Harangszó, 1930

1930-12-14 / 50. szám

1930. december 14. HARANÖSZÓ 393 erőt. A tagok urvacsoravételével zárult a megható iinepély, mely sok szemet tett könnyessé, de talán még több lé­lekben tette szilárdabbá az egyházunk jövőjébe vetett hitet. Kisérje az ifjú egyesület működését Istennek gazdag áldása! A budai Erős Vár Diákok dec. 8-án a Jurányi uccai felsőkereskedelmi iskola tornatermében kulturünnepélyt tartot­tak, melyen üdvözlő szót Dr. Moór Győző mondott. Gaál József vallásta­nárnak előadták egy jelenetét és Az erősebb c. drámai jelenetet Luther éle­téből, melyet az Erős Vár diákok szá­mára irt: Bonisné Vallon Emma. Záró szót mondott Gróf Endre. Zeneszámok egészítették ki a műsort. Lelkcszértekezlet Győrött. Novem­ber 26-án tartotta a győri egyházmegye második szabad lelkészértekezletét. Áhí­tatot Szekeres Sándor bönyi lelkész tar­totta. Előadást tartottak a bibliakörök történetéről Turóczy Zoltán, a bibliaköri tapasztalatairól Györffy Béla. A törpe iskolák megszüntetése tár­gyában benyújtott törvényjavaslatot múlt héten tárgyalták az illetékes bi­zottságok s letárgyalása után a törvény- javaslat a Ház elé került, mely kimon­dotta rá a sürgősséget. A bizottsági tár­gyalás alkalmával a miniszter kijelen­tette, hogy nem akarja érinteni az egy­házak azon jogát, hogy iskoláikat ma­guk fentarthassák, kijelentette továbbá, ami magában a törvéányjavaslatban is bennfoglalatatik, hogy ott, ahol a köz­ségben csak egy iskola van, ha az fe­lekezeti is, annak megszüntetését illetve álami iskolával való heyettesítését nem vette tervbe a miniszter. Egyházunknak érdeke fűződik ahhoz, hogy a mi törpe iskoláink továbbra is teljesítsék azt a missziót, amelyet évtizedeken át a ma­gyar kultúra érdekében tejesítettek. A budapesti evang. leánykollégium Kisfaludy Károly halálának százados for­dulóját vigjátékesttel ünnepelte. Előad­ták kettős szereposztásban igen ügye­sen a tanulók a Szeget szeggel, vígjá­ték és Három egyszerre cimü egyfelvo- násosakat. Közben a 130 tagú énekkar és kettős ének elevenítette meg Kisfa­ludy dalait. A szünetben bájos leányka­sereg frissítőket hozott. Mindennek a jö­vedelme a kollégium építési alapja ja­vára több mint 1000 pengőt jelentett. Gyermekelőadás. A pápai ev. Nőegy­let sikerült gyermekelőadást rendezett november 23-án a Ref. Leányegylet he­lyiségében. Schöck Gyula lelkész meg­nyitó beszéde után egymást követték a szebbnél szebb programmszámok. „A virágok álma“ kis színdarab szereplői mindmegannyi eleven kis virágok, a közönség állandó tetszésnyivánítása kö­zött játszották szerepüket. Lampért Irénke, mint nagyanyóka, Fodor Bandi, mint nagyapóka páros jelenetükkel, Jó- zsa Ilonka és Rudi Ilonka temperamen­tumos táncukkal arattak nagy sikert. Méltó feltűnést keltett az V—VI. osztály válogatott kétszólamu vtgyeskara a be­mutatott három énekszámmal. A kar be­tanítója és vezetője Ágoston József kán­tortanító. Ugyancsak ő tanította be a jelképes irredenta szabadgyakorlatot is. A kisérő zenét minden számnál Kovács Ilonka szalgáltatta megszokott precizi­tással. Az előadás tiszta jövedelmét a szegénygyermekek karácsonyi felsegé­lyezésére fordítják. A budapesti Iparosképzö Protestáns Egylet Vili., Alföldi ucca 13. szám a. helyiségében 1930 december 5-én kul- turestélyt rendezett, melyen „Szolgáljuk hazánk érdekét“ címen előadást tartott Szuchovszky Gyula vallástanár. Előad­ták a „Tátra alján“ cimü pályadíjnyer­tes irredenta jelenetet is. A magyar evangélikus egyház sérel­mei Oláhországban. Az új magyar evan­gélikus egyházkerület brassói nagygyű­lését Frint Lajos püspök és Ambrózy Andor báró fögondnok elnökletével ren­dezte meg. Az egyházkerületnek a kon­gresszuson előterjesztett jelentése, vala­mint az elhangzott beszédek főleg a ma­gyar evangélikusok iskolasérelmeit tár­gyalták. A magyar evangélikus egyház mindössze egy evangélikus gimnáziumot tart fenn, de az elmúlt tanévben ez a középiskola is szünetelni volt kénytelen megfelelő anyagiak hiányában. Az ag­rár-reform a magyar evangélikusoknak nem juttatott semmit az államsegély a maga jelentéktelen öszegével már csak a megnövekedett adók miatt sem jöhet számításba, másrészt viszont súlyosbítja a magyar evangéikus iskolák helyzetét a nyilvánossági log hiánya. Az evangé­likus magyar iskolák közül eddig ugyan is egyetlen egy sem kapta meg a nyil­vánossági jogot. Ennek eredménye, hogy a 3336 tanköteles magyar evangélikus gyermekből mindössze 760 jár saját fe­lekezetű iskolába. Ezen a kedvezőtlen számarányon természetesen maguk a román tanügyi hatóságok is rontani igyekeztek a névjegyelemzés módszeré­vel. A „Fébé“ Evangélikus Diakonissza Nöegylet az 1930. év Adventjének négy vasárnapján előadásokat tart „Mit jelent az Ur Jézus eljövetele“ cimen. Az elő­adások a következők: Magyarország számára ... Az egyház számára ... A világ számára ... A te számodra... Az összejövetelek az Egyetemes Ev. Egyház imatermében (Budapest, VIII., Üllői—ut 24. II. em.) lesznek s minden alkalom­mal délűtán fél 5 órakor kezdődnek. Kereszt a nagyváros fölött. A nagy Luther-film óta most lépett ki az evan­gélikus egyház először tartózkodásából. Berlinben bemutatták a „Kereszt a nagyváros fölött“ cimü evangélikus irányzatú filmet, amely a vallási életről és munkálkodásról szól. Valószínűen az újabban mindjobban előtérbe lépő kato­likus irányzatú filmek késztették az ille­tékes köröket enne a filmnek elkészítte­tésére. Látható a filmen, hogyan mentik meg a porban-piszokban játszadozó és sok veszélynek kitett gyermekeket az evangélikus óvodákban. Bemutatják a lelkészi hivatal munkáját, a diakonissza testvérek működését. Dr. Gertrud David rendezte a filmet az evangélikus egy­házhatóság tervei szerint. A pap felesége ne dohányozzék! Bir- minghamban (Afabama) a methodista egyház rendes évi konferenciáján Titus Lowe püspök elnöki megnyitójában ki­jelentette, hogy a lelkészek feleségeinek magasan felül kell államok minden vi­lági hivalkodás gyanúján. Ha például a pap felesége abba a hírbe kerül, hogy dohányzik és az egyházi tanács által megindítandó vizsgálat igazolja ezt a vádat, a férjet meg kell fosztani lelkészi állásától és papi jellegétől. Iharosberényben az ev. KIÉ nov. 25-én, Katalin napján nagyon kedves „tarka estéit“ rendezett az iskolában. Az ifjúság éneket adott elő Németh Béla tanító szakavatott vezetésével. Boncz Sándor, Magyar Dezső szavaltak. Káldy József „Az édes anya imádság-“áról be­szélt. — Pogányszentpéteren Adv. 1. v. alakult meg az ev. KIÉ 22 fogadalmat tett komoly férfival. Ezzel Kovács Zol­tán tanító is elkötelezte magát az ara­tók közé. Novák Lajos, Pécsek József szavaltak. A tanitó felolvasást tartott. Tóth János herényi ifj. egy. alelnök üd­vözlete zárta be a minden gyülekezet­nek kívánt örömteljes ünnepet. Értesítés! Abaffy Gyula ev. lelkész (Monor, Virág-u. 3.) mint az „Ü n n e- pii Üzenetek“ kiadója, ez úton hoz­za tudomására mindazoknak, kik őt e tárgyban soraikkal felkeresték, hogy te­kintettel részbe naz eddigi nyomdakölt- ségek tetemes részének még mindig kintlevőségére, részben arra, hogy az eddigi 2 filléres ár csak 10.000 példány nyomtatásánál tartható fent, megrende­lés pedig csak 2000 példányra történt, a „Karácsonyi Üzenet'-et megjelentetni nem áll módjában. Terményárak Budapesten 1930. dec. 7-én. Búza 13.95—15.20, rozs 9—9.10, takarmányárpa 13—13.75, sörárpa 19— 21, egyéb árpa 14.50—16.75, zab 17.90 —18.50, tengeri 10.85—12.10, korpa 7.85 —8 P. családi értesítő. Halálozás. Hetyéssy Jolán nov. 28-án rövid szenvedés után Rábabogyoszlón el­hunyt. — üzv. Wolfsbauer Jánosné szül. Kluge Paula nov. 29-én életének 81—ik évében hosszas szenvedés után Győrött elhunyt. Az elhunytban Seybold Károly burgenlandi föesperes felesége édes anyját gyászolja. Esküvő. Maszny Sámuel ny. elemi isk. igazgató a kispesti evang. egyház szervezője és másodfelügyelője nov. 15-én feleségül vette otrokócsi és mi- hályi Andorkó Róna úrleányt. — Dr. Müller Jenő parádi orvos és Trautmann Ilonka december hó 13-án tartották es­küvőjüket Budapesten a Bécsikapú-téri evangélikus templomban. Eljegyzés. Balikó Erzsébet és Ittzés Mihály győri hitoktató f. évi dec. 7-én Újpesten tartották eljegyzésüket. (Min­den külön értesítés helyett.) KÖNYVISMERTETÉS. Uj könyv a magyarországi bolseviz- musról. Báró Kaas Albert egyetemi ta­nár, az Országos Luther Szövetség el­nöke és Lazarovics Fedor megírták né­metül a magyarországi bolsevista rém­uralom történetét. (Der Bolschewismus in Ungarn, München, 1930.) A könyv lelkiismeretes, alapos, jól megírt munka s mindenképen alkalmas arra, hogy a külföldet a magyar történelemnek erről a szégyenletes fejezetéről tájékoztassa. A könyv egyúttal propaganda-mű is; megcáfolja a cseh propagandának azt a máig terjesztett rágalmát, hogy Magyar- ország volt a világháború egyik élőidé-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom