Harangszó, 1929

1929-09-08 / 37. szám

1W29. szeptember 8. dőtf. Menjetek kedves leányok. Nyissatok be a kórház kapuján, az ott szenvedő, fájdalmukban sóhajtozó, hörgő beteg hit- tesvéreinknek vigyelek el a legjobb orvos­ságot, a: hitet. Üljetek az ágyuk szélére és olvassatok fel nekik a Bibliából. Ve­gyétek ki kezükből a destruktiv sajtó szeny- ryes lapjait s adjatok helyébe a mi sajtónk termékeit. Áldásos munka ez kedves test­véreim. amikor egy kórteremben a mi ima­könyvünkből imádkoznak, a mi újságjain­kat olvassák nemcsak a mi hittestvéreink, az evangélikusok, de más vallásuak is. Menjetek leánytestvéreim a szegények kopott ajtajára zörgetni, vigyetek nekik, a szegény hittestvérelnknek élelmiszert, ruhafélét, fűtőanyagot, vigasztaljátok meg a szegény sorsüldözötteket. Menjetek, sétál­jatok ki a temetőbe, keressétek fel elha­gyott hittestvéreink sírjait, vigyetek ki fű­magot. ültessétek azt be. Tegyetek a sírra néhány szól virágot. Hiszen ők is a mi testvéreink voltak, nem érdemlik meg. hogy sírjaik elhagyatottak legyenek. Törüljétek le az özvegyek könnyeit, karoljátok fel az árvák ügyét. Menjetek a fogház, a börtön zord falai közé s Istentől elióvolódotl, eltévedt hit­testvéreinket tanítsátok meg imádkozni, vezessétek vissza a hit, a vallásosság, a megbánás állal a megbocsátó Krisztushoz. És így dolgozzatok tovább fáradhatatlanul, kitartással. Legyen a jelszavatok, hogy amit tesztek, az sosem elég. Többet, még sokkal többet kell tennünk, hogy a szeretet örök honát, az Isten országát minél inkább megközelíthessük. Adjon nekünk a Mindenható Istenünk ehhez erőt, egészséget és kitartást. Kedves leánytestvéreim, dolgozzatok és imádkozzatok. Az Isten kegyelme legyen és. maradjon mivelünk I Amerikában a vallásos könyvek száma emelkedőben van s a könyv­termelés 10 százalékát teszi ki. Az 1927. évi állapotokhoz mérten a megjelent vallásos művek száma 17 százalékkal emelkedett. koli tervet. Gondolatban hálát adott az Istennek, hogy az utolsó pillanatban küldte a lelkészt. özv. Konkolyné is jobban érezte magát. Már felbírt ülni az ágyon. Ettől Klára rop­pant megijedt. Félt, hogy felépül betegsé­géből özv. Konkolynő s akkor nem lehőt övé a vagyon. Hirtelen ismét főzött a méregből éa beadta a betegnek azt. Pár óra múlva ret­tenetes görcsöket kapott tőle Már tudta, hogy ml történt vele. Halála előtt csak ennyit mondott fiának: — Űgy-e édes fiam . .. megmondtam neked, hogy boldogtalan leszel... szörnyű bűnötöket... nem tudja meg senki... majd Ítél az Isten — bűnöd akkor lesz megbocsátva ... ha a síromnál. . . kérsz bocsánatot tőlem . ., Isten . .. veled ... I Pál összetörtén zokogott anyja holttestté mellett. Leikébe nyllalott minden bűne. Úgy érezte, hogy menten szörnyethal attól a szörnyű kintól, ami tépte, marcangolta szívét, lelkét. A bűnt tényleg senki se tudta meg. természetesnek találták a betegeskedő asz- szony halálát. A temetés után tovább folyt az egyhangú élet. De Pál többet nem tu­dott kacagni és nem tudott jó szemmel riA* a1*u>£o. OLVASSUK A BIBLIÁT! A keresztyén nevelés. Szept. 9. Hóseás 4. 6. Újból megnyíltak az iskolák kapui, hogy b fogadják a gyer­meksereget. Az iskolának az a feladata, hogy az ismeretközlés, jellemnevelés által előkészítse a gyermeket az életre. Elvész a nép, mely tudomány nélkül való; mondja a legnagyobb magyar. Széchenyi, a Szent­írás szavait idezve Magyar jövendőnket csak lélekben és testben tiszta, erős és egészséges nemzedék által tudjuk meg­menteni. Értelmében világos, érzésben tiszta, erős elhatározással bíró nemzedékre van ma szükségünk. Szept. 10. 1. Korinth. 3, 9—11 vers. II. Timoth. 3, 16—17 vers. Á nevelés mun­kájában legfontosabb, hogy megtaláljuk annak helyes célját és irányét A keresz­tyén nevelés célját és irányét Istennek Igéje szabja meg. Miképpen a kér. élet, úgy a kér. nevelő munka számára is csak egyetlen igaz fundamentum van, mely magában foglalja a célt és az irányt. Ez a fundamentum a Jézus Krisztus, mely Istentől vettetett. Ezért oly fontos az, hogy a szülői otthonokban, iskolákban, nevelő- intézetekben az evangélium szelleme ural­kodjék. A világ világosságának, Jézus Krisztusnak fénylő sugarai hatoljanak a gyermeklélekbe. Szept. 11. Márk. 10, 13—16. A nevelés munkájában első dolgok közé tartozik, hogy a gyermeknek a lelkebe a hitnek magvait hintsük el A kér hit a legsze­mélyesebb Krisztus-hit, mely áthatja az embernek egész benső világát. A gyerme­ket el kell vezetnünk Jézus Krisztusnak ismeretére, hogy amikor eljő a konfirmá­ció. teljes tudatossággal vallja az ő hitét. Tudja azt, kinek mire tesz fogadalmat. Ezt a parancsolatot adja nekünk Jézus, midőn igy szól: Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket és ne tiltsátok el őket éntőlem. Szept. 12. János 13, 12—17. A gyermek vallásos nevelése mindig élő példaadás­sal történjék. Különösen a mai egyoldalú nevelési rendszerrel szemben, — mely feleségére nézni. Egy sírhalom állt közötte és felesége között. Amikor ettek, Pál hir­telen letette a kanalat és rémülten nézett a messzeségbe. — Mit nézel — kérdezte Klára ? I — Hát nem látod ... nézd ... ott. .. ott... egy sír ... Igen anyánk sírja ... közeledik ... itt van ... a mellemre, fek­szik ... jaj... megfulladok ... Amikor eltűnt a látomás, akkorra Pál ájultan esett össze. S ez többször megis­métlődött. Különösen este gyötörte őt a látomás. Feleségét eleinte bántotta ez a dolog, de később mit sem törődött vele. Az urát Is meggyűlölte és máshol keresett kárpótlást bűnös lelke. Mindenki tudta, hogy Klára megcsalja az urát, csak Pálnak nem volt róla tudo­mása. De nem is igen érdekelte őt semmi. Mint az alvajáró, úgy járt-kelt, tett-vett, végezte egyhangú munkáját De a temetőbe nem mert kimenni. Ilyen lelkiállapotban találta őt a világháború. * Konkoly Pált is elszólltotta a haza oda, ahol vérvirágok teremnek. És ő ment örömmel. Nem félt a haláltól, hiszen az neki megváltás lett volna. nagy százalékban nem más mint ismeret- közlés — a nevelőnek egyéniségével, élet­példájával kell hatnia n gyermek lelkére. Ne csupán értelmi, felvilágosító munkát végezzen, hanem a gyermek életepéldá- jébol lássa meg, hogv mit jelent istenfélő­nek. vallásosnak lenni. Szept 13. Máté 18. 5. és 25, 34—40. A val ásos nevelés tehát, hogy célját el­érje. szülőnek és nevelőnek a Jézus lei­kével kell közelítenie és foglalkoznia a gyermekkel. Legyen a nevelő legkisebb barátja a gyermekeknek, az ifjúságnak, akihez mindig bizalommal fordulnak Gyer­mek és ifjú lelkek nagyon sokszor éppen azért kerülnek tévutakra, indul romlásnak, züllésnek az életük, mert nincs senkijük, akihez lelkiéletükben felmerülő kérdések­kel és nehéz problémákkal, bizalommal tudnának fordulni. Tanító és tanítvány között nemes, eszményi barátságnak kell kifejlődnie. A Krisztusban találkozniok kell egymással. Fogadjuk be azért a gyer­meket, amit Jézus úgy vesz, mintha őt fogadtuk volna be. Szept. 14. János 10. 1—15 vers. Jézus­nak a lelke, a szeretetnek és igazságnak a lelke. A nevelő a szeretet leikével ápolja, f ondozza, tisztogatja a reábizott gyermek­eiket, mint a kertész a fejlődő gyenge palántákat. Úgy őrködik és vigyáz a gyer­mek éleiére, mint a jó pásztor az ő juhaira. Óvja minden rossztól és veszedelemtől. Figyelme kiterjed a gyermek testi és lelki életére egyaránt. A nevelés munkájában is álljon előttünk Jézusnak, a jó pásztor­nak a képe. aki életét adja az övéiért. A szeretet lelkének azonban az igazság lei­kével kell párosulnia. Sokszor szükség van a feddésre, a dorgálásra, a büntetésre. Csak ha a szeretetet és igazságot egyesít­jük önmagunkban, — érjük el a célt. Szept. 15. Efezusbeliekhez irt levél 4. fej. 25—32. koloss. 3, 17. vers. Amikor a a nevelés munkájáról szólunk, nem felejt­hetjük, hogy a gyermeket Isten bízza re­ánk, s a gyermekért Isten előtt tartozunk felelősséggel. Nincs semmi, ami olyan ká­ros hatással volna a gyermek lelkére, mint a rossz példa. Felnőtt ember azért mindig ügyel arra, hogy meggondolatlan, káromló __________________________283 A 6-os huszárokhoz rukkolt be. Daloló virágos magyar fiúk mentek a halálba. A pályaudvaron mindenkinek ott volt a hoz­zátartozója, csak Pál állt egyedül a vagon mellett és nézte a zokogó búcsúzáét. — Istenem, de árva vagyok: — zokogta fájdalmasan — sem apám, sem anyám, senkim sínesen. Hej! de igazat is mondtál nekem kedves anyám esküvőm előtt.. . mért nem fogadtam meg szavadat? A vonat fütyült. Mindenki a helyére sietett. Még egy csók, még egy ölelés, még egy utolsó Istenhozzád s a vonat lassan megindult, hogy nemsokára, mint bánat vonat jöjjön sebesültekkel. Megindult az irtózatos emberpusztftás. Konkoly Pál haláltmcgvető bátorsággal küzdött. Nem volt előtte semmi lehetetlen. Kereste a halált, de az kikerülte. A nevét ismerte mindenki. Melle tele volt vitézségi éremmel. Az oroszok is ismerték. Ha ro­hamnál feltűnt deli alakja, tisztult az út. Mint egy kiéhezett, pusztai oroszlán, úgy rohant vad, őrjöngő rohanással. Társai sok­szor hallották, amint magából kikelve or­dította : — Látjátok azt az elhagyott sírt... az az én sírom__azt nem engedem elra­b olni ... rajta fiúk... hurrá! 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom