Harangszó, 1930

1930-06-22 / 25. szám

1930 június 22 HARANQSZO, 197 Pós Lajos kitüntetése. Pós Lajos soproni ny. igazgató­tanító, aki fél századon keresztül végezte hűséggel nemzeti és egy­házépítő munkáját a soproni ev. gyülekezetben, kormányzói kitünte­tésben részesült. 58 esztendeig szol­gálta a soproni ev. gyülekezetét, mint tanító — iskola-igazgató — s mint konventi jegyző. Utóbbi minő­ségében szinte a legutolsó napokig. 85 éve ellenére sem tudta a nyu­galom napjait munka nélkül eltöl­teni csupán most vált meg egy esztendeje attól a gyülekezettől, amelyben munkás életét eltöltötte. A régi tanító gárdának egyik leg­szerényebb, de legmunkásabb tag­ját érte most a kormányzó ő fő­méltóságának kitüntetése, amellyel megengedte, hogy egy félszázadot meghaladó időn át kifejtett buzgó és eredményes munkásságáért a legmagasabb elismerése tudtúl adassék. Pós Lajost érdemeinek elisme­réséül ugyancsak mostanában a soproni ev. egyházközség is kitün­tette. Tiszteletbeli konventtagnak választotta meg. A kitüntetett igazgatót ismerői, de különösen magasállású, egykori volt tanítványai a szeretetnek és megemlékezésnek legszebb jeleivel halmozzák el. Ad multos annos! nyugszik. Arcuk bizalomgerjesztő s kedves- Egészen mások ezek, mint az óázis négerei. Bevezetik egy lakásba s megvendégelik. Azt sem tudják, mivel kedveskedjenek néki. Rudnai egészen odáig van. Rendes házat vezetnek. Akár csak otthon a gaz­dálkodó nép. Megfoghatatlan előtte. Ho­gyan jutnak ezek ilyen kultúrához ? Egy­formának látta ő a négereket mindenhol. Egyformák, mint a buzaszemek: feketék, ostobák és vadak. Itt minden arc jelleg­zetes. Más más egyéniséget mutat mind­egyik, ugyanazzal a megnyerő kedvesség­gel. A Megváltó járt itt? Nagy zsivailyal egy gyermekcsapat jön ugrándozva. Apró fekete néger gyerekek, tiszta ruhácskákban. Hátukon kis tarisznya. Nagyot köszönnek. Hát ezek honnan jönnek? — kérdi meglepődve Rudnai. Az iskolából — mondják büszkén. Csak úgy ragyogott a szemük az örömtől. Iskolájuk is van. Ez már igazán hihe­tetlen. 0/ van a szomszéd faluban, amint erősen állítják. Az atya tanítja a gyereke­ket. Ki az az atya ? Nem tudják másként megnevezni. \z atya. Rudnainak kedve lett volna megnézni ezt az atyát, ki eze­ket a csodálatos dolgokat műveli, de vissza kellett sietni társához. A szükséges dolgo­kat megkapta min d a négereknél: ásót, kapát, mindent, & ire az aranyásónak szüksége van. ' \ (Folyt, köv.) OLVASSUK A BIBLIÁT! Az Ágostai Hitvallás a Bibliában. XXVIII. cikk : Az egyházi hatalomról. Jún. 23. Uralkodás az egyházban. Mt. 28. 18—20. 110. Zsolt. 1—4. Jézus él és uralkodik. Uralkodói hatalma nyilvánvaló mindenütt, valahol benne hívő szívek do­bognak, valahol az evangélium tisztán pré- dikáltatik. Ma van az Ágostai Hitvallás aláírásának 400 éves évfordulója. Az ágos­tai birodalmi gyűlés evangélikus rendjei, örömmel írták alá. az örök isteni igazságo­kat összefoglaló hitvallást Állásfoglalásuk, munkájuk. Krisztus uralma mellett való bátor és határozott bizonyságtétel. Legyünk hozzájuk méltók I Jún. 24. Szolgálat az egyházban. Mrk. 10. 42—44 I. Kor. 4, 1—2. Krisztus anya- szentegyházában a szolgálat áll a legelső helyen. Az egyház igazi hívei, az egyház vezetésére és irányítására rendeltek, szol­gák. Szolgái Istennek és szolgái egymásnak. A szolgálatot nem kényszerűségből, hanem szívok indítására a mennyei Atya iránt való hálából vállalják és fiúi engedelmességgel végzik, Jézus Krisztus példája szerint. Jún. 25. Hatalom az egyházban. Mrk. 16. 15 — 16. Rom. 1. 16. A Jézus Krisztus­ban igazán hívők közössége alkotja az egyházat. Annyi erő, annyi hatalom van az egyházban, amennyit az egyház Ura Szentlelke által adományoz. Az evangéliom egyházéban van erő és van hatalom, a Lélek ereje és az Isten Igéjének hatalma. Ma 400 éve olvasták fel az evangéliom hívei a Hitvallást, az ágostai birodalmi gyűlés hatalmasságai előtt. A felolvasás alkalmá­ból a Szentlélek ereje és az Ige hatalma lett nyilvánvalóvá. Imádkozzunk és dolgozzunk, hogy így legyen ma is egyházunkban 1 Jún. 26. Rend az egyházban. Mt. 9, 35—38. Efez. 4, 11—16. Az egyházban minden dolognak rendben és ékességben kell történnie. A fődolog azonban az Ige hirdetése és a szentségek kiszolgáltatása. Az Ige hirdetésére és a szenlségek kiszol­gáltatására Jézus maga rendelte a lelkészi hivatalt. A hivatal és a rend az Isten Igé­jének zavartalan és hathatós hirdetését van hivatva elősegíteni, de nem helyettesítheti soha, sem az Igét, sem a szentségeket. Olyan rendnek és olyan szokásnak, amely Isten Igéjével összhangban nem áll, semmi értelme nincsen. Jún. 27. Fegyelem az egyházban. Jén. 8. 