Harangszó, 1930

1930-03-02 / 9. szám

1930 március 2. HARANQSZO 67 egy szép kis templomtervet. Lelkes, álkozatkész tagja volt a fiókgyüle­kezetnek. Két gyermeke maradt: Aladár és Bella. Hencz Aladár Sop­ronban végezte a főgimnáziumot. Az öreg csikvándi lelkész, Antal fia és unokái körében töltó itt utolsó éveit. De Keszthelyen lakott a lelkész­nek fivére is, Hencz Károly tiszt­tartó, aki szintén Hencz Sámuel lébényi lelkész fia volt. Károly fia, a lébényi lelkész unokája és a csikvándi lelkész unokaöccse Hencz Lajos, aki most mint 83 éves nyu­galmazott tanár festette és ajándé­kozta a szép oltárképet a keszthelyi templomnak. Ezzel bizonyította be, hogy méltó ivadéka a régi ároni háznak, benne is él az apáknak vallásos szelleme. Műve igazán az Urnák oltárára hozott kedves áldo­zat. A régi fénynél, mely másfél század előtt Pápán ragyogott, a késő ivadék most Keszthelyen gyúj­tott új szövétneket. Íme, a kies Balaton partján, ahol a soproni Asbóth János volt a Ge- orgikon igazgatója, ahol gróf Feste- tich György Kis János ev. püspököt kedves vendégül fogadta és tiszte­letére a Keszthelyi Helikon ünnepén emlékfát is ültettetett, ahol Gyurátz püspök, mint kezdő káplán első nagyobb funkcióját végezte: ott idővel a Hamburgból beköltözött Oppel és a régi nemesi Hencz csa­lád ivadékai a buzgó hívekkel egy kisded anyaegyházat alapítottak és szép templomot építettek. Kegyele- tes emlékül pedig az Úr asztala felett ott áll az oltárkép. OLVASSUK A BIBLIÁT! Az Ágostai Hitvallás a Bibliában. IX. és X. cikk : A keresztségről és az Úrvacsoráról. Mórc. 3. Csak hét szentség. II. Kor. 4, 1—5. Róm. 11, 33—36. Midőn a VII. cikkben az egyházról szól Hitvallásunk, s a szentségek helyes kiszolgáltatását az egyház lényegéhez tartozónak mondja, nem jelöli meg a szenlségek számát s nem fejti ki róluk való felfogását sem. A IX. és X. cikk tehát szükségszerűen egészíti ki a Vll.-el. Hitvallásunk itt sem szól részlete­sen a szentségekről, csak röviden és hall­gatagon szegezi le álláspontját azáltal, hogy csupán két szentséget sorol fel: a kereszlséget és az Úrvacsorát, mert a kö­zépkori egyház szentségei közül egyedül bennük találja meg a szentség három lé­nyeges tulajdonságát: hogy azokat Krisztus rendelte s hogy e szent cselekményekben földi látható jelek alatt — csodálatos mó­don, az emberi ész számára megfoghatat­lanul — mennyei láthatatlan kegyelmi aján­dékokat veszünk. Márc. 4. Miért szükséges a keresztség az üdvösségre ? Máté 28. 18—20. Márk 16. 14—16 A keresztség az egyházba ve­zető ajtó, vagy Augustinus szavai szerint: „a menny kapuja“, mivel nem csupán a látható, tapasztalati egyházba való felvétel aktusa, hanem azoknak a közösségébe való felvétel, akik a Krisztus által szerzett üdvösség javaknak a birtokában vannak. Krisztus üdvigérete nem vonatkozhatik azokra, kik az ő egyházán kívül vannak, ahol sem ige, sem szentségek nincsenek ; Krisztus egyháza pedig csak az igével és a szentségekkel együtt állhat fenn. Mind­ezekből a keresztség szükségessége önként következik. Szükséges az üdvösségre, de nem abban a merev és rideg értelemben, amint a r. kát tan állítja. A mi dolgunk hittel engedelmeskedni Krisztus végakara­tának s kiszolgáltatni a keresztséget úgy, amint ő rendelte s a többit, pl. a kereszt­ség nélkül elhalt lelkek üdvösségének kérdését, emberi okoskodás helyett öreá bizni. „Amint magasabbak az egek a földnél, akképen magasabbak az én utaim nagy örömére. Persze ez megint ok volt a mulatságra. Évek múltával mindig több és több gyermek jött az iskolába. A lelkész édes örömmel nézte a kis virógpalántákat és többször mondta feleségének : — Látod kedvesem ezeket az ártatlan­ságokat ? Ezek soha nem születtek volna meg. ha az Ür Isten végig nem korbácsolja népem bűnös lelkét. A jégverés elmúlt. Igaz, sok bimbót földre vert, de a rügyek megmaradtak és azokból szebb és több virág fakadt ki. Azért kellett az én népem­nek is bűnhődnie. Áldott az Isten, ki min­dent ily bölcsen rendez . . . Most már nyugodtan hajtom fejemet az örök pihe­nésre! Az elnémult falu ismét hangos lesz édes gyermekkacagástól. A halott falu fel­támadt 1 * Trianon földreterítette a magyar nem­zetet. Ezer sebből vérezve kiált segítségért! Nehéz nyomorban sínylődik a nép. Pana­szok, jajok szállnak fel az ég Urához. A boldogtalanság, mint valami őskori szörny, szedi áldozatait. Szebb élet, boldogabb élet után sóvárgunk I A boldogabb életet csak Nagymagyarország adhatja vissza a népnek. Nagymagyarorszógot pedig csak a magyar ifjak tudják visszaszerezni. A magyar ifjak pedig a magyar gyermekek­ből nőnek ki. Azért' szeressétek a gyer­mekeket, a ti boldogságtoK és nagyhazá­tok letéteményeseit. Ha az egyke rendszer hívei vagytok, úgy önmagatok alatt vág­játok a fát. A szapora román, szerb és cseh lassan-lassan kirántja alólatok a földet és pár száz év múlva mór csak a múzeumban fogják mutogatni az utolsó magyart I Ha életet, ha boldogságot és örömöt akartok, úgy kövessétek Bársonyos község megtért népének példáját addig, amíg az Ür Isten korbácsának ütéseivel nem kény­szerít megtérésre I Mert el ne felejtsétek és jusson esze­tekbe, hogy csak úgy lehettek boldogok, csak úgy lehet erős Hazátok és Egyhaza­tok, ha szeretitek a Haza és egyház kert­jének jövendő, drága bimbóit, a gyerme­keket 11 — Vigyázzatok, hogy falutok ne legyen — gyermekhiány miatt — „elnémult falu 1“ v Vége. utaitoknál és gondolataim gondolataitok­nál“ — mondja az Úr. Márc. 5 Mi a közvetlen haszna ? Csel. 2. 37—41. Az Ágostai Hitvallás nem szól erről olyan részletesen, mint Luther Kátéi, de a legfontosabb'ról mégis említést tesz. Az a haszna a keresztségnek, hogy általa nyerjük ajándékul Isten kegyelmét. Ez a bűnös ember legfőbb szükséglete, a lélek eledele, amelyben mint a „mindennapi kenyér“ fogalmában minden bennfoglalla- tik. „Elég néked az én kegyelmem." Ahol bűnbocsátó kegyelem van, ott élet és üd­vösség is van Azért kegyelmi eszköz a keresztség is. mert Isten kegyelmének esz­közlője és záloga. Isten, aki semmivel sem tartozik nekünk, teljesen ingyen, csu­pa szeretetből engedi el bűneink bünteté­sét és mór a keresztségben bűnbocsánatot, életet és üdvösséget biztosít számunkra. Királyi ajándékok ezek melyekért nem lehet elég hálás a szivünk. A mi két szent­ségünk, evangéliomi értelmezés és hasz­nálat szerint, nagyobb értékel jelent, mint a római egyház hét szentsége, ha a róluk való felfogás az evangéliom szellemével ellentétben van. Az ajándék értékét nem a mennyisége, hanem a minősége adja meg. A római egyház hét szentségével semmivel sem gazdagabb, mint a miénk e kettővel. Mórc 6. A gyermekkeresztség. Márk. 10, 13—16. Tit. 2, 11. A IX. cikk azáltal, hogy a gyermekkeresztséget szükségesnek mondja ki. egy felől az anabaptisták ál­datlan és rajongó nézetei ellen védelmezi az egyházat, másfelől azon gyanúsítások ellen, mintha az evangélikusoknak valami közük lenne az anabaptistákhoz. Mivel mindenkinek nyujtatik az üdv a faj, nem és életkor korlátozása nélkül, a kereszt­ségben is mindenkit részesíten kell. Hogy a csecsemőket meg kell keresztelni, vilá­gosan következik abból, hogy az üdv a keresztséggel adatik E cikket a róm. kát. nem vetették el, bár távol állt tőlük annak a felismerése, hogy az anabaptisták elleni állásfoglalásra ugyanaz az ok késztette a reformátorokat, ami egyéb hitcikkeknél a velük szemben való állásfoglalást tette szükségessé: az evangéliom lényegének megóvása, minden emberi közrehatás ki­zárása, sértetlen fenntartása annak, hogy a keresztyén új élet alapja Isten megelőző kegyelme. A keresztségnél tűnik ki leg­jobban, hogy a szentség lényege szerint nem a hit által vélik azzá, ami. hanem a szentséget rendelő Krisztus igéje és akarata által s így inkább a maga részé­ről hordozza és támogatja a hitet. Mórc 7 Az Úrvacsora nem át lénye­gülés. Ján. 6, 48—58. A X. cikket is el­fogadta az ellenfél, de bizonyára azért, mert nem tudott a szavak mélyére tekin­teni és a sorok között,is olvasni s nem vette észre, hogy ezen Úrvacsorái tanban nincs ótlényegülésről szó. A különbség felismerése annyira a hit dolga, hogy az Ágostai Hitvallás Írói céltalannak latlók a birodalmi gyűlés előtti bővebb fejtegetését s az ellentétek kiélezését. A békességet keresték s nem akartak alkalmat adni a meddő vitatkozásra. Inkább az a szándék vezérelte őket az Apologia szerint, hogy akik e cikket olvassák, világosan lássák, hogy ők azt az egész egyház által elfo­gadott tant védelmezik, mely szerint az Úrvacsorájában Krisztus teste és vére valóban és lényegileg jelen van és ezekkel a látható jelekkel: a kenyérrel és borral valóban kiosztatik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom