Harangszó, 1930

1930-10-05 / 40. szám

I XXI. évfolyam. 1930, október S. 40. szám. Alapította KAPI BÉLA 1910-ben. Laptulajdonos : Danántúll Lntlicr-Síövelséo. Az OrszAgos Lutlior-S/.ÜTot ség hivatalos lapja Kéziratok a szerkesztőség­nek (Győr, Kvang. loikészi hivatal), előfizetési díjak és reklamációk a kiadó- hivatalnak (Szombathely) küldendők. PostacsekkszÁmla: 30.526. Előfizetést elfogad minden evang. lelkész és tanító. Megjelenik minden vasárnap. 9 Krisztus, te vagy életem. Nyereség hálálom. Szerkesztősé?: GYŐR. Kiadóhivatal: SZOMBATHELY. Fiókkiadóhlvatal i .Luther-Társaaág" könyv- kereskedése Budapest, VIII., Szentkirályi u. 51/a. A „HABANGSZÓ“ előfizetési Ara negyedévre 1 P 28 f, félévre 2 P 40 f. Csoportos küldéssel 10°/o-os kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollár ; az utódállamokba negyedévre 1 P 60 fillér. A legnagyobb ajándék. Jelenések k. 2, 10. „Légy hű mindhalálig és néked adom az életnek koronáját.“ M int az okos embernek kősziklára épített hajléka, mely nem dőlt össze, ha ömlött is az eső, ha csapkodta is az árviz, ha ostro­molta is a szélvész — így kell minékünk is mozdíthatatlanul meg- állani megvógig az Urban 1 Felül­ről ránk csaphat a szomorúság, előttünk — mögöttünk száz kísér­tés járhat, alulról ostrom alá vehet a csábítás ereje — de nékünk mégis meg kell államink, nem szabad elesnünk, életünk erős fundamen- tomköve legyen a Krisztus és az ő szent vére! Légy hű! Állj meg a hitben és a szeretetben! Keresd mindig az életforrást és ne hagyd el az első szeretetedet! Meglásd, akkor az a nap, amely sokak számára a bor­zalom napja lesz, a te számodra a legboldogabb reménység betel­jesülésének lesz a napja! Légy hű mindhalálig és néked adom az életnek koronáját... Egy koronát már mindegyikünk kapott az Úrtól s ez a kegyelem koronája, erről a koronáról szól a zsoltáros is, amidőn így énekel: „O megbocsátja minden te bűnö­det és megkoronáz kegyelemmel és irgalmassággal!“... A második koronát is viselik már többen, vagy pedig viselni fogják a jövő­ben, ez meg a tövis-korona, ame­lyet a Krisztus tanítványainak ugyancsak viselni kell, hisz az ő Uruk is viselte!... Á harmadik korona mégis a legdrágább: néked adom az életnek koronáját!... A kegyelem-koronából kinői a tövis­korona, ebből pedig kivirágzik az élet-koronája! Emlékezzél csak, így volt ez a mi Urunknál, a Krisztus­nál is! Amilyen az Űr, olyanok legyenek a tanítványok is! Itt küzdünk, tűrünk, szenvedünk — ott vele együtt uralkodunk! Légy hű! Tedd meg a magadét s az Úr is megteszi a magáét! Te vársz — ő meg üdvözít!... ... Megfeszitteték, meghala és eltemetteték... És ma oláh bocskor tapossa a megszentelt rögöket. A magyar Golgothát is kilopták egy ezeréves nemzet történelméből: Pedig csak tegnap történt!... Egy ködös, őszi napon. A magyar golgothajárás napján: október ha- todikán. ... És egy sunyi, kajlabajuszu cseh porkoláb kezeintésére megin­dulnak a halál pitvarához vezető ösvényen mind a tizenhármán. — Egy arcizmuk sem rándul meg! Fönséges nyugalom ömlik el lényükön. Az nig visszfénye sze­mükben. — így halnak meg a martyrok, a szentek! S az aradi bástyafalról felcsen­Czipott Géza sírjánál. Jánossy Gábor gyülekezeti felügyelő búcsúbeszéde. Még egy utolsó Istenhozzádot, mielőtt átadnánk az anyaföldnek, — melyből vétettünk, — hű és jó pásztorunk, áldott lelki vezérünk Czipott Géza! Ez imádkozó gyüle­kezet szíve zokog az én gyönge szavaimban, mikor az ég felé for­dítjuk bánatos tekintetünket, mond­Ne engedd, hogy a kétségben Elveszítsem hitemet. Őrizd meg nagy kegyelmedet, Irántam hű szerelmedet Míg hozzád menybe jutok. Ha a kínos aggodalom S a kétség győzne rajtam ; Ha még emészt a fájdalom, S panaszra nyilna ajkam : Ne ródd bűnül én Istenem, Gyarló vagyok beismerem, Bocsásd meg gyengeségem I Amen. * dűl a halálraítéltek férfias búcsú­szava : — Ma nekem, holnap Neked! ... A hóhér keze megremeg...! Azután legördül a függöny a tragődiára... Halk, fájó zokogás sír bele az éjszakába. A haza Nemtője borult le a sírra... — Nyomasztó csend fojtogat a magyar rónák felett. Halotti, néma csend. — — Meghalt Magyarország! — De hangok kelnek az aradi sírokból! — Véreim magyarok, halljátok ? — „Megfeszitteték, meghala és eltemetteték... Szállá alá poklokra, — de harmadnapon halottaiból fel­támadott ...!“ Ámen. ván: Siralomra fordult a mi örö­münk, mert leesett a mi fejünknek koronája! Egy dicső emlékű Zábrák Dénes és Kiss János örökébe, egyházke­rületünk szeretett főpásztorának a helyére ünnepies egyhangú elhatá­rozással hívott meg téged hozzánk gyülekezetünk. És idejöveteledet megelőzte apostoli szelidségü egyé­niségednek, lángoló buzgalmadnak, szeretetet, megértést árasztó áldott Uram, e szent reménységben Tartsd, erősítsd lelkemet; A magyar Golgotha. Krug Lajos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom