Harangszó, 1930
1930-04-06 / 14. szám
1930 április 6 HARANGSZÓ. 10.00 Ünnepélyes Istentisztelet, prédikál: Kálmán Rezső orosházi lelkész. 11.15 „Üzenet a földmives ifjúsághoz.“ előadás, tartja : Kovács Péter földmíves ifjúsági titkár. — Alkoholmentes ebéd. — Délután : 2.80—430. Kellemes vasárnap délután, vidám társasjáték programmal, vezeti: Töltéssy Zoltán. 4 80 A konferenciát bezárja : Kovács Andor esperes. Tudnivalók: 1. Vonatok érkeznek Orosházára : Szeged felől 6.15, Mezőtúr- Szarvas felől 8 03. Szentes felől 5.18, Gyula—Békéscsaba felől 5 16, Mezőhegyes—Tótkomlós felől 5.00. Vonatok indulnak Orosházáról: Szeged felé 5.49, Mezőtúr felé 5.46, Szentes felé 5.39, Gyula— Békéscsaba felé 5.02, Mezőhegyes—Tótkomlós felé 5.44. 2. Jelentkezési díj fejenként 1 pengő, melyért a vidékiek félárujegy váltására jogosító igazolványt is kapnak. Helybelieknek, mint vendéglátóknak: 30 fillér. A közös ebéden résztvevők számára 1.20 pengőért ízletes ebédet is adunk. A jelentkezési díj a jelentkezéssel egyidejűleg küldendő be a következő címen : Keresztyén Ifjúsági Egyesületek Szövetsége Budapest IX., Üllői-ut 29. 1. emelet. Jelentkezési határidő: március 27, azoknak, akik vasúti féljegyet kérnek; — április 1 azoknak, akik vasúti kedvezményi nem kérnek. Gondosan jelentsék a résztvevők azt, hogy a közös ebéden résztvesznek-e? Vagy pedig magukkal hoznak ebédet ? Bibliáját és énekeskönyvét mindenki hozza magával I Hívjuk barátainkat I Kérjük a konferencia kihirdetését a szószékről is I Teremtsük újjá az evangélikus egyházat az ifjúságon keresztül I Meghívó. A Magyar Luther-Társaság a magyarhoni dg. hitv. evang. egyetemes egyház dísztermében (Vili., Üllőiéit 24. udvari épület, II. em.) 1930. április 7-én, délután fél 7 órakor Száz Károly születésének százados évfordulóján ünnepi díszülést tart, amelyre a társaság tagjait, az irodalom barátait s az érdeklődőket tisztelettel meghívja az elnökség. D. Kapj Béla Dr. Pékár Gyula püspök, egyházi elnök. világi elnök. Az ünnepi ülés rendja: 1. Pékár Gyula elnöki megnyitóbeszéde. 2. Vietorisz József emlékbeszéde Szász Károlyról. 3. Emlékezés apámra. Száz Károly felolvasása. 4. Angyal és ördög. Szász Károly költeménye. Szavalja Szlávik Janka úrhölgy. 5. Szász Károly vallásos énekei. Kovács Sándor előadása. 6. Óh lelkem, hozz virágokat... Szövegét irta Szász Károly, dallamát Luther Márton. Előadja S. Kring Olga énekművésznő Králik Jenő orgonakíséretével. 7. Elnöki berekesztő. 8. Hymnus. Hiszek! Mikor a kétség vak tusája riasztja szívem nyugalmát, — ha valami nagyon fáj, — ha a vigasznak csillapító balzsamcseppje után hiába eped agyongyötört lelkem, ha egy mindenek felett álló, teremtő, rendező, irányító Bölcsességben bizó hitemet még mindig a kétkedés ördöge nyugtalanítja: elmegyek a legfenségesebb templomba, ki a hegyek közé. S a nagy természet titkos könyvében megtanulok olvasni egy kicsit!... És ott, ahol ezer hang zengi himnuszát a Nagynak, a Dicsőnek, lelkem háborgó hullámai elsimulnak. A béke vonul szivembe. Érzem, hogy megtisztulok. Kivetkőzöm a porszülöttek földi gyarlóságából. .. .S ha megállók az erdő titokzatos csöndjében, a napsütötte tisztáson, a völgy sejtelmekkel teli homályában, a csobogó forrás mellett, a felhőkbe takaródzó bércek ormán: érzem mellettem, körülöttem, fölöttem és bennem a teremtő Erőt, a Világrendezőt, a Tökélyt, a Hatalmast! ... És felcsendül bensőmben eleinte halkan és bátortalanul, de mind hangosabban és követelödzőbben a kérdés, amitől eddig féltem, amelyre felelni nem mertem, melynek súlya alatt kínlódtam és vergődtem, melytől megnyugodni sohasem tudtam, aminek felvetése megrémített, mely kietlen, örömtelen sivataggá változtatta életemet, mellyel bírókra keltem, mely elől kétségbeesetten menekültem; — hallom újból a rettenetes kérdést: — Hinzert-e az Istent?! És én megújhodva, újjongó örömmel hirdetem: hiszem. Vallom, hogy van, mert látom!... Hiszem, hogy volt, mert tudom!... Bízom, hogy lesz, mert érzem!... Néma ajkam nem rebeg zsolozsmákat, de egész lényem, agyam, szívem, porhüvelyemnek minden atomja imádkozik! Hiszek!. . . S Ő, aki teremtett: tudjál Ifj. KRUG LAJOS. Sámsonháza. Sok lelki kincsben és felejthetetlen kedves emlékben gazdagodtak a sám- sonházai gyülekezet hitbuzgó hívei az 1929/30. év téli hónapjaiban, amikor is — mint a múlt években — ismét sok szép és lelket emelő vallásos estét tartott a sámson- házai „Ifjúsági Dalárda" Pohánka Sándor püspüki s. lelkész és Mihalovics Pál kántortanító vezetése mellett. E sorozatos vallásos ünnepélyek ádvent első vasárnapjával kezdődtek, amikor a megnyitó beszé' 109 det Pohánka Sándor s. lelkész, az ifjúsági dalárda elnöke tartotta. Beszédjében arra mutatott reá, hogy az énekművészet a hitélet fejlesztésének egyik tényezője, mely nemcsak gyönyörködteti a lelkeket, hanem fejleszti a vágvó lelkekben az áhítatot és fokozza a vallásosság iránti buzgóságot. Ezért vállalkozott e lelkes csapat ez estek rendezésére, hogy a vezetőség hitmélyítő előadásai mellett ők is aktiv részt vehessenek e nemes munkában s ha nem többel, de legalább egy téglányival is építhessék Istennek országát. összesen 12 vallásos ünnepély tartatott, melyeken több irásmagyarázat, vallásos tárgyú szabadelőadás, énekszám és szavalat hangzott el. Az ünnepélyek iránti érdeklődés oly nagy volt, hogy az iskola eléggé nagy terme minden alkalomkor szűknek bizonyult. Ezenkívül az Ifj. Dalárda lelkes csapata a fent említett vezetőség mellett meglátogatta a lucfalvai és a szupataki gyülekezeteket is. Ezen alkalomból szépen sikerült vallásos ünnepélyt rendezett, melynek műsora a következő volt: 1. Imádság Borsodi Emiltől, énekelte az Ifj. Dalárda. 2. Előszó, tartotta Pohánka Sándor püspöki s. lelkész. 3. „Miatyánk“ Sántha Károlytól. szavalta Karasz János. 4. Imádság ifj. Fövenyessy Bertalantól, énekelte az Ifj. Dalárda. 5. írás- magyarázatot tartott (Zsid. X. 23—25.) Pohánka Sándor püspöki s. lelkész, 6. Imádkozzál, Nagy Sándortól, szavalta Pelre K. 7. Isten édes jó Atyánk, Bognár Ignáctól, énekelte az ifj. dalárda. 8. Felolvasás, tartotta dr. Wladár Viktor nyug. bankügyész. 9. Uram Te légy velem, Munkássy Elektől, szavalta Krett János. 10. Fohász, Szügyi Józseftől, énekelte az ifj. dalárda. 11. Tűrd kereszted mind halálig, Sántha Károlytól, szavalta Szikora János. 12. Hymnusz, Erkel Ferenctől, énekelte az ifj. dalárda. Az utolsó szóm előtt Lucfalvón a helybeli lelkész Sztolór Miklós néhány szóban megköszönte az ifj. dalárda vezetőségének és a dalárda tagjainak kedves megjelenését és nemes cél érdekében végzett további munkájukra Isten áldását kívánta. Reméljük, hogy ezen alkalmak is a hiterősítő kegyelem forrósai voltak. Sóhaj. Ha ereznétek ! milyen öröme mindent megértő szívemnek, ha könnyeket törölhet ott, ahol mindig csak nincs-cipót szegnek ... S milyen vadítón parázslik bennem egetfestő fénnyel a kín, mikor látom, hogy fuldoklik a jaj dolgos hősök dúlt ajkain . . . S ha ereznétek a bősz haragot, mely vadul tör rajtam keresztül, mikor a kereszttől-dús golgotán új Máriák könnye perdül . . . S milyen boldogan buzog a dal mikor eléje bús hasal s hogy biztatja: igyál 1 hisz érted van s önti vérét ez ős talaj. S milyen poklos gyötrelem tépi, fejszézi testvér-szívemet, mikor türelmet szeretnék szórni és az éhségem morzsát szedeget 11 Bakó József.
