Harangszó, 1929

1929-06-02 / 23. szám

1929. június 2.

HAKANQSZO.

179

Kanonika vizitáció Szentgotthárdon.

Nagy lelki örömöt váltott ki Kapi Béla dunántúli püspök egyházlátogatása a szentgotthárdi missziói egyházban, mely egyházközség a f. évben ünnepli fennállásának 20. esztendejét. A püspököt és kíséretét a járás határában dr. Kiss Elemér főszolgabíró és Sokoray Elek felügyelő, a város határában Dremmel Antal városbiró fogadták. A templom előtt a hívek sokasága élén Czipott Géza helyi lelkész üdvözölte. Lang Elvira leányegyleti al- elnöknő virágcsokorral köszöntötte, míg Blazsevátz Valéria, Markovics Magda és Czipott Anna magyar díszruhás leánykák ezüst koszorút nyújtottak át a főpásztornak a szeretet s öröm jeléül.

Az iskolának megtekintése után, mely a maga modern felszerelésével, kedvességével, nemkülönben az elért eredménnyel a főpásztor tetszését és megelégedését váltotta ki, ünnepi istenitisztelet, majd utána közgyűlés következett. A közgyűlés folyamán a püspök a látottak és tapasztaltak felett legteljesebb elismerését nyilvánította a gyülekezet vezetőségének, a gyülekezettől távozó lelkipásztornak, Szabó Károly tanítónak, a presbitériumnek, nemkülönben a hívők összességének.

Ezután a püspök a tisztelgő küldöttségeket fogadta a gyülekezet kultúrházában.

Küldöttségileg járultak a püspök elé a város összes katonai alakulatai, nemkülönben a különböző állami hivatalok és társadalmi egyesületek képviselői. Legelsőben az izr. hitközség hódolt a püspöknek. A Prot. Nő- és Leányegylet küldöttségét Blazsevátz Józsefné alelnöknő vezette a püspök elé, az Énekkar érzelmeit Ajkay Jenőné tolmácsolta, a Diákszövetség nevében Káply László ifj. elnök szólott, míg a gyülekezet presbitériuma nevében Sokoray Elek felügyelő beszélt. A püspök az összes küldöttségeknek, tekintettel az idő előrehaladottsá- ságára, egyszerre válaszolt. Beszédében ezúttal is nagy ékesszólással mutatott rá az összes életpályák, hivatások két közös tényezőjére: az erő és a célkitűzés fontosságára az életben.

Délben Scháberl János vendéglőjében társasebéd volt a főpásztor tiszteletére, mely alkalommal a püspök hatásos pohárköszöntője a nemzet jövőjéről valósággal extázisba hozta a 80%-ig jelenlevő másvallásuakat.

Délután Rábafüzest, majd Alsó- rőnököt látogatta meg a főpásztor. Ügy Hutflesz Endre rábafüzesi tanítónak, mint Rössler Mária alsórő- nöki tanítónőnek a tapasztaltak felett itt is legteljesebb elismerését nyilvánította.

Május 14-én d. e. ValO órakor őrimagyarósdot látogatta meg, ahol a községháza előtt felállított díszkapunál az elöljáróság és a tűzoltóság élén Bemer Ferenc körjegyző, majd a gyülekezet nevében dr. Krenner György gyülekezeti felügyelő fogadták. A templom előtt a lelkész üdvözölte s a leányok nevében Karner Margit tanítónő virággal köszöntötte a püspököt. Majd meglátogatta az iskolát, melynek ajtajában Asbóth József tanító, a tanteremben pedig a tanulók fogadták. Iskolalátogatás után isten- tiszielet, majd közgyűlés volt. Utána a püspök a lelkész lakásán 15 tisztelgő küldöttséget fogadott.

Kapi Béla püspök május 14-én délután vett búcsút a vasi közép egyházmegyétől, ahová a főpásztort a 'múltnak oly sok szép emléke, híveinek rajongó szeretete, határtalan tisztelete köti. S megnyugodva távozott abból az egyházmegyéből, mely egyházmegyében a kiváló esperesnek, Zongor Bélának önfeláldozó vezetése mellett hithűség, legyházszeretet, áldozatkészség csókolgatják egymást.

OLVASSUK A BIBLIÁT!

Választás előtt.

Jún. 3. Miért félsz tőle ? V. Mózes 30. 11—20. Csak választani ne kéne! Mily sokan mondják ? Nem mernek ruhát venni, házat vásárolni, megházasodni, mert választani kell. Gyenge jellemre mutat ez. De arra is. hogy az ilyen nem áll Isten vezetése alatt. Az, hogy a választás félelmetes következményekkel járhat, nem magyarázza meg a választástól iszonyodók magatartását. Hisz ugyanolyan félelmes következményekkel jórbat: nem választani. A szív mélyén valami nincs rendben, ezért félhetsz a választástól.

A riadalomra felébredt Kocsis Gábor- né is.

Odament az ablakhoz s kinézett rajta.

Iszonyú látvány tárult a szemei elé.

Az egész templom tetőzete csupa merő lángban úszott.

Bement a másik szobába.

Kocsis Antal az ágyban feküdt s újságot olvasott.

— Te Antal ! Tűz van 1

Kocsis Antaf közönyös maradt.

— Hallom a lármát. Mi ég ?

— A templom.

Kocsis Antal fordított egyet a lapban.

— A templom ? Miattam éghet.

Kocsisné összecsapta a két kezét.

— Az Istenre kérlek Antal, kelj fel 1 A te helyed is ott van 1 Eredj oda 1

Kocsis Antal nyugodtan maradt fekve.

— Van eszembe I Vannak ott elegen. Ha azok el nem oltják, én ugyan nem oltom el.

Kocsisné elszörnyedt.

— Te ember I Te ember I Mi van veled ? Nem érted, hogy az Isten háza ég ?

— Ugyan hagyjon nekem békét. Ha Isten háza ég. hát oltsa el az Isten. Nekem egy csepp kedvem sincs hozzá. Aludni akarok.

S azzal lecsavarta a lámpát s elfujta.

(Foljí kirr.)

Megkerülte a templomot s a kis ajtón lépett be a cselédek udvarába.

Ott megállóit s hallgatódzott.

Csak a szél zúgása süvített.

Most odament az apró kazlak közé s ott motoszkált egy darabig. Aztán gyors léptekkel lépett ki az ajtón az utcára s futva szaladt a főbejárathoz. Újból a lakás hátsó ajtaját nyitotta fel s gyorsan beosont a szobájába Világot se gyújtott, hanem egy-kettőre lehányta magáról a ruhát, az ágyba vetette magét s a fal felé fordult. De elaludni nem tudott. Lámpát gyújtott hét s újságot kezdett olvasni.

*

A béresek lakása egy hosszú épület volt. Abban lakott mind a tiz béres család. Legelői lakott a gazda, két ablaka az utcára nyílt, egy meg az udvarra, ép a templomra nézett.

A gazda hirtelen felriadt.

A szoba egészen világos volt. Mintha csak nappal lett volna.

Tekintete az ablakra esett.

Ijedten vette észre, hogy az egyik kis kazal csupa láng s a sekrestye tetőzete is tüzet fogott.

Egy ugrással kint volt az ágyból 8 rohant az udvarra. Ott végigszaladt a cselédek ablaka alatt s tele torokkal ordította.

— luz van I tg a templom!

Egy perc alatt megnépesedetl az udvar. A cselédség egyszeribe kint termett s ki kannával, ki sajtárral rohant a tűzhöz. Ráöntötték a vödör vizet az égő kazalra. De bizony mit sem ártott az. A tetejére nem is igen bírták felloccsantani azt s a szél csak annál vadabbul nyalta fel a lángokat.

A gazda elkiélíotta magát.

— Asszonyok I Hordjátok a vizet. Két ember istrángoljon s menjen a fecskendőért I Három ember meg fusson végig az utcákon s verje fel az embereket I

A cselédek szótfogadtak.

Kettő az istálló felé rohant a lovakért, három meg kiszaladt az utcára és szerteszét rohantak. S nyomban felhangzott a rémes kiáltás.

— Tűz van 1 Ég a templom 1

Egyszeribe talpon volt az egész falu.

A férfiak vasvillát, csáklyót ragadtak, az asszonynép meg vödrökkel rohant a tűz helyére.

Akkorra már a templom tetőzete is tüzet fogott. A vihar ereje felsodorta az üszköt a levegőbe s a száraz fatetőzet csakhamar tüzet fogott ott is s alig pár perc alatt végigszaladt rajta s lángban állott az egész épület.