Harangszó, 1930
1930-07-06 / 27. szám
1930. július 6 HARANOSZO 213 Á Protestáns Országos Áryaegylet közgyűlése, A Protestáns Országos Árvaegylet a Sütő-utcai evangélikus iskola dísztermében tartotta hetvenegyedik rendes közgyűlését, amelyen Pesthy Pál ny. igazságügyminiszter, elnök eluökölt. Bilkei Papp István teológiai tanár imája után Pesthy Pál elnök nyitotta meg a közgyűlést. Elnöki megnyitójában hangoztatta, hogy súlyos esztendő múlt el az egylet fölött, az Isten meglátogatta ezt az intézményt: elszólította egyik legkiválóbb jótevőjét, a nemes lelkű adakozót, Soboslay Gyula sanfranciscoi magyar orvost. Csak a hála és a szeretet érzésével tehet visszagondolni erre a férfiúra, aki magáért a jóért cselekedte a jót és akinek példája kell, hogy ragyogjon előttünk. A hiányt, amit Soboslay halála ütött, még fokozottabb lelki, erkölcsi és anyagi megerőltetéssel kell pótolnunk. Vetsey Aladár titkár beszámolt az árvaegylet múlt évi munkálkodásáról. A be- sznmoló, amelynek nagy részét Broschkó Adolf főesperes, árvaegyleti igazgató készítette, tömör visszapillantást vetett az Országos Árvaegylet 71 esztendős történeti múltjára. Az egylet még az abszolutizmus idején alakult meg, első vezetői kirendelt osztrák érzelmű férfiak voltak és működésük a bécsi kamarilla ellenőrzése alatt állott. A kiegyezés után azonban tiszta magynr érzelmű protestáns egyházi és világi férfiak vették át a karitativ intézmény irányítását. Az első elnökök között találjuk Ballagi Mór, a nagyhírű magyar nyelvtudós, báró Kochmeister Frigyes, a kiváló vegyészeti gyáros és mások neveit. Az egylet első nagyobb jótevője egy Peja nevű ma- lomrflunkás volt. aki mintegy hatvan esztendővel ezelőtt lakóházát az egyletre hagyományozta. Az újabb jótevők között első helyen Soboslay Gyula neve áll, aki fiatal korában származott ki a magyar hazából Amerikába és több mint 250 ezer pengőt adományozott az árvaegylet céljaira. A jelentés beszámolt arról, hogy az árvaegylet az elmúlt iskolaévben százharminckét gyermeket gondozott, fele részben fiukat, fele részben leányokat. A gondozottak között kereskedelmisták, gimnazisták, polgáristák és elemisták szerepelnek. A közgyűlés Pesthy Pál zárószavaival ért véget. Az ágostai hitvallástétel négyszázéves jubileuma. Augsburg városa az ágostai hitvallás négyszázéves jubileuma alkalmából a városháza aranytermében fogadást rendezett. Bohl főpolgármester meleg szavakban üdvözölte a megjelenteket és azt mondotta, hogy Augsburg polgár- mesterének, ahol ezt a hitvallást kihirdették, ahol az gyökeret vert és a hazáját mindenekfelett szerető németnek csak egy lehet az álláspontja : az isteni gondviselés művének kell tekintenünk, hogy ezt a hitet adta nekünk és gondoskodnunk kell arról, hogy e hitszakadáson túlmenően ne szakadjunk el az egymás iránti keresztyén megértésben, keresztyén szeretet- ben és hazánk iránti szeretetben. Augsburg városa a felekezeti tü- reimesség hagyományos városává fejlődött ki. Az osztatlan öröm példája indítja arra az óhajtásra, hogy a kiengesztelődés, a megértés és a keresztyéni szeretet gondolata a felekezetek között egész Németországban terjedjen el. Az evangélikus egyházi szövetség és vendégei nevében Pech- mann titkos tanácsos meleg köszönő szavakat mondott a város kalholikus lakosságának is. Bár sikerülne — mondotta végül — a szeretet erejével megszüntetni azt a pártoskodást, amely most a német hazában uralkodik. OLVASSUK A BIBLIÁT! Júl. 7. Az üdülés. Mt. 11, 28—30., 42. zsolt. Fárasztó, verejtékes munka után édes a pihenés. Munkája végeztével otthonába siet a munkás, hogy fáradalmait kipihenve új erőt nyerjen a munkához. De nemcsak a testnek, hanem a léleknek is szüksége van üdülésre. Valóságos pihenésben és üdülésben azonban csak annak az embernek van része, aki a pihenés idejét lelke üdítősére is felhasználja azáltal, hogy követi Jézus hivó szavát és lelke szomjúságának kielégítésére siet. Júl. 8. Jézus a lélek üditésének őrök kútfeje. Ján. 4, 1—30. Ésai. 12, 1—6. A samáriai asszony, testi szomjúságának enyhítésére vizet meríteni ment a Jákób kútjához. És ime, a kútnál találkozik egy Emberrel, aki „élő vizet“ akar néki adni, lelke szomjúságának enyhítésére. Jézus szólt hozzá. Szavai csodálatos erővel járták át szívét és lelkét. Tudatára ébredt bűnös voltának. De ugyanakkor Jézus közelében felüdült, új életre ébredt a lelke. Siet a faluba és hív Jézushoz mindenkit. Júl. 9. Jézus az erő forrása. Filippi 4, 13, Ésai. 40, 28—31. Az embernek Istentől megszabott hivatása betöltéséhez erőre van szüksége. Nagyon sok elesett, nagyon sok erőtelen ember él közöttünk nagy Ínségben, akik segítségre szorúlnak. De nemcsak a testi ínség, hanem a lelki Ínség is gyötri az emberekei Az apostol a lelki Ínségben szenvedők mentésében látta a maga életének a hivatását. Az evangélium ügyéért szenved fogságot. De nem panaszkodik, hanem így írt : „mindenre van erőm . .. Igen mert ő az Erő örök és kiapadhatatlan Forrásával állott összeköttetésben. Cselekedjünk mi is így, akkor lesz erőnk 1.. . Júl. 10. Jézus az öröm forrása. Lk. 15, 1—10. Fii. 4, 4. Öröm, boldogság után vágyódik az ember. Öröm és boldogság után való vágyukat az emberek kiUön- böző módon igyekeznek kielégíteni. Az igazi öröm valóban felüdíti a testet és a lelket. De vájjon hol van az öröm igazi forrása ? Mindenütt, ahol jelen van az Ür ! Ahonnan száműzik az Istent, ott nem lehet igazi öröm. Júl. 11. Békesség forrása. Ján. 14, 27. Ésai. 11, 1—9; 48, 22. A bűn az ember életének megrontója minden vonatkozásban. Ha a bűnt ki lehetne küszöbölni teljesen az emberek életéből, békességben élnének az emberek Istennel és egymással. Az ellenségeskedés a háborúság megszűnne teljesen. A békesség eléréséért való küz- küzdelem tulajdonképen a bűn ellen való harc. A bűn hatalmának megtörője Jézus Krisztus, s ezért Ő a békesség forrása is. ővele kell összeköttetésben élnünk, akkor lesz békességünk, mert Ö megbékél bennünket Istennel és erőt ad ahhoz, hogy felebarátainkkal is békességben éljünk, mert a megbocsátás lelkét kölcsönzi nékünk. Júl. 12. Kegyelem forrása. Lk. 15,11—24. Ésai. 55, 1—2. Róm. 3, 23—24. Isten a kegyelem örök forrása. Az Ő atyai szívéhez öleli a megtérő bűnöst, de feltétlenül elítéli a bűnt. Atyai szívének irgalmassága tárul fel előttünk Jézus áldozati halálában. Ingyen, kegyelemből, Krisztusban való hit által leszünk igazakká ő előtte. A kegyelem szükségességét csak az látja be, aki felismeri elveszett, bűnös voltát, mint a tékozló fiú. Júl. 13. Üdvösség forrása. Ján. 3, 16; 6, 67—69. Róm. 6, 22—23. Az előtt az ember előtt, aki Krisztust Isten kegyelméből megismeri, új világ tárul fel. A Krisztus megismerésével meglátjuk az utat, amelyen járnunk kell, de meglátjuk azt is, hogy megnyílt számunkra a menny. De mert senki sem mehet az Atyához, hanem csak Őáltala, ezért Ő az üdvösség forrása. „Áldott legyen Isten... aki megáldott minket, minden lelki áldással a mennyekben a Krisztusban !“ Ámen. jancs« André». A Luther tanulmányút Programmja 1930 július 12—23. — Részvételi díj 220 P. Keresztyén Ifjúsági Egyesületek Szövetsége Bpest IX. Üllői ut 29. I. — Vezeti Fuchs János evangélikus lelkész. Július 12, szombat: Találkozó Budapest, nyugati pályaudvaron fél 7 órakor. A küldött jelvényt tűzze fel mindenki. Indulás 7.15 órakor gyorsvonaton Szobon (8.10) át Ersekujvár-Pozsony-Brünn érintésével Prágába (611 km.) megérkezés 17 óra 30. Elhelyezkedés, vacsora, séta. Július 13, vasárnap: Prága megtekintése. Ebéd. Továbbindulás Mas. 12.48, megérkezés a német határra (130 km.) Podmokly (Bodenbach) 17.36. Útlevél, vámvizsgálat. Továbbindulás Bodenbachból 18.49, megérkezés (62 km.) Drezdába 20.47. Elszállásolás, vacsora. Július 14, hétfő: Drezda megtekintése külön programm szerint. Július 15, kedd: Drezdából indulás gyorsvonaton 7.20, megérkezés (143 km.) Luckenwalde 9.48, indulás személyvonattal Luckenwalde 10.15, érkezés Wittenbergbe 11.23. (Emléktölgy, Luther háza, Melanch- ton háza, Goldener Adler, városi templom, Bugenhagel háza, Luther szobor, Chranach-gyógyszertár, vártemplom), Bölcs Frigyes, Luther,
