Harangszó, 1930
1930-06-15 / 24. szám
190 HARANQSZÖ 1930. június 15. jelek vezetőit egyházi átokkal sújtotta. Ez azonban csak látszatra ad jogot a kommunistáknak arra, hogy az egyházat általában a reakciós szellem képviselőjének minden ellenforradalmi megmozdulás szövetségesének vagy éppen értelmi szerzőjének tüntessenek fel. Éppen Tikhon pátriárka felől nyilvánvaló bizonyítékok vannak arra, hogy a maga részéről került minden olyan cselekedetet, amelyhez az ellenfor- radalmárságnak még csak a gyanúja is férhetett és hogy hasonló szellemben igyekezett befolyásolni az alája rendelt papságot is. Ez a szellem szólal meg pl. végrendeletében is. Hasonló módon igyekeztek békemsége- sen berendezkedni a többi felekezetek képviselői is az új viszonyok közt. Ezeknek a számára a fentebb ismertetett törvények, amelyek először mondották ki Oroszországban legalább papíron a lelki- ismereti szabadságot, eleinte némi előnyöket jelentettek. Alig tette ez könnyebbé az evengélikus egyháznak a helyzetét: ezt berendezkedésénél fogva a kommunisták ugyancsak a régi társadalmi rend, a polgári osztály képviselőjének tekintették és azért állandó gyanúval éltek vele szemben. Ismeretes, hogy a balti tartományokban éppen az evangélikus lelkészek ellen irányult a kummunislák üldözése és több. mint húszán haltak közülük vértanúi halált. Ettől eltekintve azonban a szovjet vezetősége kezdetben a protestáns alakulatokat valamivel kedvezőbb elbánásban részesítette, mivel bennük a „felvilágoso- dás“-nak az előfutárait látta és arra számított, hogy azok az atheista propaganda talaját készítik elő. Áll ez különösen az u. n. evangéliumi keresztyénség mozgalmára, amely a német protestantizmus hatása alatt még a mull század hetvenes éveire nyúlik vissza. A forradalom után ezen mozgalom vezetői az amerikai baptistákkal kerestek érintkezést és módjukban volt elég élénk tevékenységet folytatni, úgyhogy az általános vallási leromlásban, szinte egyedül tudták az evangéliumot sértetlenül hirdetni, sőt még a bibliát és más vallásos iratokat is kinyomathattak és terjeszthettek. Ennek az áldásos munkának az eredményei nem is maradtak el: akárhányszor, egy új vallásos ébredésnek a jelei mutatkoztak. Nem részletezhetjük ezen viszonyok rajzát. De mégis meg kell állapítani, hogy a szovjet-uralom második szakaszában, amely 1922-től egészen 1927-ig tart, az egyházak és köztük a görögkeleti egyház is némi Iélekzethez jutott, annak ellenére, hogy az egyházellenes propaganda ebben az időben sem szünetelt. Vannak, akik azt állítják, hogy ezen lélekzeivétel engedélyezése a szektáknak, a protestáns felekezeteknek és a keleti egyházból kivált u. n. élő egyháznak a viszonylag nyugodtabb helyzete a kommunista vezetőség részéről csak taktikai fogásek eredménye volt, amellyel éppen a keresztyénségbe akartak szakadást vinni, hogy azáltal az egyházakkal könnyebben boldoguljanak. Érről bajos volna ítéletet mondánk Mindenesetre legutóbb pl. a baptisták tegadásba vették, hogy a szovjet valamelyik felekezetet is kedvezőbb elbánásban részesítette volna és hangsúlyozták, hogy a baptistáknak, valamint a velük kapcsolatban levő evangéliumi keresztyének felekezetének a helyzete csak annyiban volt tűrhető, amennyiben magukat alávetették a szovjet törvényeinek. (Folyt. k5v.) EGYRÖL-MÁSRÓL. A mindennapi életből. Mennyi só van a tengerben ? Gandhi aktuálissá tette a kérdést, hogy mily sótömegek vannak a tenger vizében. — Egy tudós kiszámította, hogy — ha sikerülne egyszerre kifőzni mindazt a sót, ami a tenger vizében van — a világ oly sótömeghez jutna, mely elég volna arra, hogy 55 méter vastag sóréteggel vonják be a föld egész felületét. HETI KRÓNIKA. A ház elfogadta a költségvetést. Gaál Gaszton erős kritikát gyakorolt a tisztviselői jutalék rendszerről. Wekerle miniszter szükségesnek tartja a tisztviselők jutalmazását. — Az egész világ magyarsága tiltakozott Trianon ellen a 10-ik évfordulón. — Bethlen István és felesége az angol kormány vendégei lesznek Londonban. Románia új királya II. Károly. A trón- változást ideiglenes kormány valósította meg. Az új király esküt tett a romén integritásra. Lissabonban agyonlőtték a német követet. A német kormány tiltakozó jegyzéket küldött a lengyel kormánynak a legutóbbi határincidensek miatt. — Berlinben kommunista tüntetések voltak. A francia minisztereknek nem szabad Mussoliniról nyilatkozni. Az angol kormány a Lamauche alagút építése ellen döntött. Az indokínai véres zavargásokat is az orosz propaganda idézte elő. HARANGSZÓ. Szentháromság vasárnapja. Ev. János 3.1—15. A mai vasárnappal, Szentháromság vasárnapjával az egyházi esztendőnek ünnepnélküli Fele köszönt bennünket azzal a komoly felhívással: Ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja az Isten országát. Szükség néktek újonnan születnetek. Ezt a parancsoló követelményt szorgalmazzák a szentháromsági vasárnapok. D. Kapi püspök a takácsiakért. D. Kapi Béla püspök azzal a kéréssel fordult az egyházmegyei gyámintézetekhez, hogy a szabadrendelkezésre álló összeg egy részét a tüzkárosult takácsii leánygyülekezet részére ajánlják fel. Hasonló eljárásra kéri fel az egyházkerületi gyámintézetet is. Egyházkerületi felügyelőválasztás. A dunáninneni egyházkerület gyülekezetei egyhangúlag Sztranyavszky Sándor belügyi államtitkárt választották meg az egyház- kerület felügyelőjévé. A kormányzó elismerése. A kormányzó megengedte, hogy Pós Lajos nyugalmazott soproni evangélikus elemi iskolai igazgatótanítónak az evangélikus egyház szolgálatában egy félszázadot meghaladó időn át kifejtett buzgó és eredményes munkásságáért elismerését tudtul adják. Új egyházi felügyelő. A nagymágocsi evangélikus egyház Hézer Bélát, a Magyar Olasz Bank orosházai fiókjának az igazgatóját, aki minden közügyben tevékenykedik — felügyelőjévé választotta. Egyházmegyei közgyűlés. A kemenes- aljai ég. hitv. evang. egyházmegye az Ágostai Hitvallás kihirdetésének négyszázadik évfordulóján, 1930 évi június hó 25-ikén (szerda) Celldömölkön rendes évi közgyűlést tart. A közgyűlést délelőtt fél 9 órai kezdettel istentisztelet előzi meg, amelyen igét hirdet Nagy Miklós zalaegerszegi lelkész. A budapesti evangélikus lelkészek értekezlete. A budapesti evangélikus lt^á^ készi kar értekezletet tartott. Mohr Henrik óbudai lelkész irásmagyarázata utón Kemény Lajos igazgató-lelkész az egyház helyzetéről beszélt. Raffay Sándor püspök rámutatott az egyházi adóztatás hibáira és arra, hogy a nagy, tömb-gyülekezetek helyett az evangélikus egyháznál is rá kell térni a kisebb egységek favorizáláséra. Az apró gyülekezetek csudálatos példáit adják az áldozatkészségnek és hithűségnek. Gaudy László hitoktatási igazgató az egységes nagybudapesli egyházközség megteremtését sürgeti. Helyreigazítás. Lapunk múlt számában a Szülőföldemen c. versben : Egy rózsatetőn helyett rózsatőn, Nem száll a sír beszéde helyett szél beszéde, Hogy oldva helyett oldja olvasandó. Püspökök, esperesek a K1E munka élén. Az egyház hivatalos vezetői mindig nagyobb mértékben kapcsolódnak bele az ifjúság megmozdulásába. így legutóbb dr. Antal Géza dunántúli ref. és dr. Kíjgj^ Béla ugyancsak dunóntúl evang. püspök vettek részt K1E gyűléseken. Két evang. esperes, Molitorisz János kemenesaljai éo Németh Károly győri, rendeztek egyház- megyei ifjúsági konferenciákat. A ref. egyházban Ágoston Sándor bácskai főesperes állott a K1E munka élére s minden azt mutatja, hogy a magyar-nyelvű KIÉ az ő egyházmegyéiben érte el eddig a legszebb eredményeket. A baranyai egyházmegyében Nyáry Pál, a solti egyházmegyében pedig Kerecsényi Zoltán a melegszívű előmozdítói az ügynek. Győri egyházmegye. A győri egyházmegye június hó 19-én tartja 3-ik presbiteri konferenciáját Győrött, amely alkalommal az istentiszteleten Ihász László kisbaboti lelkész, egyházmegyei jegyző prédikál. Előadók : Miklós Mihály, a győri gyülekezet felügyelője (Gyülekezeti autonómia), Németh Károly esperes (Az Ágostai Hitvallás és egyházunk feladatai) és Kuszák István győri tanító (Népművelés). — Rendes közgyűlését ugyancsak Győrött, június 25-én tartja az egyházmegye; ez a közgyűlés iktatja az egyházmegyei felügyelői tisztbe Mihály István gazd. tanácsost, a lovészpa- tonai gyülekezet felügyelőjét s az egyház- megyei Gyómintézet elnökét. A közgyűlés keretében iktatja be az egyházmegyei Gyáminlézet új e. elnökét is. Szentgotthárd. Lélekemelő, a boldogság könnyeiben csillogó ünnepe volt pünkösd hétfőjén a szentgotthárdi kis gyülekezetnek, melynek uj harangját ezen a napon avatta fel Zongor Béla esperes. A kis templomot zsúfoltan megtöltötték a hívek és az örömöt megosztó másvallásu érdeklődők. A „Jövel Szentlélek Ur Isten“ kezdetű ének s oltári szolgálat után felzendült a „Csendülj, koldulj új harangszó“ szárnyaló melódiája. Majd Zongor Béla esperes tartotta meg Ap.
