Harangszó, 1930
1930-05-25 / 21. szám
1930 május 25 HARANGSZÓ. 163 dr. Flórián Károly, Hajdú Gyula, Toperczer Géza, Fábry Viktor, Frenyó Lajos és Pogány Gusztáv a sárosi ev. esperesség, az eperjesi ev. egyházak, az Eperjesen élő kartársak, a régi tanítványok nevében szebbnél szebb, meleg érzésektől hevített beszédekben üdvözölték az ünnepeltet. Az emlékalbum üdvözlő sorait, amely világot vet Mayer Endre értékes életére itt közöljük: Nagytiszteletü Professzor Úr! A hála, a tisztelet és a szeretet mélységes érzéseivel keressük fel önt születésének hetvenedik évfordulóján. Mi is megállunk élete e nagy határjelzőjén, mert munkában, alkotásokban és szeretetben gazdag élet határjelzője ez. Oh, milyen sokan tesznek élete gazdagságáról tanúbizonyságot! A tudós professzorról ékes bizonysággal szolgál irodalmi és tudományos működése, valamint hallgatóinak lelkes serege. A kollégium olthatatlan szere- tetéről beszél tanári, eforusi, könyvtárosi és dékáni tevékenysége és mindezeknek betetőzéséül a Theo- logiai Olthonnak és a konviktus- nak épülete. Hogy Ön becsülte múltúnkat, hogy kegyelettel áldozott az ősök emlékének: erről beszél még a késő utódoknak is a Vértanuk szobra. Köröskörül kisebb-nagyobb cserjék s a cserjék között fekete emberek szorgalma- toskodtak. Szednek valamit a bokrokról. Valószínű gyapotültetvény. Ezek gazdálkodnak. Arca felvidul. De eszébe jut az 5 szép birtoka s elszorul a szíve. A cserjék közül előjött egy 50 év körüli férfi, ki kézcsókkal köszönti a nőt. A férje. Az asszony magyaráz neki, mire Hanauer — az ültetvény tulajdonosa — karon fogja Rudnait s egy cserjén dolgozó négerhez vezeti. Egy-kettőre megértette, mi a tennivalója s nagy igyekezettel fog a gyapotszedéshez. Örült a lelke, hogy dolgozhatott. Valósággal gyönyörűség volt néki a munka. Csak úgy repült a keze alól. Hanauer s felesége élvezettel nézték az ügyes idegent s megállapították magukban, hogy nem közönséges ember. Valami szerencsétlen lehet, kit a sors üldöz. Részvéttel voltak irányában. Elvitték magukkal a kastélyba, adtak neki egy kis szobát, ellátták könnyű vászonruhával s megvendégelték. Mintha újjászületett volna. Szép férfi volt. Szinte meglepődtek. Nem akartak ráismerni, mikor egy kissé rendbehozta magát. Rolson néven mutatkozott be nekik. Restelték nekiállitani a gyapotszedésnek, ki tudja, kicsoda ? Bár sokat szenvedett, de minden vonásában nemes. Rudnai azonban nem várt parancsot, ment és munkába állt. (Folytatjuk.) Mint az evangéliumi élet- és világfelfogás hittvallója megértette, mit kíván a modern kor a keresztyén embertől. Erre figyelmeztet bennünket belmissziói tevékenysége és főképéfi Ev. Diakonissza Egyesületünk. Mindezen sok és itt fel sem sorolható áldott munkásságában nem érezte az élet terhét és a kivívott siker csak újabb célok kitűzésére és elérésére buzdította. Ma is buzog önben az élet — és munkakedv és keresztyén alázatossággal vallja: „Nem, hogy immár elértem volna a célt... hanem igyekezem... (Phil. III. 12.) Milyen nagy szerencse reánk nézve ma, ebben a szeretetlen ri- dig világban, hogy még vannak olyan embereink, mint Ón. Élete buzdít, csüggedni nem enged, lelkesít bennünket is. Gyermekeinknek pedig példát ad arra, hogyan kell az élet talentumait forgatni és a köz javára értékesíteni. Éppen azért tiszta szívből kívánjuk, hogy még sok-sok éven át élvezze zavartalan boldogságban és egészségben azt a földi salaktól ment szeretetet, amellyel az isteni Gondviselés megáldotta drága hitvesében, jó gyermekeiben és unokáiban. Di1. Mázor Elemér egyházmegyei felügyelő beiktatása. Május 13-én tartotta Szarvason a békési ev. egyházmegye rendkívüli közgyűlését, melynek egyetlen tárgya dr. Mázor Elemér egyhangúlag megválasztott egyház- megyei felügyelő beiktatása volt. A közgyűlés fél 10 órakor istentisztelettel kezdődött, melyen Kálmán Rezső egyházmegyei főjegyző mondott imádságot, utánna Kovács Andor esperes szolgáltatta ki az Úr szent vacsoráját a beiktatandó felügyelőnek. 10 óra után vette kezdetét a közgyűlés. Részt veitek a közgyűlésen a ref. és izr. egyházak közigazgatás, tanintézetek és társadalmi egyesületek népes küldöttségei s a szarvasi egyháznak nagy számú közönséne. Kovács Andor esperes rövid imája után a világi elnöki tiszt ellátására felkéri Hegyű Lajost a nagyszénási egyház felügyelőjét, mint a jelenlévő felügyelők között hivatalára legidősebbet. A napirend előtt dr. Haviár Gyula emelkedik szólásra és szép beszédben emlékezik meg arról a kitüntetésről, melyet Kovács Andor esperes kapott Magyarország Kormányzójától abból az alkalomból, hogy most tölti be lelkészi szolgálatának 40, esperesi működésének 10 esztendejét s egyházi és társadalmi téren kifejtett működéséért a kor- mányfőtanécsosi címmel tüntette ki. Küldöttség megy ezután az új felügyelőért, akit midőn megérkezik melegen ünnepel a közgyűlés. A belépő felügyelőt Kovács Ancfbr esperes, Kálmán Rezső főjegyző és Kelló Gusztáv egyhm. pénztáros, az oltárnál fogadják. Az esperes beiktató beszédében a szolgálatról beszél s hangoztatja, hogy az elöljáróknak a szolgálatban is elsőknek, fáradhatatlanoknak és buzgóknak kell lenniök. Majd a felügyelő letette a hivatalos esküt. Felolvasta a mai egyházi élet minden mozzanatára vonatkozó értékes székfoglalóját, melyet a közgyűlés tagjai feszült figyelemmel hallgattak végig. Az értékes székfoglalót a közgyűlés kinyomalja és terjeszteni fogja. Egymásután járultak a küldöttségek az új felügyelő elé s mondták el üdvözleteiket, melyek mindegyikére külön-külön válaszolt a felügyelő. Sok levél és távirat is érkezett az egyházmegyéhez, akik szeretettel köszöntötték dr. Mázor Elemér egyházmegyei felügyelőt. Elküldték üdvözletüket: D. báró Radvánszky Albert egyetemes felügyelő, D. Geguly Henrik és D D. Raffay Sándor püspökök, dr. Pesthy Pál kerületi felügyelő, dr. Sztranyavszky Sándor belügyi államtitkár. dr Lehotzky Antal egyhm. felügyelő, dr. Melich János egyet, tanár, dr. Scholtz Oszkár kér. főjegyző. Purgly Emil és báró Feilitzsch Berthold főispánok, Fetzer róm. kath. esperes és még sokan mások. Kedves levélben juttatta el üdvözletét Kovássy Ákos a mármaros-szigeti ref. egyház főgondnoka is. A közgyűlés táviratilag üdvözölte és köszöntötte D. D. Raffay Sándor püspököt, dr. Pesthy Pál felügyelőt, báró Feilitzsch Berthold főispánt és dr. Sztranyavszky Sándor belügyi államtitkárt. Köszönettel vette tudomásul az egyházmegye közgyűlése dr. Mázor Elemér egyházmegyei felügyelőnek különböző egyházi jótékony intézmények javára ajándékozott 500 pengős adományát. Levél. A „Harangszó“ kedves olvasóinak bizonyára ismerős Sándor Lászlóné neve. Idegenbe szakadt honfitársunk ő, ki most Amerikában, Newyorkban él. De bár messze szakadt hazájától, szíve idehúzza s minden érzése, gondolata a régi, kedves, felejthetetlen hazáé. De nem csak gondolata a hazáé. Olthatatlan nagy szeretetét ő tettekkel mutatja meg, mert ott van ő mindenütt, hol segíteni, felkarolni, istápolni, könnyeket felszántani kell. Követésre méltó példát mutat Sándor Lászlóné sokaknak. Megmutatja, hogy lehet a hazáért dolgozni messze idegenben is, dolgozni és imádkozni. Meghatóan írja levelében: „Istent imádni, kérni kell bajunkban, el ne hagyjon, csak ő segíthet a magyaron, senki más. Soha nem felejtem ki imámból azokat, kiknek kezében van a magyarok ügye.“ — Igen, a jó Isten segít az olyan nemes lelkeken keresztül, mint Sándor Lászlóné. Az özvegy papnék szomorú sorsa is m g- hatotta segítésre mindig kész, jóságos szivét és 50 P-t köldött az özvegy papnék Otthona javára. Meghatottm szorítjuk meg jóságos kezeit gondo-
