Harangszó, 1930

1930-09-07 / 36. szám

1930 szeptember 7. HARANQSZO, 277 magyar arat! De a pacsirta még a régi dalát dalolja! Hisz ez a kis madár is magyarul tanult énekelni. Neki nem tilthatják el, hogy a himnuszát énekelje. Délután 5 óra 30-kor befut a vonatunk Prága Massarik pálya­udvarára. Ott Palecek KIÉ titkár vár. Egy kicsit magyarul is tud, mert már egyszer a magyar KIÉ vendége is volt. Szállónkba me­gyünk. Kis pihenés után megyünk a város külsejét megnézni. Prága szép fekvésű város. Kellemes be­nyomást tesz a szemlélőre. Középen átszeli a várost a Moldva. Erős fejlődése dacára a város megőrizte középkori jellegét. Két utcakereszte­ződésnél megragadja figyelmünket egy késői gót stílben épült lőpor­torony, melyet 1475-ben II. Vladi- szláv kezdett építtetni s mely a régi várból egyetlenként fennma­radt. A tornyon áthaladva ott talál­juk magunkat a régi városháztéren, a régi városházzal, melyet 1330-ban kezdtek építeni. Minden idegen figyelmét megragadja a szép régi óra, mely a városháza tornyán van elhelyezve. Ez a prágaiak büszke­sége. Hanus mester készítette 1480 körül. Minden óraütésnél kis alakok jönnek mozgásba és a felsőablakban megjelenik a 12 apostol. Tömegesen tódulnak ilyenkor az érdeklődők a városháza térre és szemlélik a ked­ves játékot. A régi városháza előtti kövezeten 1621. VI. 21. szám van kirakva. Jelentősége: Mátyás ha­lála után a protestáns rendek Pfálzi Frigyest választották meg II. Fer- dinánd helyett, a fehérhegyi csata után azonban a győztes ezen a helyen kivégeztette a felkelés veze­tőit. A szép téren még Húsz János allegorikus szobrát látjuk. A gyö­nyörű csoport egyik oldalán fekvő elnyomott alakok, a Húsz elnyomott hívei, a másik oldalon fokozatosan emelkedő allegorikus erélyes port­rék a győzteseket szimbolizálják. Középen áll Húsz János. A szobor talapzatán felírások, mint: Szeres­sétek egymást, adjatok igazságot minden népnek stb. Néhány utcával tovább a Taim templom karcsú tornyai tűnnek fel. A XVI. század­ból származó oltára híres. A szt. Jakab-téren egy híres huszita-temp­lom áll. Az egyik jezsuita templom­ban még megvan Rudolf csillag- vizsgálója is. A parlamenttel szem­ben a szép iparművészeti múzeum áll. Híres a Pinkász zsinagóga a vele lévő régi temetővel. A Cech hid irányában haladva az 1611-ben épült evangélikus Salvator-temp- lomhoz érünk. A gyümölcspiacon lévő híres színház megkerülésével, mely 1881—82-ből való s melyben eredetileg németül, ma csehül ját­szanak, visszajutottunk szállodánk­hoz, a cseh KIÉ legnagyobb palo­tájához. Vacsora és csöndes esti áhítat után nyugovóra tértünk. (Folytatjuk.) Balaton. Apró hullám pajkos játékkal fodroz a nagy vízen. Az ég kék, kis szellő lengedez, a Szél úr most pihen. Egy kis csónak révedez, lebeg, benn négy ifjú élet. Szívük gondtalan, arcuk vidám ; hisz baj nincs, nem lehet. A kis hajó álmatag csendben ring tova a vízen ---------­N égy anyaszív dobog hevesen s a nap aiálebben. Az éj közéig 8 mint sötét bánat ráül a nagy vízre. A hab remeg s magasbra csap . . . — Lélek I nem remegsz-e ? I — Sötét harag a fényes napra, hullám, süvöltő szél .. . A hullám ragad, völgye leránt. .. A négy utas nem fél. Dagad a vászon, dől az árbóc, „átvágni szél ellen I“ Menekvés, nincs baj I ... kötél szakad 11 s úr már a bősz elem. Harsogó hullámon négy élet csónakba fogódzva. A part messze, sötét az éjjel nincs ki segélyt adna. Az egyik szól : „Én ... én kiúszom, az Isten segít partra". „Segélyt küldök . .. hozok“ s eltűnt már a bősz hullámokba. Bátor. Lelkében nincs félelem. Bízik s megy, nem lankad. Tőle függ három emberélet... A veszély igen nagy. A csónakroncs játékszerré lesz, a habok rácsapnak. Ragadják, tépik, rántják, lökik, hogy legyen romhalmaz. Körül az üres, harsogó éj, majd szürkül az égalj. Gyengül 6 kar és csügged a szív, borzaszt a jaj. sóhaj . . . A mentőhajó kettőt talált a halálkapuban. A harmadik ?. . . volt. És lenn van halálra aléltan. A kettő roncs s nem lesz soha ép, szívükben fájás és egy szörnyű emlék I S másnap : Apró hullám pajkos játékkaal fodroz a nagy vízen. Az ég kék, kis szellő lengedez, A Szél úr most pihen. Kristóf Kálmán. Adakozzunk a Harangszó terjesztésén. OLVASSUK A BIBLIÁT! Mi van és mi nincs a mennyekben ? Szept. 8. Nincs bűn. I. Kor. 15, 54—57. A bűn e világ nagy fájdalomcsinálója. Fájdalmat okoz annak, aki csinálja, mert a lelkiismeretfurdalás fájdalmas, de annak is, aki ellen csinálják. A bűn rontotta el ezt a világot, csak a bűn eltávolítása te­heti jóvá. A bűnt érzem-e legelviselhetet­lenebbnek ezen a világon s a bűnbocsá­natot a legnagyobb boldogságnak 7 Meg- látszik-e az életemen abban, hogy kevesebb benne a bűn és állandóbb az öröm, hiszen Isten kegyelméből vagyok, ami vagyok I Szept. 9. Nincs szenvedés. Jelenések 21, 3—4. Ezen a világon nincs zavartalan boldogság. Minden életnek van valami szenvedése, sőt minden napnak is megvan a maga keresztje (Mát. 6, 34 ). A menny­ben nyoma sincs semmi szenvedésnek. Isten eltöröl minden könnyet. Valóság-e számomra a menny ezen boldogsága any- nyira, hogy könnyes napjaimban a reá való várakozás s benne való reménykedés vigasztalás számomra? (II. Kor. 4, 17—8) Szept. 10. Nincs érzéki test. I. Kor. 15, 35—50. A testet Isten áldásának adta az ember számára s az ember megfertőzte bűnnel és átkot csinált belőle. Isten a tes­tet a lélek eszközének teremtette, tehát szolgának s az ember a szolgát úrrá tette a lélek felett Isten a testet a lélek kifejező eszközének szánta, tehát a lélek életének megkönnyítésére teremtette s az ember a lélek akadályává és korlátává tette azt. Ez a megromlott test és vér nem örökölheti Isten országát, ne tápláljuk hát kívánsá­gokra. De a belőle feltámadott lelki-test lakója a mennynek. Becsüljük meg tehát. Szept. 11. Nincs család. Máté 22, 23—30. Sokak szemében talán megütkö­zést kelt az a megállapítás, hogy a menny­ben felbomlanak a családi kötelékek. Hi­szen a családi élet annyi Istentől nem csak megengedett, hanem egyenesen ren­delt áldott örömnek a forrása. Jézus azon­ban máskor is beszélt arról, hogy az ő hozzá való viszony magasabbrendű min­den családi viszonynál (Mát. 10, 34—7.). A családi kötelékek mennyei felbontása kegyelem az Istentől. Enélkül az elkárho- zott hozzánktartozóinkra való gondolás könnyessé tenné a könnynélküli mennyet. A pokolból nyílik ablak a menny felé, de a mennyből nem nyílik a pokol felé. Mit leszek azért, hogy a halál után együtt legyek azokkal, akikkel itt e földön úgy szeretek együttlenni ? Szept. 12. Van Isten. Máté 5, 8. I. Kor. 13, 12. Jézus boldognak mondja azokat, akik az Istent meglátják. És ha végiggon­doljuk életünk leghatalmasabb örömeit, akkor be kell látnunk, hogy legnagyobb örömeink az Istennel való találkozásaink voltak. Pedig most még csak tükör által homályosan látunk és rész szerint van bennünk az ismeret. A menny legfőbb boldogsága nem az, ami nincs benne, ha­nem az, aki benne van : az Isten. Jó-e nekem már e földön az Isten közelsége ? Avagy kellemetlen ? Szept. 13. Van üdvözülteknek serege. Zsidók 12, 1—2. Istennel való közösségünk örömei után a hívők közössége a legna­gyobb öröm a földön számunkra. Mennyi szeretet, mennyi örvendezés, mennyi bölcs tanács van hívők közösségében I Gondol­juk el, mi lehet akkor ott fenn, a bizony­ságoknak nagy fellegében. Megérdemeli ez

Next

/
Oldalképek
Tartalom