Harangszó, 1930

1930-10-12 / 41. szám

318 HARANQSZO, 1930. október 12 elérkeztünk a béke érdekében való önmeg- tagadó hallgatásnak határára. Magyar diakonisszatanárnő Kaisers- werthben. A kaiserswerthi diakonisszain­tézetnek 1800 diakonisszája van. Közöttük 20 éve működik már a magyar származású Anfricht Erna, mint diakonisszatanárnő. Evang. püspök kultuszminiszter. Svéd­országban a legutóbbi kormányváltozás alkalmával Stadener ev. püspök lett a kul­tuszminiszter. • Murga szept. 19-én felejthetetlenül szép ünnepre virradt. Világi ünnep volt, de jutott belőle az egyháznak is. E napon vette át Murga szülöttje, vitéz jákfai Gömbös Gyula honvédelmi miniszter, néh. Gömbös Gyula murgai ev. tanító fia, szülőfaluja díszpolgári oklevelét. Az édesanyja és nővére társa­ságában érkezett minisztert Murga határán Weitzel András közs biró fogadta az elöl­járóság élén. Egy evang, és egy kath. ha­jadon virágcsokrot nyújtott át a magas vendégeknek. Az evang. iskola és a tanító- lak (a miniszter szülőháza) közt álló dia­dalkapunál Jankó Ágoston főispán köszön­tötte a minisztert, a kinek fogadáséra a község lakosságán kívül dr. Klein Antal orszéggy. képviselő, Szévald Oszkár alispán, Reich Oszkár főszolgabíró, több környék­beli lelkész, jegyző és sok evangélikus ta­nító jelent meg A fogadtatás után a mi­niszter kíséretével ellépett a leventeszakasz előtt és harangzúgás közben egyenesen a dalárdisták által nagyon Ízlésesen díszített templomba ment, a hol egykor a keresztség szentségében részesült. Áz ünnepi isten­tiszteleten Gyalog István lelkész Ján. ev. 4. 34. alapján Isten akarata teljesítéséről, a kötelességteljesítésről beszélt, munkás hazaszeretetre buzdított. Az ev. dalárda felemelő karéneke után imával, majd a himnusszal véget ért a templomi ünne­pély. A díszpolgári oklevél átadása díszköz­gyűlés keretében a községháza udvarán folyt le. A miniszter úr meghatottan kö­szönte meg a szülőfaluja által neki juttatott kitüntetést és magyar, majd német nyelven magasszárnyalásu lelkesítő, buzdító beszé­det intézett murgai polgártársaihoz Az ün­nepi aktus után a tisztelgő küldöttségek sorában elsőnek a helybeli evang. egyház- községet fogadta, majd a kulturházat láto­gatta meg. Büszkén vallotta magát Luther tanítványának és többízben hangoztatta a wormsi igéket: „Itt állok, nem tehetek más­kép, Isten engem úgy segéljen 1 Ámen." Istennek kegyelme legyen és maradjon Murga nagy fiával, éltesse, tartsa meg ál­lamférfiul nagyságéban egyházunk díszére, hazánk üdvére 1 Minket pedig tanítson nemes példája megalkuvást nem ismerő kötelességteljesítésre, lángoló hazaszere­tetre, törhetetlen hithűségre I Baltazár Dezső református püspök Orosházán. Baltazár Dezső református püspök szept. 27-én Orosházára érkezett Harsányi Pál békés-bánáti református es­peres és Kovács Andor kormányfőtanácsos, evangélikus esperes kíséretében. Fogadá­sukra az állomáson megjelentek az egyház és a község képviselői. Áz egyház nevében Kovéssy Albert ügyvéd, az orosházi refor­mátus egyház főgondnoka, a község nevé­ben pedig Kunoss István főjegyző üdvö­zölte a püspököt. A püspök válaszában a következőket mondotta ; Bár idejövetele célja protestáns sajtó megteremtése és istá- polása, mégis elsősorban mint magyar em­ber jött a magyar testvérekhez akkor, ami­kor az úgynevezett béke nyomán sóhajok­kal vagyunk tele. Ilyenkor nincsen feleke­zet, mindnyájunknak a haza javéjáért kell dolgoznunk. A felekezetek munkája nem az egymással való versengés, hanem ver­seny a haza javára való minél nagyobb erőkifejtésben, hogy abban olyan érdeme­ket szerezzünk, mint amilyeneket őseink szereztek. Azután a református parókiára hajtatott a püspök, majd a református temp­lomban beszédet mondott és utána fogadta az egyház és a társadalmi egyesületek tisztelgő küldöttségeit. Este az Országos Protestáns Sajtószövetség Orosházán mű­soros estélyt rendezett. Az ünnepséget Ko­vács Andor esperes nyitotta meg, aki üd­vözölte a megjelent püspököt, majd Baltazár Dezső szólott a protestáns sajtó programm- járóJ. Ifjabb Szász Károly költeményeit ol­vasta fel. Orosz Julia, a magyar királyi Operaház művésznőnek énekszáma és Harsányi Pál esperes zárószavai után véget ért a gyűlés, amely után az orosházai dal egylet a Hiszekegyet énekelte el. Finn író tanulmányútja az Alföldön. Ariv Járventaís finn iró néhány nappal ezelőtt Hódmezővásárhelyre érkezeti, ahol Kisfaludy Jánosnak, a finn-magyar műfor­dítónak és a városnak vendége. Járventans október végéig be akarja utazni Magyar- országot. hogy impressziókat gyűjtsön ké­szülő magyar tárgyú honfoglaláskori regé­nyéhez. A finn író csütörtökön Csongrádra érkezett, ahol elsősorban a Bukurpartra, a csongrádi tanyák közé kalauzolták. Jár­ventans Meloschik Nándor birtokán meg­nézte a szüretet és megtekintette az alföldi tanyát. Pénteken a finn írót csónakkirándu- lésra vitték. A napokban Debrecenbe utazik a Hortobágy megtekintésére. Ariv Járventans Ouluban született. 46 éves, hét gyermeke van, lutheránus lelkész, eddig húsz regénye jelent meg, közülök három állami díjat nyert. Lelkes propagálója a finn-magyar rokonság kimélyítésének és jelenleg egy honfoglaláskori regényen dolgozik. A szegedi evangélikusok új elemi is­koláját október 12-én avatta fel Saguly János főesperes rendkívüli közgyűlés kere­tében. Az új iskolában egyébként a tanítás már szeptember 15-én megkezdődött. Felpéc emlékünnepe. Lelkeket meg­ragadó ünnepe volt szeptember hó 28-án a felpéci gyülekezetnek, amelynek teme­tőjében ekkor leplezték le a gyülekezet volt lelkészének, Madár Mátyásnak és ne­jének Szalay Jolánnak fekete gránitból készült szép síremlékét, amit a gyülekezet és a család hozzátartozói és tisztelői kö­zösen állíttattak. Madár Mátyás 1917-ben távozott e] gyülekezete és övéi közül a minden halandók utján. Ebben az időben a nagy világégés, a háború tartotta izga­lomban és rettegésben a lelkeket. Ezért a. teljes gyülekezet, amelynek férfitagjai a harctereken szenvedtek, el sem búcsúzha­ttak a hű lelkipásztortól. Ezt a mulasztást pótolta most a gyülekezet, amely a rokon­ság támogatásával emléket állított annak a pásztornak, aki 25 éven ét hirdette néki az Ur evangéliomát. Madár Mátyást puritán jelleme, tiszta családi élete, odaadó szol­gálata nemcsak a gyülekezetben munkál­kodó lelkipásztor mintaképévé tette, hanem kiváló tehetsége jelentős szerepet juttatott néki az egyházmegye a kerület és egyete­mes egyház életében is. Azért, amikor fel­újítjuk emlékét, méltó, hogy róla, mint egy­házi életünk egyik vezéralakjáról megem­lékezzünk és kegyelettel adózzunk emlé­kének. Az emlékünnepély a felpéci gyüle­kezet temploméban kezdődött, ahol Győrffy Béla helybeli lelkész a Zsidókhoz írt levél 13 r. r. 7—8. verse alapján hirdette, hogy a Szentirás emlékezésre buzdító felhívása szól a nyájnak, amely a pásztorról azért emlékezzék meg. hogy kövesse annak hi­tét. A templomi istentisztelet után a gyüle­kezet harangzúgás mellett kivonult a teme­tőbe, ahol Pálmai Lajos ny. esperes az egyházi főhatóság mégbizáséból leleplezte a síremléket. Közvetlen és a lelkeket meg­ragadó beszédében szólta beszélő kövekről, amelyekkel a Szentírásban találkozunk. Ez a síremlék is beszélő kő úgymond, amely beszél az áldozatos életről, az ál­dozatos szerétéiről és az utódok áldozatos hálájáról. Ezután az elhunyt lelkész egyik megkonfirmált növendéke, Zathureczky Miklós Baja Mihály Timotheus c. költemé­nyét. majd Fazék Juliska dr. Kovács Sán­dor Lelkésztemetés c. költeményét szavalta el. Mindkét szavalat mély hatást gyakorolt a nagyszámú hallgatóságra. A szavalatok után következett a síremlék megkoszorú­zása. Helybeli lelkész a gyülekezet, Kaszás István községi biró a község, Kiss Samu nagybarátfalui lelkész a rokonság és dr. Erdős János a család tisztelői nevében he­lyezett koszorút a siremték elé. A hívek részéről virágokkal és koszorúkkal borított sirhalom és a virágok közül kiemelkedő síremlék beszédes bizonysága annak a há­lának és kegyeletnek, amely szövétneket gyújt egyházi nagyjaink emlékének és kőbe vési, imába foglalja nevüket. Isten áldja meg az elhunytnak emlékét és az utódok kegyeletét l Csikostöttös. Hild Henrik, a gyülekezet múlt évben megválasztott kántortanítója, állásáról lemondott s Somogyszilre ment másodtanítónak. Vöröskereszt kitüntetés. A kormányzó az egészségügyi közigazgatás terén kifejtett buzgó és eredményes munkásságuk elis­meréséül dr. Scholtz Kornél népjóléti és munkaügyi minisztériumi államtitkárnak a magyar vörös kereszt díszjelvény érdemke­resztjét adományozta. A kitüntetett hittest­vérünk édesapja a bányai egyházkerület püspöke volt. Egyházmegyei gyámintézeti közgyű­lés. Szeptember 18 án tartotta a budapesti evang. egyházmegyei gyámintézet évi ren­des s egyben tisztújító közgyűlését. Egyházi elnöknek újból Broschkó G. A. esperest, világi elnöknek pedig, mint új vezért, vitéz Sárkány Jenő ny. altábornagyot, a pesti ev. magyar egyház másodfelügyelőjét vá­lasztották meg. Vitéz Sárkány Jenő meleg érzésű és egyházszeretettől áthatott beszéd­del vette ál az egyházmegyei gyámintézeti világi elnökség tisztét. Ritka kitüntetés érte Zimmermann Ágost dr., főiskolai tanárt, a Deák-téri iskoláink másodfelügyelőjét, a Royal College of Ve­terinary Surylons tiszteletbeli doktorrá vá­lasztotta. Magyar tudóst ritkán ér angol egyetem részéről ilyen kitüntetés, annál inkább örülünk, hogy evangélikus tudós érdemelte ki. Külmissziói előadás Győrött. Doepke Frigyes, a liebenzelli misszió Mánusz szi-' geti misszionáriusa és felesége szept. 30-én és okt. l én Győrött jártak. Előadást tartott Doepke Frigyes az ev. templomban, vetített képeket mulatott be a Kálvin-kulturházban. Felesége a nők számára tartott külön elő­adást. Tizenhat évig élt az emberevő kan­nibálok között, ebből 10 évet a feleségétől távol. Most betegszabadságon vannak Eu­rópában. A Nagymágocs—árpádhalmi ág. hitv. evang. missziói egyházközség október hó

Next

/
Oldalképek
Tartalom