítésre találjon s hogy megbeszéljék azt a munkát, melyet folytatniok kell. mely- lyel ők is csak szolgálni akarnak. Az 6 konferenciájuk csak kezdet volt, de mi hisszük, hogy a következő alkalommal még többen, még nagyobb lelkesedéssel fognak találkozni ev. leányaink. Meg kell még említenünk, hogy a kon- ferencis ügyes megrendezése a békéscsabaiak közszeretetben álló vallástanárának. Kimer Gusztávnak a munkája, ki fáradtságot nem ismerve viselte szíven a konferencia ügyét. Munkájában segítő társa volt az egyesület elnöke: Zamecsnik Judit. Sz. P. egyröl-másrOl. A mindennapi életből. Országos mozgalom a névmagyarosítás ügyében. Mint értesülünk, nemsokára országos mozgalom indul meg a magyar név ügyében. A társadalom minden rétegében erős törekvés mutatkozik arra, hogy a névmagyarosítás ügyét végre helyes mederbe tereljék és az eddigi hibák kiküszöbölésével olyan nagyarányú akció jöjjön létre, amely rövid idő alatt száz és százezrek névmagyarosítását fogja eredményezni. A mozgalom vezetők elhatározták, hogy megalakítják az Országos Névmagyarosíló Társaságot és fölhívást bocsátanak ki, amelyben különösen a társadalmi egyesületek, egyházi és tanügyi férfiak, városok és községek vezetőinek, íróknak stb. csatlakozását és támogatását kérik. Már ezideig is 65 országgyűlési képviselő jelentette be csatlakozá-
