Harangszó, 1930

1930-11-09 / 45. szám

XXI. évfolyam.

1930 november 9.

45. szám.

Alapította:

KAPI BÉLA

1910-b»n.

Laptulajdonos: Dunántúli Luther-Szövetség.

Ai Országos Luther- Szövetség hivatalos lapja.

Kéziratok, előfizetési díjak és reklamációk a »HARANGSZÓ*

•terkesztő-kiadóin vau Iának

Győrbe küldendők, rostacsekkszámla: 30.520. Előfizetést elfogad minden evang. lelkész és tanító.

Megjelenik minden vasárnap.

r

Reád hagyjuk saentegyházunk dolgait, Orvosold meg sokféle nagy bajait.

Szorkesz tő-kiadóhivatal

GYŐR

II., Petőfi tér 2.

Fiókkiadóhivatal:

»Luther-Társaság* könyvkereskedése Budapest, Vili., Üllői-út 24.

a „harangszó“

előfizetési ára negyedévre 1 P 2« f, félévre 2 P 40 f.

Csoportos küldéssel ll)°/o-o8 kedvezmény.

Amerikába egész évre 2 dollár: az utódállamokba negyedévre 1 P 60 fillér

amikor majd hazaérkezünk az idegenből a mi Atyánk közelébe és kipihenjük magunkat az atyai házban .. . végetér minden harc, megszűnik minden fájdalom... de a szeretet soha el nem fogy.

Van Isten népének szombatja! Ez a mi boldog bizonyosságunk ... ez a mi életünk dicsőséges célja. Légy azért hű, állj meg a hitben — ma még pusztaságon visz keresztül utad, de előttünk jár Krisztus . .. vezet minket a nyugodalomba! . . .

„Bízd őreá minden utadat,

Ölébe hajtsd le Ms fejed;

Tűrd békével nehéz sorsodat S a mennyországot ne feledd.

Ott bú nem gyötri lelkedet,

Szived gondok közt nem eped.

* *

Azért, Uram éleszd s neveljed Tebenned való hitemet;

Ama jobb életre emeljed,

Szivemet s reménységemet, így tudom szégyent nem vallók, Nyugton élek, nyugton halok’

Amen.

h Evangélikus Egyetemes Gyámintézet évi közgyűlése,

Nyugodalmunk.

Zsidókhoz írt 1. 4, 9. „Annak- okáért megvan a szombatja az Isten népének* . ..

M

indenki megtalálhatta nyugodalmát, élete csendes, istenáldotta szombatját... És vájjon, hol találhatja meg? . . . Augusztinusz egyházi atya írásainak egyik helyén így szól: „Uram! Magadhoz hasonlóvá teremtettél minket és nyugtalan a mi szívünk, amíg meg nem nyugszik Tebenned!...“ örök igazságot hirdetnek e régi szavak. A világ maga az örök nyugtalanság — Isten maga az örök nyugalom. Azért ha nyugalmat keresünk, szakadjunk el a világtól s a világot nyugtalanná tevő bűntől és siessünk Krisztushoz, aki megnyugosztal bennünket. Ő mondja majd a mi nyugtalan, vergődő lelkűnknek: „Ne félj, az enyém vagy — megváltottalak, megbocsáttattak a te bűneid... menj el békességgel . . .“ Erre a szóra csendesedik el a háborgó lelkiismeret vihara . . . Egy nyugtáján világ közepette találsz nyugalmat, Isten népének áldott szombatját .. Légy áldott Uram, akinek szeretete, kegyelme csendes nyugalomba ringatja telkemet! ...

De ezen kívül vár reánk egy másik nyugodalom is! . .. Majd ha leszáll a nagy este, életünk estéje és hazahív bennünket az Atya az örökkévaló hajlékba ... ott is vár ránk Isten népének szombatja ... s ennek nyugodalma . . . Most még a hit nyugalmát élvezzük itt alant — akkor s ott a látás nyugalma lesz osztályrészünk. Erről mondja ugyancsak Augusztinusz egyházi-atya: „Nyugodalmat nyerünk és látjuk Isten dicsőségét. .. látunk és szeretünk. .. . szeretünk és dicsérjük az Urat“. Itt a földön mienk a kegyelem nyugalma, amely által békességünk van Istennel... oda fönn mienk lesz a dicsőség nyugalma —

Nyíregyházán tartotta évi rendes közgyűlését a csonkamagyarországi lutheránusok jótékonysági szerve, a Magyarhoni Egyetemes Evangélikus Egyházi Gyámintézet. A gyűlést megelőzően Csengödy Lajos salgótarjáni lelkész, ifjúsági- és gyermekistentiszteletet tartott, a vallásos ünnepen Szohor Pál, Nyíregyháza város főjegyzője, egyházkerületi jegyző, az evangélikus vegyeskar Kre- csák László vezetésével és műkedvelői együttes működött közre. A közgyűlés napján Jakabffy György békéscsabai lelkész tótnyelvű, majd Raffay Sándor püspök magyarnyelvű gyámintézeti prédikációt mondott. A város számos előkelőségének jelenlétében kezdődött ezután a templomi közgyűlés, ahol Geduly Henrik püspök is ott volt, azonkívül Raffay Sándor püspök, Scholtz üdön volt nemzetgyűlési képviselő, Sárkány Béla, Dómján Elek és Podhradszky János esperesek s a négy egyházkeriileti gyámintézet kiküldötttjei. Báró Feilitzsch Berthold főispán, az egyetemes gyámintézet világi elnöke mondott megnyitó beszédet.

Megkezdődött ezután az üdvözlések hosszú sora, amikor az üdvözlök letették ajándékaikat a Gyámintézet asztalára. Geduly Henrik püspök a tiszai kerület nevében 200 P-t, a nyíregyházai egyházközség nevében úrvacsorái készletet, Geduly Henrikné a Nőegylet nevében szószék- és oltárterítöt, Paulik Melitta a Leányegylet nevében úrvacsorái kelyhet, saját nevében egy díszes bibliát, Kopcsó János hitoktató-lelkész tanítványai nevében kelyhet, Teltsch Kornél reálgimn. igazgató a tanári kar és az ifjúság nevében 120 P-t, Adorján Ferenc leánygimn. igazgató a tanári kar és az ifjúság nevében 100 P-t, Fazekas János

el. isk. igazgató a tantestület 43 tagja nevében 43 Énekeskönyvet, egy elemi isk. leányka egy térítőt, dr. Vietórisz István a Luther-Szövetség egyházvédelmi osztálya nevében egy díszes bibliát, Kemény Péter a Kerület Tanítóegylete nevében a tagok egy évi tagsági diját, Rapos Viktor lelkész a debreceni egyház és Nőegylet nevében énekeskönyveket és oltárterítöt, Duszik Lajos lelkész a miskolci Nőegylet, Leányegylet nevében Énekeskönyveket, Marcsek János lelkész az ózdi egyházközség névében Énekeskönyveket, dr. Dómján Elek a sátoraljaújhelyi egyház és Leányegylet nevében Énekeskönyveket, Bélák Sándor a tokaji egyházközség nevében 40 P-t, Werner Gyula a kisvárdai egyházközség nevében Énekeskönyveket, végül Ziermann elnök bejelentette, hogy a sajókazai egyházközség Énekeskönyveket, a soproni Nöegylet meg száz P-t adományozott a Gyámintézet oltárára.

Ziermann Lajos kormányfötanácsos, soproni lelkész, a gyámintézet egyházi elnöke terjesztette elő ezután nagyszabású évi jelentését:

Amit Luther és az ő munkatársai tanítottak, a fejedelmek és a városok, a tudósok és a népnek széles rétegei elfogadtak, azt, hogy a különböző és idegen tudományok abban semmi kárt ne tegyenek, egyházunknak fundáló mesterei tartós, állandó formába, az ágostai hitvallásba öntötték és 1530. június 25-én a császár s a birodalmi gyűlés elé terjesztették.

100 évvel később ugyanazon a