Harangszó, 1930
1930-06-08 / 23. szám
182 HARANQSZO 1930 június 8. A keresztyénség helyzete Oroszországban. 5 Irta: Lie. Dr. Karner Károly. De a szovjet nem maradt meg az eddig vázolt harcmodor keretei közt. Nyilvánvaló, hogy már az a propaganda is, amelyet csak vázlatosan tudtunk megrajzolni, sok szenvedést hozott orosz keresztyén testvéreinkre. hiszen a fanatikus tömeg csúfolódásait eltűrni nem csekély lelki szenvedést jelent. Emellett a szovjetek számos templomot foglaltak le. alakítottak át múzeumokká, vagy színházakká, vagy az istentelenek klubjának helyiségeivé. Elrabolták az egyház kegyszereit sokszor csak azért, mert durva haszonlesés vágya űzte őket. Azok, akik nyíltan keresztyénnek vallották magukat, vagy éppen az egyház szolgálatában állanak, kiszámíthatatlan zaklatásoknak vannak kitéve. Különösen lelkészek szenvednek sokat: a társadalmi életből teljesen ki vannak zárva, mint a nem-dolgozó osztály tagjai, nem veszik fel őket a szakszervezet tagjai közé, ennek következtében pedig nem kapnak kenyér-, cukor-, stb. jegyeket, hanem a legszükségesebb dolgokat is a közellátáson kívül uzsora- áron kénytelenek megvenni. Ezzel szemben viszont a hatóságok jóval magasabb adókat vetnek ki rójuk, mint más hasonló jövedelmű emberekre, minek következtében a gyülekezetek egyébkként is súlyos terhei elviselhetetlenekké lesznek. Nem lehet csodálkozni, ha a hívek nagy része már nem mer színt vallani az egyház mellett. Ezt még inkább érthetővé teszi az a körülmény, hogy azoknak a száma, akik keresztyén meggyőződésükért életükkel fizettek, sok ezerre megy. A londoni The Times 1922. márciusában azt a hírt hozta, hogy 1918/19- ben a kommunisták 28 püspököt és 1215 lelkészt véeztek ki. Az „Egyetemes orosz végrehajtó bizotfség“ (All-Russian Executive Committee) hivatalos adatai szerint 1922-ig 20 püspök és 1415 lelkész szenvedett vértanúi halóit. Kashinsky Nikolaj püspök pedig, aki 1926-ban hagyta el Oroszországot, a következő adatokat szolgáltatta: vértanúi halált szenvedett 2691 lelkész, 1962 szerzetes, 3447 női szerzetes és más egyházi rendet viselő egyén, összesen 8100 személy. Bár a dolog természeténél fogva ezen adatok egyike sem mondható teljesen pontosnak, — a nagy felfordulásban, a rendezett egyházi viszonyok teljes feloszlásában ki tudná ezeket az eseteket mind pontosan számon venni? — az adatok megdöbbentő nagysága gondolkodásra késztethet bennünket. Elismerjük, hogy a kommunizmus áldozatai nem minősíthetők mind a keresztyénség vértanúinak. Még a kivégzett lelkészek és püspökök sem tekinthetők mind azoknak. mert vannak köztük olyanok, akiket ellenforradalmár cselekmények juttattak a bolsevisták kezére. A szovjet természetszerűleg igyekezik a dolgot úgy beállítani, mintha hite miatt általában senkit sem Ítéltek volna el. Ez szemenszedett hazugság. Igen sokszor az ellenforradalmárság csak ürügy volt. A keresztyénség szolgálatában álló férfiak már hivatásuknál fogva is a kommunizmus ellenségeinek számítanak. Hogy ez így van, annak az igazolására csak egy eseménynek a leírását idézzük. Még 1919. aug. 6-án „a vörös hadsereg hatalmába kerítette a Spasszo-Preobrazsenszki kolostort a poltava kormányzóságban, azt megszállta és elkezdett rabolni és a kolostort megszentségteleníteni. Rövid idő múlva a vezető tiszt parancsot adott ki a kolostor főnökének, Ambrosius apátnak, hogy az összes szerzeteseket gyűjtse össze. Ezek részben távol voltak, de így is összegyűlt 25 személy. Erre kihirdették előttük a letartóztatást és meghagyták, hogy szolgáltassák ki a celláknak és a kolostor összes egyéb helyiségeinek a kulcsait. Utána a szerzetesek azt a parancsot kapták, hogy rakjanak máglyát, mert mindannyiukat meg fogják égetni. Ezt a tervet azonban megakadályozta az önkéntes Fehér Hadseregnek a közeledése. Késlekedésre a vörösöknek nem volt idejük, ennek következtében az elfogott szerzeteseket sietve kikisérték. a városból a vasúti állomásra Itt, már az éjszaka sötétjében, csoportosan kezdték őket agyonlőni. A kivégzés Ambrosius apáttal kezdődött, akit egy Bakai nevezetű kommunista tiszt lőtt agyon revolverével. Utána a katonák kezdtek lőni a többiekre. Tizenhét szerzetes vesztette az életét, a többi hét megsebesülve oly módon menekült meg, hogy halottnak tetette magát.“ Ez az elbeszélés nem áll egyedül. De természetes az is. hogy hiteles tudósításokat csak nehezen lehet szerezni, mivel a kommunista terror az ilyesmit nem csinálja a nyilvánosság előtt és még azok is. akik tudnak az ilyen kegyetlenségekről, hallgatnak, nehogy a mindenfelé kémekkel rendelkező cseka kezébe kerüljenek.-Folyt, kfiv.) HETI KRÓNIKA. A kormányzó Kárpáthy Kamilló altábornagyot a honvédség főparancsnokává nevezte ki. — Sztranyavszky államtitkár rendkívül nagy érdeklődés mellett tartotta beszámolóját Salgótarjánban. Az államtitkár nyilatkozott többek között a királykérdésről is. — A képviselőházban a külügyi tárca költségvetésének tárgyalásánál felszólalt Jánossy Gábor országgyűlési képviselő is. — Június 4 én a trianoni gyásznap 10 éves évfordulója alkalmával a csonkaor- szégban mindenfelé tiltakozó nagygyűléseket rendeztek. Németországban Kürten Péter személyében elfogták a düsseldorfi rémet, aki 26 gonosztettet ismert be. Az angol alsóház bizalmat szavazott a kormánynak a munkanélküliség kérdésében. A franciák kiürítették Ludvigshafent. A röpülő berendezkedéseket a megszállott német területeken mindenütt lerombolják. Indiában a mohamedán zavargások tovább tartanak. Kínában a naukinai csapatok újabb vereséget szenvedtek. Albániában legutóbb olasz csapatok szállottak partra. Legolcsóbban és legkellemesebben nyaralhat a BALATON mellett az Ev. tanítók Üdülőházában. Ev. lelkészeknek és tanároknak nagy kedvezmény. Kimerítő tájékoztatást nyújt az Üdülőház gondnoksága Révfülöp. 3-6 Szorgalmas, fiatal leány, ki minden házi munkánál segédkezne, szerény díjazással családi elbánásban részesül, azonnal felvétetik Lipták Lajos cukrásznál, Békéscsaba. 3—3 HARANGSZÓ. Pünkösd ünnepén. Ev. János 14.23—31. A mai napra rendelt evangéliumi szentigék a pünkösdi ajándékokról szólnak, melyekkel a Szentlélek a keresztyén gyülekezetét gazdagítja. Minthogy a mi szívünk is ezen pünkösdi ajándékok után óhajtozik, azért forduljunk ma buzgó imával és énekkel a szeretet Istenéhez. Tízéves érettségi találkozó. A bonyhádi evangélikus főgimnáziumban 1920 jún. havában érettségizetteket kérem, HALADÉKTALANUL közöljék címüket velem: Dr. Béldi Béla Budapest IV., Váczi-ucca 84 , II. 4. — A tízéves találkozó 1930 június 29-én, Péter-Pál napján lesz Bonyhádon. Iskolalátogatás. Az evangélikus egyetemes tanügyi bizottság megbízásából Somogyi Béla körmendi ev. igazgató-tanító meglátogatta május 22—24. napjain a győri ág. hitv. ev. iskolát. Vizsgálata alatt megfigyelte a tanítás és nevelés munkáját és az iskola egész életét. Megjelent mind a tiz tanerő osztályában, hol a legkellemesebb benyomásokat szerezte. Beható megfigyelés alapján megállapította, hogy mind az újszellemű nevelés, mind pedig az új tanítási módszerük tekintetében, az iskola kitünően teljesíti hivatását. Megszemlélte az iskola cserkészapród csapatét, a tornacsapatot, amelyek példás fegyelmezettségükkel és pompás mutatványaikkal, továbbá az iskola gyermekkarát, amely két és háromszólamu, művésziesen előadott énekszámaival nyerte meg tetszését. — Az előző napokban Somogyi Béla a ménfői és téti ev. iskolák munkáját őrizte ellen ; mind a két helyen igen szép eredményt talált. Jubileum. A rákoskeresztúri ég. hitv. ev. elemi iskola tantestülete és tanítványai, az ezidei konfirmandusokkal együtt meleg ünneplésben részesítették Noszkó István lelkészt, isk. elnököt, abból az alkalomból, hogy 25 éve működik a jelenlegi lelkészi állásában. Érdemeit Kuszy Dániel igazgatótanító méltatta és tolmácsolta a tantestület szeretetét és az iskolai növendékek háláját, mellyel híven kisérik hű lelkipásztorukat. — Az iskolás gyermekek szép énekükkel és szavalataikkal gyönyörködtették az egybe- gyült vendégeket. A miskolci ág. hitv. evang. tanítóképző intézet f. tanévi képesítővizsgálatainak elnökéül Geduly Henrik, a tiszakerületi ev. püspök, az evang. egyetemes egyház elnöke. Tóth József fancsali tb. esperes-lelkészt küldötte ki. A képesítővizsgálatok előreláthatóan június hó második felében fognak megtartatni. Gyermekelőadás a győri ev. elemi iskolában. Május 29-én rendezte az idén a győri ev. elemi iskola szokásos évi előadását. Két gyermekszíndarab került előadásra. Az egyiket „A tündér csókjá“-t, a leányok, a másikat, a „Teljesült vágyak orszégá“-t, a fiúk játszották. Volt ezenkívül két táncbemutató is : a szobalányok tánca és egy magyar tánc. Az előadás olyan jól sikerült, hogy jún. 1-én meg kellett ismételni. Az előadás jövedelméből a tantestület a világháborúban hősi halált halt két győri ev. tanítónak, Lóránt Józsefnek és Macher Bélának arcképét festeti meg. A rendezés nagy munkáját Wildhoffer Lenke, Szijj Jolán és Zacher Lajos végezte.
