Harangszó, 1930

1930-05-11 / 19. szám

148 HARANOSZÖ 1030 május 11 téssy Zoltán a fiatalember küzdel­meiről, a harmadikat Fábián Imre sárszentlőrinci lelkész a fiatalember erőiről és győzelmeiről. Előadása­ikban bemutatták az evangélikus keresztyén fiatalembernek azt az ideálját, amely a Jézus Krisztusban, mint a legtökéletesebb ifjúban, élt e földön. Végül Kovács Péter, aki maga is egyszerű földműves család gyermeke, hirdette lelkes szavakkal a küzdelmet minden ellen, ami a fiatalembert Krisztustól, az ő evan­géliumától, az igazi boldogság ke­resésétől eltéríteni s a kísértés és a bűn útjára csábítani törekszik. Az istentiszteleten s az előadások szünetjében az ostffyasszonyfai, nagysimonyi-i s a dukai ifjúsági énekkarok adtak elő vallásos dalo­kat s a K. I. E. indulóját, Németh János dukai ifjú pedig az „Uj zsoltár“ című verset szavalta el szépen. A napot a templomban tartott vallásos estély fejezte be, amelynek középpontjában Schollz Oszkár dr. előadása állott, aki arra mutatott reá Luther életének történetéből vett képekkel, hogy a keresztyén ifjú ideáljának legszebb jellemvo­násait mennyire megtaláljuk nagy reformátorunkban s hogy miként élte át ő azokat a válságos időket, amelyek minden ifjú életében je­lentkeznek s hogyan győzedelmes­kednek a látszólag meggyőzhetetlen hatalommal szemben. Az estélyen Fábián Imre lelkész imádkozott, Vincze Gizus és Nagy Jolánka, a celli egyesület buzgó leánytagjai szavaltak és a helyi egyesület férfi­kara énekelte el Fövenyessy: Égi Atyánk kezdetű fohászát. A vallásos estély után szétosz­lottak és hazatértek a résztvevők. Adja a jó Isten, hogy mindaz, amit ez a lelkes sereg a konferencián hallott és tanult, ne maradjon a pusztában elhangzott szó, hanem váljék élő valósággá s legyen egy szebb és boldogabb jövő Ígérete. KORKÉPEK. Karcolatok a hétről. Az öngyilkosok közül 1928-ban 64.1 százalék volt római katolikus. Ugyanakkor az öngyilkosok közül 20.8 százalék volt protestáns. A ka­tolikusoknál a népességi számarányt a katolikusok 0.2 százalékkal felül- mu'jále, amíg a protestánsok lélek- számánál a számarány az öngyilkos­ságokra vonatkozólag 02 százalékkal kisebb. Szól a toronyóra. •Kondül... lassan ... szól a toronyóra : Ember állj meg 1.. . csak egy rövid szóra. Hová rohansz az idővel sebten ? Süket 1 Vakon boldogságra les'tten ? Mi hét a cél, mi lenne hát a vég S a rejtett vágy, ami benned úgy ég ? Mi az, amit úgy űzöl szüntelen, Hétköznapon, mint minden ünnepen ? Eggyé teszed éjjeled és napod : Boldogságod ... óh,.. . mégis elhagyott I ? Őzöd, hajtod kegyetlenül egyre, A völgybe le, fáradtan fel hegyre. Észre — balga — óh hogyan is vennéd, Hogy mily régen állott szegény melléd. Oldaladon csendben, halkan halad A kergetett, az üldözött szép vad. Fel-felnéz rád könyörögve, kérve, Hogy vennéd már valahéra észre . , . .... de te durván . . . eltaposod sárba . . . Újra felkél, . . . nyomdokidat járja . . . Szeretet ez, boldogságnak mondják! Érette a félvilágot járják. Azt hiszik, . . . pénz dicsőség az ára . .. pedig többször ... palotákban árva . . . Mégis űznéd egyre vakon tovább ? I Nem sajnálnád elszalasztott órád Minden percét: boldogságod részét ? S hol ez terem, szerettidnek fészkét ? Kondul . . . lassan. Szól a toronyóra 1 Állj meg ember! Lelked nyugovóra ! Nyisd ki szemed I Boldogságod itt van, Ha bölcs szíved megértéssel nyitva . . . REICHEL LAJOS. j Róth Kálmán jj Tavaszi virágnyiláskor itt ha­gyott bennünket egész váratlanul Róth Kálmán uraiujfalui nyug. ig.- tanító, a Középvasi Egyházmegye Tanítóegyesületének elnöke stb. Róth Kálmán elhalálozásával nem­csak az ev. tanítóságnak, de bátran mondhatni, a magyar nemzet nap­számosainak egyik legkiválóbb tagja tűnt el az élet színpadáról. Nemcsak az iskolában, hanem az iskola falain kívül, a társaséletben is elsőnek bizonyult és minden néven nevezendő munkából becsü­lettel vette ki a reáeső részt. Nem­csak egyházának, községének volt ügybuzgó vezetője, hanem mint a középvasi Evang. Tanító-Egyesület elnöke, Vasvármegye törvényható­ságának tagja, tüzrendészeti fel­ügyelő, számos más egyházi és világi egyesületnek funkcionáriusa híven munkálkodott mindhalálig. Váratlan elmúlását özvegyén, szül. Saródy Rozálián kívül Rózsa Sán­dor bonyhádi tanár, Rózsa Lajos uraiujfalui ig.-tanító és Rózsa János vejei és ezeknek feleségei, mint szerető gyermekei és négy unoka gyászolják. Váratlan elmúlását gyászolja a Harangszó is, melynek kezdettől fogva buzgó terjesztője, pártfogója volt. Temetése május 1-én ment vég­be óriási részvét mellett. A szer­tartást Rónai B. Gyula uraiujfalui, Varga József sárvári lelkészek és Kovács Mihály s.-lelkész végezték. A temetőben a középvasi tanítóság nevében Karner Frigyes kőszegi tanító, egyesületi elnök búcsúzott el Róth Kálmántól. Legyen emléke áldott! Elhalálozása alkalmával a csa­lád a következő gyászjelentést adta ki: özv. Róth Kálmánná szül. Saródy Ro­zália úgy a maga, mint alulírottak és az egész rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatja, a felejthetetlen férj, legjobb apa, após, nagyapa és rokon Róth Kálmán uraiujfalui ág. h. ev. egy­házközségnek ny. igazgatótanítója, Vas­vármegye törvényhatóságának volt tagja, a középvasi egyházmegye tanító egyesü­letének elnöke, volt tüzrendészeti felügyelő stb. április 29-én délután 6 órakor áldásos és munkás életének 64-ik, legboldogabb házaséletének 39 ik évében rövid de kínos szenvedés után történt gyászos elhunytét. A megboldogult hült tetemét május hó 1-én délután fél 4 órakor helyeztük el az uraiujfalui sir kertben az ág. h. ev. egyház szertartása szerint örök nyugalomra. Emléke örökké élni fog szívünkben! Rózsa Sándorné szül. Róth Erzsébet, Rózsa Lajosné szül. Róth Sarolta, Rózsa Jánosné szül. Róth Margit gyermekei. Rózsa Sándor, Rózsa Lajos, Rózsa János vőjei. Rózsa Piroska, Rózsa Judit, Rózsa Miklós, Rózsa Klárika unokái. OLVASSUK A BIBLIÁT! Az Ágostai Hitvallás a Bibliában. Második rész. Azon hitcikkek, amelyekben a megválto­zott visszaélések soroltatnak fel. Máj. 12. Az alap a régi. 1. Kor. III. 10—11. Hányszor vádolták a reformációt, hogy a keresztyénség örök isteni alapjait támadja, bontogatja, mert szavát fel merte emelni sok olyan ellen, amit a magát csal­hatatlannak hirdető római egyház jóváha­gyott, vagy hallgatagon eltűrt. „Egyházaink egy hitcikkben sem távoztak el a közön­séges anyaszentegyháztól“ állapítja meg nyugodt lelkiismerettel egyházunk alaphit­vallása, a hit alapjait tárgyaló első rész összefoglalása s a visszaélésekkel foglal­kozó második rész bevezetésekép. A refor­máció nem hitújítás, hanem hitébresztés volt. A régi alapok megkeresése. Nem Te vagy „újhitü“ hanem Krisztust követed s vallód amit Luther vallott. Máj. 13. Nincs más evangéliom 1 Gál. I. 6—10. Luther nem más evangéliomot hozott, hanem Krisztus evangéliomát hir­dette férfias bátorsággal, tekintet nélkül az emberek tetszésére vagy nem tetszésére. Ha evangélikusnak nevezed magad, ne keress Te se más evangéliumot. Nem em-

Next

/
Oldalképek
Tartalom