Harangszó, 1930

1930-12-07 / 49. szám

384 HARANGSZÓ 1930. december 7. gondoskodik is arról, hogy a keresz­telőn jelen is legyen vagy maga, vagy a képviselője. Rendszerint a fő­ispánnal, vagy a körletparancsnokkal képviselteti magát. Bezzeg a magyar keresztapák a legtöbb esetben csak parádénak te­kintik tisztüket. Hogy a keresztelésen a templomban ott is kellene lenni, az eszükbe sem jut s hogy a kereszt­szülői tiszt elvállalásával felelősséget vállaltak a gyermek keresztyénségéétj, annál a legkisebb gondjuk is na­gyobb. Ki követi a legelső magyar embert a keresztapaságról vallott evangéliumi felfogásban ? HARANGSZÓ. Advent 2. vasárnapja. Róma 154—13. A reménység nem fájdalomcsillapító szer, melyre csak a szenvedőknek van szük­sége, hanem mindennapi kenyér, amely nél­kül nem lehet élni. Nem az a legszegényebb ember, akinek a legkevesebb a pénze, ha­nem az, akinek legkevesebb a reménysége Reménysége pedig csak annak az embernek van, akinek Krisztusa van. Krisztus nélkül nincs kegyelmes világkormányzó Isten, enél- kiil pedig nincs reménység a bűnös ember számára. Ez a Krisztus a Szentirás vigasz­talása Ez az adventi eljövendő Olyan bol­dog az életed, hogy nem volna szükséged erre a vigasztalóra ? Adventi esküvők. Advent a Krisztus- várás komoly időszaka. Nem illik bele semminemű hangos mulatozás. Ne tart­sunk adventben lakodalmakat! Söderblom evang. érsek és Kellogg volt amerikai külügyi államtitkár kapták a Nobel békedijat. A Nobel-dij bizott­sága nemcsak az 1930. évi, hanem az eddig függőben tartott 1929. évi béke­dijakat is odaítélte. Az 1930. évi díjjal Söderblom upsalai. érseket, az 1929. évi díjjal pedig Kellog volt amerikai állam­titkárt tüntették ki. Söderblom Náthán svéd evang. val­lástörténész 1866-ban született, 1901. up­salai egyetemi tanár lett, 1914-ben pedig a legfőbb svéd egyházi méltóságot, az upsalai érsekséget nyerte el. Számos vallástörténeti és egyéb teológiai munkát irt, de az utóbbi években vallásos tevé­kenységével egybekapcsolta az egyete­mes békemunkát és nemcsak sztikebh hazájában, hanem külföldön is hatalmas tevékenységet fejtett ki Írásban és szó­ban az egyetemes béke eszméje mellett. A bizottság a békedijat egyhangúlag Ítélte az érseknek. — Mint Oslóban hire jár, meglehető­sen bizonyosra lehet venni, hogy Kellogg és Soederblom személyesen eljönnek, hogy december 10-én átvegyék a nekik juttatott békedijat. A békedij összege meghaladja a negyedmillió pengőt. Vitéz Raics Károly ny. altábornagy előadása nov. 26-án. Vitéz nagymegyeri Raics Károly ny. altábornagy az Egye­temi Luther Szövetség rendezésében „Egyetemi katonák“ címen előadást tar­tott Bpesten. Előadása bevezetésében ki­fejtette, hogy a mai fásult és anyagias korszellem az ifjúság lelkét is kezdi meg­mételyezni. Arra kell ma az ifjúság ve­zetőinek törekedniük, hogy a jövő gene­ráció leikébe bevilágítsa a nemzeti gé­niusz eszméjét s ezáltal nagvtettekre és alkotásokra készítse elő az ifjúságot. Ezt pedig csak a kötelesség-, felelősségér­zet és a tudatos önfegyelem kifejleszté­sével lehet elérni. Kifejtette, hogy meny­nyire szükség volna arra, hogy az egye­temen elméletileg is megismertessék a fiatalság előtt a katonaság tulajdonké- peni célját és a katonai szolgálat rend­kívüli fontosságát. Azzal fejezte be elő­adását, hogv a mai magyar ifjúságot meg kell erősíteni szellemi és fizikai ja­vaiban és akkor tiszta lélekkel gondol­hatunk a trianonin szégyenfolt revízió­jára és erős hittel dolgozhatunk Magyar- ország feltámadásáért. Scholtz államtitkár ünneplése. A népjóléti minisztérium tisztviselői kara nov. 24-én bensőséges hangulatú ünnep­lésben részesítette Scholtz Kornél állam­titkárt abból az alkalomból, hogy betöl­tötte államtitkárságának ötödik eszten­deiéit. Ernszt Sándor népjóléti miniszter mondta az üdvözlő beszéde^, megemlé­kezve azokról a jelentős szolgálatokról, amelyeket a jubiláló államtitkár az or­szág közegészségügyének fejlesztése ér­dekében tett. Hangsúlyozta, hogy az ál­lamtitkártól még sokat vár Magyaror­szág közegészségügye. Scholtz államtit­kár meghatottan köszönte meg az ün­neplést. Doleschal Sándor emlékezete. Nov. 26-án volt száz esztendeje, hogy a buda- nesti német evangélikus egyház egykori hírneves lelkésze, Doleschall Sándor született és ezt a napot a német gyüle­kezet kegyeletesen megünnepelte. Dél­előtt a gyülekeződ elöljáróság dr. Giin- disch Guido v. orsz. képviselő, felügyelő vezetésével ülést tartott, majd kimentek a presbiterek a Kerepesi-temetőbe s ott megkoszorúzták Doleschal