Harangszó, 1930
1930-05-04 / 18. szám
140 HARANQSZÖ 1930 május 4 Annak ellenére, hogy a szovjet parancsainak Oroszországban ellenállni lehetetlen és annak ellenére, hogy kimondott ellenállással ez a szociálizálási kísérlet sem találkozott, legújabban mégis arról jönnek hírek, hogy az ötéves tervezet keresztülvitele Oroszországot ismét súlyos válságba sodorta és hogy a kommunizmus jelenlegi vezére Sztálin kénytelen visszavonulót fújni. Ezt a helyzetet röviden meg kellett rajzolni, hogy most mór képet alkothassunk magunknak az egyháznak ill. a keresz- tyénségnek a helyzetéről a jelenlegi Oroszországban. (Folyt, köv.) KORKÉPEK. Karcolatok a hétről. Az elmúlt év telének negyvenhat napján — írja a M. P. L. — a moszkvai rendöl ség 1025 megfagyott gyermek hulláját szedte össze az utcán s 7384 félig megfagyott gyermeket utaltak kórházba. 30—40 fokos hidegben a családon kívül élő gyermekek a városok padjai, az utcai szemétládák s aszfaltozó üstök alatt kerestek — halálhoz — menedéket. Iffy viselik gondját Szovjet Oioszországban a gyermekeknek, közelebbről a vörös Moszkvában s ennek dacára az egész világon meggondolatlan apák, anyák még mindig kacérkodnak a bolsevizmussal. A jugoszláv király kihirdette a jugoszláv királyság területére az ágostai evangélikus és református egyházak szervezetéről szóló törvényt, amely a két egyháznak a vallásszabadság elve alapján a többi vallásfelekezettel egyenlő jogokat és kötelezettségeket biztosít. Rudnai a szobájából magához vesz egy kabátot s felesége szobája felé indul. Búcsút nem vehet tőle, mert gátolná a menekülésben, de látni akarja még egyszer. Benéz szobája ablakán. Imádkozik. Majd a szíve szakadt meg, tudta, hogy ő érte imádkozik. Nedvesek lettek szemei. Anyjához is benéz. Az öreg anyóka egy kis ingecskén varr. Rudnai homlokához kap. A kis eljövendő gyermekének ingecskéjén, kit oly nagyon várnak. Hiába neki menni kell. Kiugrik az ablakon s földjein keresztül vágva menekül. Először az erdő felé akar menni, a pénzért, de hirtelen mást gondol s egyenest neki vág az állomásnak. Elakarja érni a vonatot. Talán még sikerül. Szive nehéz, de a menekülés vágya szárnyat ad neki, rohan, mint egy őrült, szinte repülni látszik a setét éjben. A folyó liidján vaD. A víz láttára megtorpan. Lerántja kabátját s odaköti a hid karfájára, a magával hozott kabátot felveszi és rohan tovább. Már látja az állomást. Világít. Csak érje el a vonatot. Közbe figyel, nem üldözik-e? Mintha kiáltásokat hallana. Még jobban fut. Hihetetlen erőt érez magában, hevült vére csak úgy zakatol benne. Elszánta magát mindenre, ha utolérik ellenMájus * Most álmodik az Isten. Halk sóhaja az orgonákra lebben, a föld még nem mosolygott soha szebben. Ilyen szép nem lehet, csak Isten álma. Most énekel az Isten : a május : legszebb költeménye és benn dalol ma minden, dalol a mélység és magasság és egybedobban sok-sok szívverés, a sírók, árvák eltagadják, hogy van a földön szenvedés s a dal, a dal zuhog tovább . . . És benn lüktet a szenvedély : a Mindenség szerelmivallomása, az örök vágy. az örök szomjúság egy sohse látott ujjongó csodára. Szent kín vonaglik át a föld húsán : a fogantatás édes mámora s a sóhajában minden belecsókolt Nap-álom halk illatként száll tova, megrészegítve azt is, aki eddig bús egymagában párra nem talált s a föld, az ég, a szívek messzezengik az ifjúság szent, harsogó dalát. Most áldást oszt az Isten s a mindenség egy roppant Akarat, virágbalobbant Remény, Hála, Béke. Templommá lett minden a nap alatt s minden virógkehely új Betlehem, hol boldogító életek születnek. Ki most sem érzi: megváltott, szabad s hogy áld az Ür, az kárhozott, eretnek Most ajándékot záporoz a fény, Isten van írva minden kis levélre, Istent kerestem, — megtaláltam én s most elomolva hullok le elébe. Bódás János. * Mutatóba a szerzőnek „Jegenyék alatt“ című verseskötetébíl. Kapható Kis Tivadar könyvkereskedésében Pápán. Ara 8 P. Ma a sajtó vasárnapján meg ne feledkezzünk az evangélikus sajtó támogatásáról. áll. Mögötte az üldözők raja rajzolódik az éj feketeségébe. Valami érthetetlen zaj hömpölyög utána. Mintha nevét kiáltanák. Legalább úgy hallja. Fokozza a futást. Már nincs messze. Most kígyózik be az állomásra a vonat. Lassít s megáll. Olyan mint egy lomhán elfekvő nagy szörnyeteg, mely tüzet lehel s az ismeretlenségbe visz. Már indult, mikor Rudnai felkapaszkodott az utolsó kocsira. A kupé üres, egyedül van. Ledobja magát egy sarokban a padra. Zihál, mintha szét akarna repedni melle. A kalauztól jegyet vált a végállomásig s teljes kimerültségében elalszik. A két csendőr türelmesen vár a tornácon. A félóra letelt, de Rudnai nem jelentkezik. A házban nem tudnak Rudnairól. A dolog gyanús. Felforgatják a házat. Sehol nem találják. Az egyik csendőr azonnal jelentést tesz a szökésről, a másik az erdő felé fút. Valószínű arra menekült, hogy magával vigye a pénzt. Agnes mint a szélütött járja a szobákat. Egy viselt kabát hiányzik s a kasszából két ezres. Tehát itt járt. Egyszerre megértette a helyzetet. Férje menekült a büntetés elől. Úgy szakadt Ágnesre ez az éjszaka, mint egy magasból hulló kő. Isten büntetésének vette, mit türelemmel kell OLVASSUK A BIBLIÁT! Az Ágostai Hitvallás a Bibliában. XXI. cikk : A szentek imédáséról. Máj. 5. Mit helyesel Hitvallásunk ? 11. Kor. 13, 8. Mi. 25, 21. 23. v. Az ellenfél heves támadást intézett ezen cikk ellen, mely az igazságot keresve elvetett a szentek imádásával kapcsolatban mindent, ami nem evangéliumi s csak annyit fogadott el, amennyit az írás megenged. Hitvallásunk szerint a szenteket egyedül a tisztelet illeti meg és semmi több. Ez a tisztelet kifejezésre jut az Isten iránti hálában, hogy ilyen kiváló embereket adott, akik hitben és erkölcsben mások előtt példaképek lehetnek. Isten kegyelmét életünkben megláitathatják s életükkel követésre buzdítanak. Ezt a tiszteletet a kér. ember nem tagadja meg, de ezen felül megtagad mindent, amit a r. k. egyház követel számukra. Máj. 6. Mit helytelenít Hitvallásunk ? Gal. 1, 6—10 II. Tim. 2, 19. v. A szentek tiszteletével kapcsolatban sok visszaélés történt, amit már a reformátorok előtt többen kárhoztattak, mert az egyház romlásának egyik főokát látták benne. Nem a fenti értelemben vett tiszteletet kívánták meg, hanem tovább mentek s Krisztus helyére állították őket, az Ő érdemeit tulajdonították nekik s így Krisztust elhomályosították a szentek kultuszával, amelyben a segítségülhívás, imádás, közbenjárói érdem játszott nagy szerepet. Hitvallásunk szerint ez tévtanítás, melynek nincs alapja s ezért elvetendő. Máj. 7. A szentek imádása. II. Mózes 20, 1—6 Mi. 4, 10 I Krón. 29, 11-13. v. Az Írás sehol nem tanítja, sőt ellenzi bárminek, vagy bárkinek imádásét. Imádás egyedül az At>a-, Fiú- és Szentlélek Istent illeti meg, amint ezt Isten és Jézus világosan megmondja. Nézz bele az egyház történetébe s lásd meg, mit tett a ref. azzal is, hogy erre rámutatott, tanuld meg értékelni azt a hitet, amelyről őseink vallást tettek, amellyel az igaz istenimádés mellett és minden más (szentek) imádása ellen állást foglaltak. viselni. E meggyőződése elvette a fájdalom élét. Anyósát nehezen tudta megvigasztalni. Ágyba fektette s leült melléje. Úgy feküdt szegény összetett kezeivel, mint egy csendes halott. Ajkai mozogtak, beszélgetett az Istennel. Ezalatt megmozdult az egész falu. Felforgatnak minden csutabaglyát, minden szalmakazlat. De Rudnai nem kerül elő. Átkutatják az erdőt. Semmi nyom. Szerte a határban lámpákkal keresik.. Mint a lidérc bolyong ide-oda a sok pislogó mécses az éjszakában. A vándorló fénysze- mecskék egy elveszett embert keresnek. Végre a hid karfáján megtalálják a kabátot. Mindenki ismerte ezt a ruhadarabot. Néma jel, hogy Rudnait ne keressék már az élők között. Ágnes megnyugvással fogadta a hírt. Nem hitte el. Minek kellett neki a pénz? Kabátját is megtévesztésül hagyta hátra a hídon. Azért vitte magával a másik kabátot. Nem szólt erről senkinek, még anyósának sem, de a jelek meggyőzték, hogy férje az állomás felé menekült s nem lett öngyilkos. Beletörődött. Nincs fájdalom, melyet az imádkozás le ne csendesítene. Meg volt a reménye is, hogy még visszatér. (Folyt, kör.)