1 —11. I. Kor. 5, 7—13. A bűn az embe­rek életének s így az egyház életének is a megrontója. A bűn pusztításainak meg- gátlása céljából szükség van a fegyelem gyakorlására és a bűnösök büntetésére. Az egyházi fegyelem gyakorlásénak célja azonban nem lehet más, mint a bűnös emberben a bűnbánat felébresztése és Kiisztus bűnbocsátó kegyelmének hirdetése állal új élet előkészítése. Jún. 28. Testvéri közösség qz egyház­ban. Ján. 13, 1—20. Rom. 13, 8—10. Krisz­tus egyházában a szeretet törvénye szabá­lyozza a hívek egymáshoz és Istenhez való viszonyát. A szeretet Lelke fűzi össze a hívek sokaságát testvéri közösségbe. A sze­retet Lelke által összeforrva munkálkodnak a hívek Istenországa diadalán A szeretet Lelke által szorongattatva sietnek a bajban, veszedelemben lévők megmentésére, a sze­retet Lelke által vezéreltetve vezérlik őket az üdvösség útjára, amelyen maguk is járnak. Jún. 29. Szentlélek az egyházban. Jén. 14, 23—27. Róm. 8, 1—39. Velünk az Isten 1 Ez az Igével és a kegyelmi eszközökkel rendesen élő hívek boldog tapasztalása. Öröm, békesség és üdvbizonyosság tölti'el szívüket. Ezért áldják, ezért magasztalják éneklés és imádság által teremtő, megváltó és megszentelő édes mennyei Atyjukat. Igen, mert Isten Szendéikének áldott napja élteti, erősíti hitüket állandóan. Óh Urunk, édes mennyei Atyánk állj mellénk a Te Szentlelkeddel. Ámen I janció André«. A keresztyénség helyzete Oroszországban. 7 Irta : Lie. Dr. Karner Károly. 1928. nyara óta azonban a kormány nyomása a felekezetekre erősödött és pedig nemcsak a keresztyén egyházakra, hanem minden felekezetre, zsidókra és mohame­dánokra is, jóllehet az utóbbiakra a szovjet politikai okok miatt mindig különös tekin­tettel volt. Ennek a nyomósnak a szolgá­latában áll az ú. n. ötéves gazdasági ter­vezet is. A régi heti beosztás megszüntetésének a következménye, hogy az új heti beosztás szerint a szabad nap nem jelent munka­szünetet az országban, hanem csak azt. hogy egy bizonyos munkóscsoport szünetel. Ezen gazdasági rendszert a kormány ter­mészetesen tisztára gazdasági érvekkel indokolja: úgy mondják, hogy Oroszország nem engedheti meg magának azt a fény­űzést, hogy a munka évenként oly sok meghatározott napon keresztül teljesen szü­neteljen. Azonban kétségtelen, hogy ezzel a rendszerrel a szovjet a vallásra is halálos csapást akar mérni. És pedig nemcsak azáltal, hogy elvette a néptől a vasárnapot, amikor mindenki egyformán siet templom­ba : ezen még lehetne segíteni oly módon, hogy a templomok minden napon nyitva vannak. Súlyos csapós ez a vallásos élet ápolására azért is, mivel megszünteti a családi életnek az utolsó lehetőségét. Mert most esetleg a különféle munkára járó családtagok mindegyike más-más napon kezdi a maga csoportjában a munkát és így teljesen lehetetlen, hogy az egész család egy napon, lehetőleg vasárnap együtt le­hessen. A kommunizmus jól tudja, hogy milyen erőssége van a vallásos életnek ebben a családi együtt ünneplésben, azért rombolja azt le tervszerűen. Hogy ennek az új gazdasági rendszernek valóban egyik főcélja a vallás elleni küzdelem, azt a leg­jobban az a körülmény igazolja, hogy a múlt karácsonyi ünnepeket hogyan hasz­nálták fel Oroszországban a kommunisták. Diadallal hirdetik, hogy a szovjet fennállása óta ez volt az első nagy keresztyén ünnep, amikor sehol sem szünetelt a munka és a hivatalos propaganda dicsekszik, hogy mi­lyen nagy kitartással dolgozott a kommu­nista munkássereg éppen az ünnepnapon. Másfelől viszont megbízható magánértesü­lések arról tudnak, hogy igazi munkáról aznap alig volt szó és még magában Moszk­vában is a nap tüntető gyűlésekkel és a népbiztosok által tartott beszédekkel telt el. A másik következménye az új gazda­sági rendszernek, hogy a szovjet jelenleg fokozott erővel tesz kísérletet a paraszt­gazdaságok megszüntetésére és kommu- nisztikus üzemekben való tömörítésére. Mint említettem, különösen a „kulakok“, az

Next

/
Oldalképek
Tartalom