Harangszó, 1929

1929-02-03 / 6. szám

A felekezeti békéről tanácskoztak Petri államtitkár teadémtánján. A képviselőház protestáns tag­jainak jó része meghívót kapott Petri Pál államtitkárhoz teára. A meghívó jelezte, hogy a házi­gazda nemcsak teával akar ked­veskedni vendégeinek, de más célja is van az összejövetelnek: bizonyos protestáns kérdésekben akar eszmecserét folytatni. A kép­viselők közül sokan részt is vettek a teán, amelyen nemcsak törvény­hozók, hanem a protestáns világ több vezető tagja is részt vett, úgyhogy körülbelül ötvenen jelen­tek meg Petri Pál vendéglátó asz­talánál. Tea után tényleg barátsá­gos beszélgetés indult meg, amely­nek során az államtitkár a protes­tánsok és katholikusok között az utóbbi időben felmerült ko.ntrover- ziák ügyét tette szóvá és különösen felemlített néhány olyan határoza­tot, amelyet protestáns testületek az utóbbi időben hoztak és olyan akciókat, amelyek egyes protestáns sérelmek orvoslását sürgették. Petri államtitkár azt hangoztatta, hogy ezek a mozgalmak alkalma­sak arra, hogy a felekezeti békét veszélyeztessék és ezért azt tartaná helyesnek, ha az ilyen akciók simán és minden zavaró momen­tum nélkül folynának le. Természetesen a jelenlevők kö­zül többen hozzászóltak a kérdés­hez és hosszabb vita fejlődött ki, amely azonban minden konkrét eredmény nélkül végződött. 1920. február 3 Helyzetünk képe. Kapi Béla püspök előadásából. Magyarországon 478.482 evan­gélikus ember él. Anyagyülekeze­tünk van 250, leánygyülekezetünk 154, fiókgyülekezetünk 85. Egyházunknak különböző fokú iskolái és tanintézetei: Népiskolája 512, polgári fiú- és leányiskolája 2, fiúgimnáziuma, fiúreálgimnáziuma, leányliceum 9, tanítóképző intézet 3, jogakadémia 1. Lelkészképzésünkről az állam gondoskodik. Az egyik egyetemen theologiai fakultásunk működik. A tanárok kinevezése előtt egyházi megbízhatóság szempontjából egy- házunknakvéleményadási joga van. Vannak egyházi intézményeink. Az egyházi szeretetm unkát Gyám­intézetünk végzi, mely a Gusztáv HARANQSZO. Adolf Egyesülethez hasonló egy­háztársadalmi szervezet. Vannak árvaházaink, szeretetházaink, a fő­iskolai ifjúság részére Budapesten internátusunk: a Luther Otthon. Néhány középiskolánk mellett van külön internátusunk, úgyszintén leányiskoláink mellett is. Van iro­dalmi társaságunk': a Luther Tár­saság. Külső erőviszonyainkat a tria­noni békekötés károsan megté­pázta. Nagymagyarországon volt 1 mil­lió 138.058 evangélikus, most 478 ezer 482, gyülekezetünk volt 686, most 250, leánygyülekezetünk volt 418, most 154, népiskolánk 1253, most 512, polgári iskolánk 10, most 2, középiskolánk 17, most 9, theo- logiánk 3, most 1. Ezen számadatok megéreztetik, hogy evangélikus egyházunk hely­zete megnehezedett, erőforrásai meggyengültek, feladatai megnöve­kedtek. Országos Betűien Gábor; ünnepségei Bethlen Gábor erdélyi fejedelem halálának háromszázadik évfor­dulója lesz november 15-én. A vallásszabadság e nagy hősének, a világszerte ismert híres erdélyi politikusnak, a magyar nemzeti kultúra apostolának emlékét ebben az évben impozáns módon készül megünnepelni a most alakuló or­szágos bizottság, amelyet a fővá­rosi és vidéki közélet előkelősé­geiből állítanak össze. A sorozatos ünnepségek rendezését a nagy fe­jedelem által 307 évvel ezelőtt ala­pított nagyenyedi Bethlen-kollégium volt diákjainak testvéri egyesülete vette kezébe. Segítségükre siet a Magyar Történelmi Társulat, mely­nek főtitkára Lukinich Imre dr. egyetemi tanár, a Nemzeti Múzeum könyvtárának igazgatója szerkesz­tésében ez alkalomból Bethlen Gábor-emlékkönyvet készülnek ki­adni. Ebben a könyvben a hazai és külföldi történetírók jelesei ír­nak Bethlen Gábor életéről és mű­ködéséről. Az Országos Bizottság a fővárosban és a vidék nagyobb városaiban emlékünnepeket, isko­lai ünnepségeket és matinékat ké­szül rendezni. Azt is tervbe vették, hogy a fejedelemnek a Köröndön felállított szobrához hatalmas fel­vonulást rendeznek és a szobrot 45 emlékbeszéd kíséretében megko­szorúzzák. Ezenkívül elkészíttetik és felavatják a Bethlen Gábor-ser- leget, az erdélyi nők pedig elké­szítik és kihimezik egyesületi kék­fehér lobogót, a nyíllal átlőtt két hattyúval. Mélyebb, benső tartal­mat azzal kívánnak adni az ün­nepségeknek, hogy alkalmi pálya­díjakat tűznek ki és külföldi ösz­töndíjakat létesítenek az erdélyi származású, magyar ifjak részére. R spanyol nátháról. Dr. Tempel Ferenc szombathelyi városi főorvos tanácsai. Hogy sikerrel védhessük meg magunk és a hozzánk tartozók egészségét, az első feltétel a túl­zott aggodalomtól való tartózkodás. Mert hiszen az idegrendszer állandó izgalmi állapota, a félelem, legyen­gíti a szervezet ellenálló képes­ségét és a félős egyén inkább dis- ponált a fertőzésre. A második jó tanács mindenki óvakodjék az u. n. meghűléstől és minden olyan­tól, ami a rendszeres, mértékletes életmód megzavarásával együtt jár ' éjszakázástól, dorbézolástól és a szeszes italokkal való vissza­éléstől. Nagy súlyt kell fektetni a tisztaságra, a lakó és tartózkodási helyiségek kiadós szellőztetésére. Épen ezen okból nem kívánatos kevésbbé jól ventillálható oly helyi­ségeket látogatni, ahol nagy tömeg­ben már beteg, vagy még csak lappangó fertőzéstől megszállott emberek is tartózkodhatnak. Ilye­nek a kávéházak, vendéglők, mu­latok, mozik és színházak. A leg­természetesebb óvó rendszabály pedig az, hogy szükség nélkül beteg embereket ne látogassunk, magunk pedig legkisebb beteg­ségi jel észrevevésére haladékta­lanul orvosi tanácsot vegyünk igénybe. Igen megszívlelendő még az is, hogy ne csókolózzanak az emberek és járvány feliépe eseté­ben még a kézfogástól is tartóz­kodjanak. Ha ezeket a tapasztalatokból leszűrt védekezési módokat követ­jük, nagyobb valószínűséggel ke­rüljük el a megbetegedést, mintha elég helytelenül már előre szede­getjük a mindenre jó aspirint és piramidont vagy pedig ha sokkal tetszetősebb forró bor kúrával akarjuk szervezetünk ellenállását fokozni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom