Harangszó, 1930
1930-03-30 / 13. szám
1930 március 30. HARANGSZÖ. megoldani lehetséges volna. Mert nincs olyan bölcsen kieszelt törvény, melyet kijátszani ne lehetne.* A lelkeket kell megnemesíteni; a gondolkodásmódot kell krisztusi szellemmel átl'üteni. Ehhez a munkához pedig semmi más hatalomnak, egyedül a vallásos testületeknek van biztos hatású charismája. És ha átérezzük, megfontoljuk azt a tényt, hogy a krisztusi eszméket a mindennapi életben az igaz protestantizmus valósítja meg legtökéletesebben, akkor föl kell ébrednie lelkűnkben annak a tudatnak és föl kell hevülni kebleinknek arra tudatra, hogy annak a nagy feladatnak világboldogító megoldására a Gondviselés a protestantizmust hívta el. Mert a protestantizmus nem ismer önkényt, hanem az Úr lelke lévén velünk, szabadok vagyunk (II. kor. 3, 17.); nem vágyakozunk fény, pompa, dicsőség után, hanem a kötelességteljesítés lelki nyugodalma után; megnyugszunk a Gondviselés intézkedésében, miszerint a talentumokat különféle módon és mértékben osztotta ki és megbecsülünk megkülönböztetés nélkül minden egyest, akinek szavai, tettei, egész lelkü- lete félreérthetetlen bizonyságot tesznek afelől, hpgy ő a reábizott talentumokat az Úr Jézus beszédeit tántoríthatlan hűséggel követve, használja föl. Ezen a téren, ebben a munkában velünk semmi más közület, semmi más hatalom nem versenyezhet, ehhez a munkához a Gondviselés a protestantizmust ruházta fői győzhetetlen fegyverekkel, hogy a társadalom egyensúlyának, nyugalmának kivívása állal a protestantizmus legyen legnagyobb jótevője az emberiségnek. Sass János. * Hogy csak egyetlen példát említsek : ki tilthatja meg azt, hogy a főnök át ne helyezze „szolgálati tekintetekből“ azt az alkalmazottját, aki ott, ahol van, az ő magánérdekeinek útjába áll? Rémhírek az orosz vallásüldözésről. A georgetowni egyetem alelnöke, aki hosszabb utat tett Szovjetoroszországban, párisi hírlapokban elmondotta, hogy a permi pátriárkát elevenen elégették. A jurievi pátriárka orrát és fülét kivégzése előtt vágták le, a voroneci kerületben egy papot a rettenetes hidegben addig öntöztek vízzel, amíg az jégszoborrá nem fagyott. A győri gyülekezetnek Turóczy Zoltán győri lelkész szerkesztésében most megjelent évkönyve, melynek előszavát D. Kapi Béla püspök írta, a gyülekezet 1929. évi történetét mint a szolgálat történetét tárja elénk. Sorba beszámol az „Ige“ szolgálatáról, a szeretet, a művészet, a tudomány, az ifjúság, a prótes- tantizmus, a vidék, a jövő szolgálatáról és arról, hogy a pénz hogyan szolgált az egyháznak. Láthatjuk az évkönyvből, hogy a győri gyülekezet fejlődő gyülekezet. Nincs szó sehol megállásról, bármilyen szépek voltak a múlt eredményei is. A fejlődés alapja a gyülekezet fejlődő lelki élete. Legszebb bizonysága ennek az úrvacsorázók számának emelkedése 3004-ről 3126-ra. Fejlődést mutat különösen a szeretet szolgálata. A diakonissza- képző-intézet Diakonissza Anyaházzá lett. A gyűl. szegénypénztár bevétele az előző évi 415 P-vel szemben 1212 P volt. Emelkedett a gyűjtések eredménye, az iratterjesztés forgalma. A győri gyülekezet áldozatkész gyülekezet. Az adományok végösszege meghaladta a 15.000 P-t. A győri gyülekezet kiakarja érdemelni az éneklő egyház nevet. Nagy súlyt helyez az intenzív énektanításra. A győri gyülekezet a hűség gyülekezete. 42 vegyespár eskette- tett. Ezek közül 18 pár javunkra kötött egyességet és csak 3 kárunkra. A győri gyülekezet terjeszkedő és hódító gyülekezet. Harminchármán tértek át egyházunkba, engedve az evangélium vonzó erejének. Imponáló agilitással harcol az evangélium diadaláért a végeken. Odaadó hűséggel végzi a szórvány- gondozást. 1929-ben megépült a három évszázaddal ezelőtt porba tiport Öttevényi gyülekezet temploma: a protestáció temploma. A győri gyülekezet a jövendő egyháza. Tele van vágyakkal, tervekkel, reménységekkel. Üj iskolát készül építeni 120.000 P költséggel már a folyó évben. 1935-re tornyot akar emelni az öreg templom mellé. Nádorvárosban és Győrvárosban imaház és lelkészlak építését vette tervbe. A vidéken Börcs árvaházat, 99 öttevény iskolát, Bácsa imaházat óhajt építeni. Adja Isten áldását a gyülekezetre és vezetőire, hogy a sok reménység mind valóra váljék. Adjon Isten egyházunknak sok ilyen boldog hálaadásra késztő gyülekezetei, hogy legyen egyházunknak virágzó jövője. OLVASSUK A BIBLIÁT! Az Ágostai Hitvallás a Bibliában. XV. cikk : Az egyházi szertartásokról. XVI. cikk: A világi dolgokról. Márc. 31. Istentiszteletünk evange'liumi jellege. Zsidókhoz írt level 9, 1—15. Apóst. Csel. 2, 42. A reformáció az istentisztelet rendjére nézve is az eredeti, tiszta apostoli keresztyénséghez tért vissza, amidőn a latinnyelvű mise helyett az istentisztelet középpontjává az igehirdetést tette s ezzel visszaadta az istentiszteletnek teljes evangéliumi jellegét. A katholikus egyházban a misének áldozati jellege van. Vallásos cselekvényével a bűnös ember akarja kiengesztelni önmagával szemben Istent. Katholikus felfogás szerint ugyanis a mise Jézus Krisztus áldozati halálának megismétlése. Az ő áldozati halálát azonban megismételni nem lehet, de nem is szükséges, mert Jézus Krisztus egyszeri és tökéletes áldozatával teljesen eleget tett a mi bűneinkért s nekünk bűnbocsánatot és örök életet szerzett. Ápr. 1. Az érdemszerző cselekedet evangéliumellenes. Róma 3. 20—28. Azért istentiszteleteket, ünnepnapokat megtartani, egyes ételektől tartóztatni magunkat azzal a céllal, hogy ezáltal Istennek a jótetszését. kegyelmét kiérdemeljük, önmagunkkal szemben kiengeszteljük, tehát a „vallásos cselekedet“, mint érdemszerző cselekedet, teljesen evangéliumellenes. Sohasem szabadulhatnánk meg mi bűneinktől, ha Isten maga nem volna irgalmas és könyörülő hozzánk. Az elkövetett bűnt jóvátenni nem lehel. A bűn mindig bűn marad. Azáltal szabadulunk meg bűneinktől, hogy Isten nekünk megbocsát s bűneinkről nem emlékezik meg többé. Tehát nem egyes cselekedetek, de egyedül a Jézus Krisztusban való hit által igazulunk meg Isten előtt, akiben ő nekünk megbocsát és kegyelembe fogad. Ápr. 2 A mi istentiszteletünk. 103. zsoltár 1—5. Efezus 1, 1—14. Mi evangélikusok Istentiszteletre azért gyülekezünk össze, hogy áldjuk és magasztaljuk Istent az ő nagy jótéteményeiért, amelyeket naponként cselekszik velünk. Szent Igéjének hirdetése, illetve hallgatása által épülünk a mi hitünkben. Az ö szent Igéjéből tudjuk meg, hogy miképpen munkálta Isten a mi megváltásunkat és üdvösségünket az ő szent fiában a Jézus Krisztusban. Az evangéliumi igehirdetés középpontjában Jézus Krisztusnak a személye all, akiben Isten végtelen kegyelmében hajol le hozzánk s aki megtanít minket arra, hogy miképpen kell nekünk is Isten szent tetszése és akarata szerint élni. Ápr. 3. Istennek lélekben és igazságban való imádása. Máté 11, 28—30 János 4, 19—26. Efezus 4, 20—32. Az evang. istentisztelet legbensőbb lényege szerint az emberi léleknek Istennel való találkozása az A győri gyülekezet évkönyve.
