Harangszó, 1930

1930-03-02 / 9. szám

1930 március 2.

HARANQSZO

67

egy szép kis templomtervet. Lelkes, álkozatkész tagja volt a fiókgyülekezetnek. Két gyermeke maradt: Aladár és Bella. Hencz Aladár Sopronban végezte a főgimnáziumot. Az öreg csikvándi lelkész, Antal fia és unokái körében töltó itt utolsó éveit.

De Keszthelyen lakott a lelkésznek fivére is, Hencz Károly tiszttartó, aki szintén Hencz Sámuel lébényi lelkész fia volt. Károly fia, a lébényi lelkész unokája és a csikvándi lelkész unokaöccse Hencz Lajos, aki most mint 83 éves nyugalmazott tanár festette és ajándékozta a szép oltárképet a keszthelyi templomnak. Ezzel bizonyította be, hogy méltó ivadéka a régi ároni háznak, benne is él az apáknak vallásos szelleme. Műve igazán az Urnák oltárára hozott kedves áldozat. A régi fénynél, mely másfél század előtt Pápán ragyogott, a késő ivadék most Keszthelyen gyújtott új szövétneket.

Íme, a kies Balaton partján, ahol a soproni Asbóth János volt a Ge- orgikon igazgatója, ahol gróf Feste- tich György Kis János ev. püspököt kedves vendégül fogadta és tiszteletére a Keszthelyi Helikon ünnepén emlékfát is ültettetett, ahol Gyurátz püspök, mint kezdő káplán első nagyobb funkcióját végezte: ott idővel a Hamburgból beköltözött Oppel és a régi nemesi Hencz család ivadékai a buzgó hívekkel egy kisded anyaegyházat alapítottak és szép templomot építettek. Kegyele- tes emlékül pedig az Úr asztala felett ott áll az oltárkép.

OLVASSUK A BIBLIÁT!

Az Ágostai Hitvallás a Bibliában.

IX. és X. cikk : A keresztségről és az Úrvacsoráról.

Mórc. 3. Csak hét szentség. II. Kor. 4, 1—5. Róm. 11, 33—36. Midőn a VII. cikkben az egyházról szól Hitvallásunk, s a szentségek helyes kiszolgáltatását az egyház lényegéhez tartozónak mondja, nem jelöli meg a szenlségek számát s nem fejti ki róluk való felfogását sem. A IX. és X. cikk tehát szükségszerűen egészíti ki a Vll.-el. Hitvallásunk itt sem szól részletesen a szentségekről, csak röviden és hallgatagon szegezi le álláspontját azáltal, hogy csupán két szentséget sorol fel: a kereszlséget és az Úrvacsorát, mert a középkori egyház szentségei közül egyedül bennük találja meg a szentség három lényeges tulajdonságát: hogy azokat Krisztus rendelte s hogy e szent cselekményekben földi látható jelek alatt — csodálatos módon, az emberi ész számára megfoghatatlanul — mennyei láthatatlan kegyelmi ajándékokat veszünk.

Márc. 4. Miért szükséges a keresztség az üdvösségre ? Máté 28. 18—20. Márk 16. 14—16 A keresztség az egyházba vezető ajtó, vagy Augustinus szavai szerint: „a menny kapuja“, mivel nem csupán a látható, tapasztalati egyházba való felvétel aktusa, hanem azoknak a közösségébe való felvétel, akik a Krisztus által szerzett üdvösség javaknak a birtokában vannak. Krisztus üdvigérete nem vonatkozhatik azokra, kik az ő egyházán kívül vannak, ahol sem ige, sem szentségek nincsenek ; Krisztus egyháza pedig csak az igével és a szentségekkel együtt állhat fenn. Mindezekből a keresztség szükségessége önként következik. Szükséges az üdvösségre, de nem abban a merev és rideg értelemben, amint a r. kát tan állítja. A mi dolgunk hittel engedelmeskedni Krisztus végakaratának s kiszolgáltatni a keresztséget úgy, amint ő rendelte s a többit, pl. a keresztség nélkül elhalt lelkek üdvösségének kérdését, emberi okoskodás helyett öreá bizni. „Amint magasabbak az egek a földnél, akképen magasabbak az én utaim

nagy örömére. Persze ez megint ok volt a mulatságra.

Évek múltával mindig több és több gyermek jött az iskolába. A lelkész édes örömmel nézte a kis virógpalántákat és többször mondta feleségének :

— Látod kedvesem ezeket az ártatlanságokat ? Ezek soha nem születtek volna meg. ha az Ür Isten végig nem korbácsolja népem bűnös lelkét. A jégverés elmúlt. Igaz, sok bimbót földre vert, de a rügyek megmaradtak és azokból szebb és több virág fakadt ki. Azért kellett az én népemnek is bűnhődnie. Áldott az Isten, ki mindent ily bölcsen rendez . . . Most már nyugodtan hajtom fejemet az örök pihenésre! Az elnémult falu ismét hangos lesz édes gyermekkacagástól. A halott falu feltámadt 1

*

Trianon földreterítette a magyar nemzetet. Ezer sebből vérezve kiált segítségért! Nehéz nyomorban sínylődik a nép. Panaszok, jajok szállnak fel az ég Urához. A boldogtalanság, mint valami őskori szörny, szedi áldozatait. Szebb élet, boldogabb élet után sóvárgunk I A boldogabb életet

csak Nagymagyarország adhatja vissza a népnek. Nagymagyarorszógot pedig csak a magyar ifjak tudják visszaszerezni. A magyar ifjak pedig a magyar gyermekekből nőnek ki. Azért' szeressétek a gyermekeket, a ti boldogságtoK és nagyhazátok letéteményeseit. Ha az egyke rendszer hívei vagytok, úgy önmagatok alatt vágjátok a fát. A szapora román, szerb és cseh lassan-lassan kirántja alólatok a földet és pár száz év múlva mór csak a múzeumban fogják mutogatni az utolsó magyart I

Ha életet, ha boldogságot és örömöt akartok, úgy kövessétek Bársonyos község megtért népének példáját addig, amíg az Ür Isten korbácsának ütéseivel nem kényszerít megtérésre I

Mert el ne felejtsétek és jusson eszetekbe, hogy csak úgy lehettek boldogok, csak úgy lehet erős Hazátok és Egyhazatok, ha szeretitek a Haza és egyház kertjének jövendő, drága bimbóit, a gyermekeket 11 — Vigyázzatok, hogy falutok ne legyen — gyermekhiány miatt — „elnémult

falu 1“ v

Vége.

utaitoknál és gondolataim gondolataitoknál“ — mondja az Úr.

Márc. 5 Mi a közvetlen haszna ? Csel. 2. 37—41. Az Ágostai Hitvallás nem szól erről olyan részletesen, mint Luther Kátéi, de a legfontosabb'ról mégis említést tesz. Az a haszna a keresztségnek, hogy általa nyerjük ajándékul Isten kegyelmét. Ez a bűnös ember legfőbb szükséglete, a lélek eledele, amelyben mint a „mindennapi kenyér“ fogalmában minden bennfoglalla- tik. „Elég néked az én kegyelmem." Ahol bűnbocsátó kegyelem van, ott élet és üdvösség is van Azért kegyelmi eszköz a keresztség is. mert Isten kegyelmének eszközlője és záloga. Isten, aki semmivel sem tartozik nekünk, teljesen ingyen, csupa szeretetből engedi el bűneink büntetését és mór a keresztségben bűnbocsánatot, életet és üdvösséget biztosít számunkra. Királyi ajándékok ezek melyekért nem lehet elég hálás a szivünk. A mi két szentségünk, evangéliomi értelmezés és használat szerint, nagyobb értékel jelent, mint a római egyház hét szentsége, ha a róluk való felfogás az evangéliom szellemével ellentétben van. Az ajándék értékét nem a mennyisége, hanem a minősége adja meg. A római egyház hét szentségével semmivel sem gazdagabb, mint a miénk e kettővel.

Mórc 6. A gyermekkeresztség. Márk. 10, 13—16. Tit. 2, 11. A IX. cikk azáltal, hogy a gyermekkeresztséget szükségesnek mondja ki. egy felől az anabaptisták áldatlan és rajongó nézetei ellen védelmezi az egyházat, másfelől azon gyanúsítások ellen, mintha az evangélikusoknak valami közük lenne az anabaptistákhoz. Mivel mindenkinek nyujtatik az üdv a faj, nem és életkor korlátozása nélkül, a keresztségben is mindenkit részesíten kell. Hogy a csecsemőket meg kell keresztelni, világosan következik abból, hogy az üdv a keresztséggel adatik E cikket a róm. kát. nem vetették el, bár távol állt tőlük annak a felismerése, hogy az anabaptisták elleni állásfoglalásra ugyanaz az ok késztette a reformátorokat, ami egyéb hitcikkeknél a velük szemben való állásfoglalást tette szükségessé: az evangéliom lényegének megóvása, minden emberi közrehatás kizárása, sértetlen fenntartása annak, hogy a keresztyén új élet alapja Isten megelőző kegyelme. A keresztségnél tűnik ki legjobban, hogy a szentség lényege szerint nem a hit által vélik azzá, ami. hanem a szentséget rendelő Krisztus igéje és akarata által s így inkább a maga részéről hordozza és támogatja a hitet.

Mórc 7 Az Úrvacsora nem át lényegülés. Ján. 6, 48—58. A X. cikket is elfogadta az ellenfél, de bizonyára azért, mert nem tudott a szavak mélyére tekinteni és a sorok között,is olvasni s nem vette észre, hogy ezen Úrvacsorái tanban nincs ótlényegülésről szó. A különbség felismerése annyira a hit dolga, hogy az Ágostai Hitvallás Írói céltalannak latlók a birodalmi gyűlés előtti bővebb fejtegetését s az ellentétek kiélezését. A békességet keresték s nem akartak alkalmat adni a meddő vitatkozásra. Inkább az a szándék vezérelte őket az Apologia szerint, hogy akik e cikket olvassák, világosan lássák, hogy ők azt az egész egyház által elfogadott tant védelmezik, mely szerint az Úrvacsorájában Krisztus teste és vére valóban és lényegileg jelen van és ezekkel a látható jelekkel: a kenyérrel és borral valóban kiosztatik.