sírját, Brosch- ko G. Adolf főesperes pedig imádkozott és megáldotta a jelenlevőket. A veszprémi gyülekezetben az ősz beálltával újra megélénkült a vallásos élet, mely természetesen a nyár folya­mán sem szünetelt. A Leányegylet újra megkezdte heti összejöveteleit, a leány­egylet tagjai pedig fokozottabb élénk­séggel látják el samáritánusi munkájukat a kórházi betegek és a szegények gondo­zása körül. A Nőegylet bekapcsolódott a városi inségenvhítő mozgalomba, egy polgáriskolai tanulónak pedig könyve­ket vett. A felnőtt férfiifjúság ismét meg­kezdte szokásos szerda esti összejövete­leit, melyeken közös imával, bibliaolva­sással. elmélkedésekkel, komoly és vi­dám beszélgetésekkel tölti el hasznosan idejét. Megkezdte az ifjúság egy majdan felépítendő ifjúsági helyiség költségeinek gyűjtését, egyelőre csak a tagok között. Készülődik egy karácsonyünnepi műso­ros este. Egy advent első vasárnapján előadandó karéneket tanul. A Reformáció ünnepét megelőző öt napon esti isten- tisztelet volt a templomban, melyeken a lelkész az egyházkerületi belmissziói munkaprogramm útmutatása szerint, a reformációt előkészítő előadásokat tar­tott. Mindegyik esti istentisztelet, úgy­szintén a reformációi emlékünnep örven­detesen szép számú közönséget vonzott. Lelkész indítványára egy presbiteri gyű­lés az istentisztelet módjában hozott be változást, amennyiben Advent 1. vasár­napjától kezdve a Miatyánk és az ároni áldás nem a szószéken, hanem a közének legutolsó verse után az oltár elől fog elhangzani, befejezésül pedig a gyüleke­zet, felállva, minden alkalommal az „Erős vár a mi Istenünk“ két első versét ének­li. Az ádventi időszak minden vasárnap­ján, mint eddig is, esti istentiszteletek iesznek. A lelkész hét középiskola ev. ta­nulóinak az iparosiskolai tanulók, saját elemi iskolánk felsőbb osztályainak val­lásoktatását végzi, azonkívül pedig ez évtől kezdve, hetenkint egyszer kiutazik ' Füzfögyártelepre és Balatonalmádiba az ottani elemi iskolai vallásoktatás ellátá­sára. Füzfögyártelepre minden hó első vasárnapjának reggelén utazik ki a lel­kész istentiszteleti szolgálatra. Soproni író sikere. Dr. Nagy Ferenc miskolci zeneszerző, zeneakadémiai ta­nár Krug Lajos „Örök asszony“ c. köl­teményét megzenésítette, férfikarra át­írta és a miskolci munkanélküliek javára rendezett hangverseny fogja előadatni. Orosháza. Az Orosházi Evangélikusok Lapja részletes beszámolót közöl az orosházi egyházi életről. Luther Szövet­ség, Nöegylet. Leányegylet, Ifjak Szö­vetsége, az 566. sz. Dévay Biró Mátyás, Magyar Luther cserkészcsapat, Kér. Ifj. Egyesület dolgozik a gyülekezet kebelé­ben. Élénk részt vesznek a belmissziói munkában a gyülekezet tanítói. Ök tart­ják a bibliaórákat. Az ev. elemi iskolába 770 tanuló jár. Aáolnár Imre igazgató­tanító megírta az orosházi ev. egyház történetét. A könyvet, melynek ára 1 P. az egyház képviselőtestülete kötelezővé tette az elemi és középiskolában. Októ­ber 31-én az egyház elnökségének fel­kérésére az egyház bérházában levő 60 üzlet tulajdonosa felekezeti különbség nélkül zárva tartotta délig az üzletét, sőt a községben a protestáns kereskedők és iparosok szintén bezárták. Az eperjesi vértanuk temetése. A szinnyei róm. kath. torony tövében a tornyot renováló munkások régi csontok­ra bukkantak, melyekről a plébános régi kézirat nyomán azt gondolta, hogy a Karaffa által kivégzett eperjesi vértanuk csontjai. A plébános felhívására az eper­jesi ev. egyház részéről bizottság szállt ki a helyszínre, amelyik megállapította, hogy a csontok Keczer András, Rad- vánszky György, Palásthy Gábor és Ber- tók János vértanuk maradványai. Az eperjesi ev. egvház november 12-én he­lyezte kegyeletes gyászünnep keretében új sírba az eperjesi ev. vértanukat. Ezzel, kapcsolatban újra felhívjuk az olvasók figyelmét Gömöry János ny. eperjesi igazgató könyvére, mely a vértanuk el­temetésének s megtalálásának történetét részletesen tartalmazza. Szentgotithárd. Megható, meleg ün­nepsége volt nov. 23-án a kis szentgott­hárdi "gyülekezetnek. A d. e. istentisztelet után díszközgyűlés keretében került le­leplezésre a gyülekezet két legkimagas­lóbb egyéniségének: néhai Czipott Gézá­nak, a gyülekezet volt első lelkészének és néhai lipováczi Desits Gyulánénak, a gyülekezet nagylelkű alapító tagjának és nagyasszonyának szép, olajfestményíí arcképe. Sokoray Elek gyülekezeti fel­ügyelő tartotta az ünnepi beszédet, mél­tatván a már elköltözött két kiváló egyé­niségnek a gyülekezetben szerzett érdé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom