Harangszó, 1929

1929-06-16 / 25. szám

196 HARANQSZO. 1929. június 16. mi életünkben. Nem fontos, hogy milyen n sorsunk, nem lényeges, hogy a mi ne­vünket tisztelik-e vagy gyalázzák, csak az a lényeges, hogy hozzászolgálhassunk ah­hoz. hogy az Ür neve dicsőittessék. (Máté V. 16.) Ez a legjobb munka és ebben senki sem fárad el, sőt minél inkább munkálko­dik benne, annál több az ereje. Jún. 21. Odaadó munka. II. Kor. VI. 5; XI. 27. 1. Thess. II. 9. Milyen kép és milyen példa tárul ezen igékből elénk! ? Odaadó szolgálat ez az Űrért. Pál apostol semmibe sem vette a maga életét, semmibe vett bármit e világon csakhogy az ige terjedjen. Nem is várta, hogy egyebek mit szólnak és mit tesznek, hanem sietett elsősorban saját munkáját és életét az Úr szolgálatába állítani. Oh hogy az Úr Téged is csakhamar ilyen odaadó munkában találna. Jún. 22. Eredményes munka. I. Kor. XV. 58. Az a legnagyobb öröm a munká­nál. ha eredményes. Pál apostol mér meg­tapasztalta és így hirdetheti is, hogy az Ür nevéért való munka nem hiábavaló. Ahol valaki az Úr munkájába áll. ott az első gyümölcs mindig saját életében mutatkozik. Ezen gyümölcshozós nélkül nincs is élet Krisztusban. (Ján. XV. 2.) Ezért kell telje­sen a Szentlélek hatása alá kerülnünk. (Gal. V. 22. Amennyire rajtunk munkél- kodhatik a Lélek, annyira munkálkodik általunk más lelkeken. Lelkeket fogunk Isten számára. Másoknak adunk a mi gazdagságunkból. A magunk gazdagsága pedig semmiképen sem apad, hanem gya­rapodik. Tehát áldott, eredményes munka az úr nevéért való munka. Állj be! Jún. 23. Munkaszünet. II. Mózes XXIII. 12; II. Mózes XXXI. 13—13. Az Isten ad nekünk időt a munkára, a kenyérkeresetre. Egy napot azonban fenntartott Magának, hogy az szent nap legyen mindenkoron. Nagyon tévesen ítéli meg a vasárnapot, aki azt csak pihenés napjának tekinti. Szent nap I És mi felelősek vagyunk azért, hogy valóban meg is szenteljük. Emlékeztető ezen nap arra. hogy eljön ismét az az idő, a nyugodalomnak ideje (Zsid. IV. r). amely­ben a verejtékes, az elátkozott földön való munka megszűnik és jön Isten népének nyugodalma. Adjon az Úr kegyelme mind­egyikünknek részt ezen nyugodalomból! Mohr Henrik. A Protestáns Országos Árva­egylet közgyűlése. A Deák-téri leánykollégiumban tartotta évi ren­des közgyűlését a Protestáns Or­szágos Árvaegylet. Dr. Raffay Sán­dor püspök imája után az árva­egylet elnöke, dr. Pesthy Pál ny. igazségügyminiszter, a bányai ev. egyházkerület felügyelője mondott bevezető beszédet. — Ha a Protestáns Országos Árvaegylet nem végezhetett annyit, amennyit szeretett volna, csupán amiatt van, hogy a legértékesebb és leginkább áldozatkész magyar néprétegek gondja, baja napról- napra növekszik. A vallásfelekeze­tek vetélkedése csökkenti az össze­fogás erejét még az árvagondozás terén is. Ezelőtt hetven esztendővel, az árvaház megalapításakor az egyesületnek hatszáznál több tagja Magyar kesergő. Észak felől a szél Sötét felhőt kerget . . . Rosszul megy a sorsod Szegény magyar nemzet. Gyötrődöl, vergődöl Nehéz rabigába'. . . Szomorú sorsodat Senki meg nem szánja. Háromszinű zászlónk Sárba van tiporva, Földünket az ellen Szerteszét osztotta. Nem maradt más, csak a Tisza, Duna partja, S szívünkben a bánat Keserű iszapja. Hajh, dicső Rákóczi! Hajh, dicső Bercsényi! Hozzátok fordulunk, Népünk nagy vezéri! Meddig kell így élni 1 Mondjátok meg nékünk! Felvirrad-e újra Régi dicsőségünk? Hisszük: eljő a nap, A sok könny megárad. Sírjai megnyílnak Rab-Magyarországnak. Betelik majd akkor Minden magyar álom. . . Lesz még egyszer, lesz még Ünnep a világon! Várhegyi /odri. volt, ma a tagok száma 212. A világháborút közvetlenül megelőző időkben — folytatta dr. Pesthy Pál elnök — az egyesület kétszáz árva­gyermeknek viselte gondját évről- évre, most csupán százharmincat láthat el. Hadikötvényekben az egyletnek félmillió aranykoronája ment tönkre. Amerikában élő ha­zánkfia : dr. Soboslay Gyula az elmúlt évben több mint hatezer pengőt, 1915 óta összesen több mint 238 ezer pengőt küldött haza árvagondozás céljaira. Pesthy Pál külön is kiemelte, hogy a legutóbbi költségvetés közel 12 ezer pengős deficitjét még odaadóbb gyűjtéssel kell eltüntetni. Dr. Lamotte Károly fővárosi tanácsnok választmányi tag lett. Raffay Sándor püspök ezután Pesthy Pál elnök érdemeit hangoztatta. „A cselekedetek em­bere ő — úgymond a püspök — s rendkívüli optimizmussal vezeti az árvaegyletet jobb jövendő felé. “ Dr. Dr. Vecsey Aladár ügyész ter­jesztette elő az egylet munkássá­gáról szóló jelentést. Lelkészbeiktatás Szombathelyen. Meleg bensőséges ünnepség ke­retében iktatták be junius 2-án szombathelyi lelkészi állásába Czi- pott Gézát, lapunk szerkesztő-kia­dóját, ki május 30-án érkezett meg családjával Szombathelyre. Az ál­lomáson a hívek serege élén dr. Valkó Miklós törvényszéki tanács­elnök, másodfelügyelő fogadta. A Nőegylet nevében Szabó Kálmánné alelnöknő köszöntötte a lelkészt és családját. A templom bejáratánál az ev. Diákszövetségek s a Leány­egylet üdvözölték. A június 2-iki beiktatási ünnep­ségen a szertartást Zongor Béla esperes, egyetemes főjegyző vé­gezte, ki klasszikus szép beszéd­jében tárta fel a célt, melyet nap­jainkban az ev. lelkésznek szem elől tévesztenie nem szabad, ha beakarja tölteni tisztének minden igazságát. Az üdvözlő küldöttségek során Jánossy Gábor képviselő, gyülekezeti felügyelő az ev. egyház, a Protesiáns Kör nevében üdvö­zölte a lelkészt. Dr. Tarányi Ferenc főispán a m. kir. kormány üdvöz­letét tolmácsolta, Vikár Ödön a ref. egyház, dr. Horovitz József az izr. hitközség, Stojanow Vladimir a 3. vegyesdandár nevében, dr. Arz Ferenc a Csendőrkerület, Horváth Kálmán dr. alispán Vasvármegye törvényhatósága és a Kulturegye- sület, Kiskos István kormányfőtaná­csos Szombathely város nevében, Kovács Gyula dr. a kir. Törvény­szék, Szabó Lajos a MÁV üzlet­vezetősége, Szabó Jenő dr. a Pénz­ügyigazgatóság, Grénitz Géza dr. a Kereskedők Társulata, Lődör Jenő az Ipartestület nevében üdvö­zölték. Tóth Kálmán igazgató a szülőfalu, Sokoray Elek felügyelő Szentgotthárd üdvözletét hozta el. Szabó Kálmánné a Nőegylet ne­vében köszöntötte melegen, míg Szalay Gizella a Leányegylet üd­vözletét tolmácsolta. Dr. Krenner István főbíró a sárvári gyülekezet, Domby József a hadirokkantak, özvegyek, árvák, Asbóth Ferenc a Diákszövetségek nevében beszél­tek. Este szeretetvendégség volt, amelyen felköszöntőket mondottak: Jánossy Gábor, dr. Valkó Miklós, szentmártoni Radó Lajos, Horváth György dr., Vadász Norbert, Laki Kornél, Tompa Kálmán, Lackner József, Vikár Ödön és Czipott Géza. Az Úr áldja meg az ő szolgájá­nak bemenetelét új őrállása helyén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom