Harangszó, 1930

1930-11-02 / 44. szám

1930. november 2. HARANGSZÓ 345 Isten szavát, meg is kell azt tartanod: „mert nem azok igazak Isten előtt, akik a törvényt hallgatják, hanem azok fog­nak megigazulni, akik a törvényt betöl­tik.“ (Róma 2:13.) Nov. 6. A bűnbánót. Lukács 15:21. Ha az Istenige világossága mellett vizs­gálod nap-nap mellett életedet, felisme­red bűnös, ítéletre méltó voltodat, de meglátod az Igében Atyádnak hozzád való megbocsátó szeretetét is. Mindez bűnbánatra fog indítani téged s te ke­resve keresed az Atyát, hogy kiönthesd előtte szívedet, vallást téve bűneidről: „Atyám vétkeztem az ég ellen és Te ellened!“ Igaz bűnbánattal mindig köze- lebb-közelebb juthatsz Istenhez. Nov. 7. A hála. Zsoltár 103: 1—6 Illő és méltó dolog, hogy Isten kegyel­méért, bűneid bocsánatáért hálás legyél Istened iránt. A gyermeki hála, mely szí­vedben fakad, ismét közelebb visz egy- egy lépéssel az Úrhoz. Csak őszinte és állandó legyen szíved hálája, ne csupán ajkadnak elhangzó szava. Ismerd fel sá- fári voltodat s szívedből fakadjon a há­laszó: „Kisebb vagyok minden Te jóté­teményednél és minden Te hűségednél, amelyeket a Te szolgáddal cselekedtél.“ (I. Mózes 32:10.) Nov. 8. A hűség. Mennyei jelenések 2:10. Isten végtelen jósága ne indítana-e arra, hogy Hozzá ragaszkodj gyermeki lelked hűségével, kitartásával? Nemcsu- pán az iránta való hála, de önérdeked is ezt írja számodra elő, mert hűségednek is te nyered el jutalmát: az örökéletet, az Isten közelségében való állandó lakozást. Hűséggel ragaszkodj hát az Úrhoz s ak­kor nemcsak e földi életben találhatod meg öt, de együtt lehetsz vele az örök­kévalóságban is. Nov. 9. Keresd hát az Urat! Jeremiás siralmai 3:25. El ne altatgasd valamiké­pen lelkednek Istent kereső vágyakozá­sait, sőt legyőzve a Tőle távoltartó aka­dályokat, engedve a Felé való vonzások­nak engedd, hogy vigye Istenhez lelke­det a hit és az imádság, a Biblia és a Bűnbánat, a hála és a hűség. Közeledj az Úrhoz s Hozzá jutva tedd magadévá mind azt a boldogságot, mit Isten kö­zelsége nyújt néked. Abaffy Gyula. KORKÉPEK. Megmentett a „Harattgssó“ egy embert. A „Harangszó“ levelesládájából közlöm e sorokat: „Már régen meg akartam írni, hogy megmentett a „Harangszó“ egy em­bert a lezülléstöl, a pokoltól. Én ajánlottam a feleségének. Eleinte ki­nevette az asszonyt, hogy szent újsá­got járat, de később bele-belenézett ő is s mindig jobban megkedvelte. Ma már eleibe megy a postásnak, olyan nehezen várja a „Harangszó“-t. A felesége végtelenül örül, hogy a korcsma helyett a templomba megy a férje. Ebből látják, nem hiábavaló munkát végeznek. Nagyon kérem, ne szűnjenek meg ajánlani a „Harang­szó“-t“. Ajánlod-e Te is az embermentő „Harangszó"-t ? * Henry Ford és a biblia. Ford, a hires autógyáros nem na­gyon szereti a könyveket, mert — úgymond — a könyvek összezavar­ják a gondolkozását. De a biblia mindig a kezeiigyében van, még az éjjeli szekrényén is ott van gyűrött lapokkal, aláhúzott sorokkal, jeléül annak, hogy tulajdonosa szorgalma­san olvassa. Milyen bizonyságot tesz Rólad a bibliád ? HALOTTAK NAPJÁN. Czipott Géza emlékének. Szombathelyi papiak mostan olyan árva, Szombathelyi papiak a bánat tanyája. Mert valaki elment, ki a temetőbe Mert valaki megtért örök pihenőre. Valakit még sirat a templom harangja, Gyülekezetének apraja és nagyja, A hű munkatársak s egy olvasó tábor, Kedves hű lapja a „Harangszó“ is gyászol. Amikor elkészült az utolsó harcra Vele volt akkor is Jézus szelíd arca Ifukora delén jött a halál érte, Az élet alkonyát ö már meg nem érte. * * • Kedves jó Szerkesztőnk, így búcsúzunk Tőled: Legyen mindnyájunktól áldott pihenésed! Oly sokat fáradtál másoknak javára Egyházunknak dísze, Isten hű szolgája! Ma halottak napján Rád gondolunk újra Babérkoszorúnkat helyezzük sírodra! * * * Szombathelyi papiak a bánat tanyája Benne halkan zokog egy özvegy s négy árva. Bánatosan felsír a templom harangja, A gyülekezetnek, apraja és nagyja. De a bánat között ősszi alkonyaiban Jézus megjelenik az árva papiakban. A homlokán ragyog t'övis koronája, Amerre csak halad megnyugvás utána. Az árva papiakba amint im hetére, Ráteszi a kezét az özvegy kezére S igy szól: Hívtál lányom, én eljöttem hozzád Engedd letörölnöm, bánat könny es orcád! Nem lesz elhagyatott, meglásd a négy árva, Szemem útjaikat vigyázva vigyázza. Elbocsájtalak most bennetek az útra, Ez az ut az árvák, az özvegyek útja. Aki ezt az utat hűségesen járja Annak a szivében nyíl a hit virága. Csajbók Lydia. Adakozzunk a „HARANGSZÓ“ terjesztésére! HETI KRÓNIKA. A Revíziós Liga revíziós pengőt adott ki. A revíziós pengő a liga tagsági iga­zolványa. — Népszámlálás lesz újévkor. — Meghalt gróf Apponyi Sándorné szül. Eszterházy Alexandra. 3300 kát. hold birtokát és lengyeli kastélyát már 1926- ban a Nemzeti Múzeumnak adományoz­ta. — Gróf Bethlen István az egységes­pártban ismertette a kormány programm- ját a gazdasági válság enyhítésére. Har­minc millióval csökkentik a költségve­tés dologi kiadásait. A közalkalmazottak fizetését nem csökkentik, de emelik a kereseti adójukat. — összeült a képvi- selöház. A nemzeti szocialisták és a kommu­nisták éles összeütközései és botrányai közben kezdte meg a német birodalmi gyűlés tanácskozásait. A kommunisták több német városban is csináltak rend­zavarást. Berlinben 120.000 fémmunkás sztrájkbalépett. — Alsdorfban, Német­országban bányaszerencsétlenség történt. A szerencsétlenségnek 258 halottja van. HARANG SZÓ. Szentháromság u. 20. vasárnap. Ev. Máté 22., i—u. Isten országa nem örömtelen börtön, ha­nem királyi menyegző. Érthetetlen, hogy mégsem akarnak odamenni az emberek. Pe­dig menyegzőre hivatalosak, nem munkára s a gazda személye biztosilék arra, hogy jól fogják magukat érezni. Miért nem akar­nak? Azt mondják: el vannak foglalva, pe­dig a valóság az, hogy nem érdekli őket Isten országa s ezért nem jut rá idejük. Nem érzik szükségét. Isten országa nem azok számára készíttetett, akik megelégsze­nek rajta kívül is, hanem azok számára, akik szükségét érzik annak. Mégy-e a hí­vásra vagy maradsz? A Harangszó köréből. E számmal a nyomda és a kiadóhivatal is Győrbe köl­tözött. Minden, a lapra vonatkozó üggyel tehát Győrbe kell ezentúl fordulni. Folytatásos cikkeink e számból anyagtorlódás miatt kimaradtak. Úgy­szintén a hittudományi kar új épületének felavatási ünnepségéről szóló híradás. A Petőfi-Társaság ülése. A Petőfi- Társaság október 19-én tartotta a Ma­gyar Tudományos Akadémián októberi felolvasó ülését. Pékár Gyula elnöki megnyitójában beszámolt arról a nagy hatásról, melyet a társaság „Ki tud több Petöfi-verset“ akciója az országban ki­váltott. Az elnöki megnyitó után Raffay Sándor evangélikus püspök „Korok ha­tárán“ című elmélkedését olvasta fel. „Ha unokáink majd egykor ránk, őseik­re gondolnak és olvassák annak a má­nak a történetét, amelyet mi most át­élünk — kezdte előadását a püspök — bizonyosan irigyelni fognak bennünket. Hogy milyen nagyszerű korban éltünk mi! Korok határán vonult át életútunk. Világtörténelem fordulóján jártunk. Lát­tuk, hogyan tört össze körülöttünk és hogyan múlt el egy egész világ és ho­gyan született egy másik. A múltból a

Next

/
Oldalképek
Tartalom