Harangszó, 1929
1929-04-28 / 18. szám
dányt a Brit Külföldi Biblia Társulat történetéből. Ingyen adott iratterjesztés könyveket a Diákszöv.- nek, a levente könyvtárnak, az elemi iskolásoknak s 1200 Ünnepi üzenetet küldött szét a szórványba. Összesen 46 P 10 f értékű adományt adott. _i^I^9_április 28.______________ f etus, a szegények barátja. Dr. Varsányi Emil kormányfőtanácsos. műegyetemi tanár előadása Budapesi-Kőbánya Lutherszövetség szeretetvendégségén. 2 Az emberiség történelme mind azt bizonyítja. hogy a nem csüggedő, a dolgozó, a hívő ember eléri célját és tanítja hogy a szegény felemelt fővel nézhet a jövőbe, mert sorsának közösei ez emberiség jóltevői. Hazánk Í3 fényes példa erre: Kossuth Lajos, Petőfi Sándor. Arany János, Vörösmarty Mihálv, Ady Endre, Munkácsy Mihály, Liszt Ferenc, Fadrusz János és nagyjaink egész tábora : mind. mind szegény sorsból küzdötték fel magukat. A legnagyobb polc sem elérhetetlen a feltörekvő, munkás szegény előtt ígv pld. a papák sorában : XXII. János (1316— 13341. apja foltozó varga volt; XI. Benedek (1303—1304), pásztor fia; IV. Sixtus (1471 —1184', szegény halász; V. Sándor még a szülőit sem ismerte. A világ egyik legnagyobb zsenije és katonája, Napoleon, éhező hadnagyból lett a franciák császárja, csakis vasszorgalma, akaratereje, tehetsége folytén emelkedett és ott, a legmagasabb polcon, oly törvényeket hozott, amelyek a jót, a nemest, az igazságot szolgálták. A mi szent vallásunk is fényes példa erre és ki az a szegény sorsúak közül, akire felemelő hatással nem volt az a tudat, hogy Luther Márton szegény bányász család sarja I Nem is a szegénység a baj. hanem baj az, hogy az igen sokszor győngeség- gel, hitetlenséggel, restséggel párosul. Pedig, ha minden szegény észben tartja és követi, hogy a szegénység a munka sereghajtója, hogy a szegénységet csak állhatatos, fárasztó munka árán lehet megváltani, mér is jobbá teszi sorsét. És e kérdés tárgyalásánál igen sok a tanulság. Sajátságos törvényszerűség van abban, hogy az, akinek nehezen jut a mindennapi £ kenyér az asztalára, rendszerint követi a természetes élet parancsát, míg a gazdag, .J az legtöbbször természetellenes életet ól ; ezt minden idők tanúsítják. És ez bo- szúlja meg magát. Mert a természet ellen büntetlenül cselekedni senkinek sem lehet. A pezsgő, a cukrászsütemény, drága ínyencségek. de meg lehet-e azokból élni? Tudjuk. hogy nem. A vizet és a kenyeret nem fogják ezek pótolni sohasem, ott kell ezeknek Ienniök még a dús lakoma asztalán is A hatalmas fáraók elpusztultak, maradékaik sincsenek, a jóllét, a tobzódás, féktelen habzsolása a gyönyöröknek sorra áldozatul dobta őket a legszörnyübb betegségeknek, míg a nehéz munkában görnyedő, korpás kenyéren, hagymán és zöldségen meg halon élő rabszolga maradékai elsokasodtak. A dőzsölő élet nem okvetlenül kívánatos valami, tudta ezt a legnyomorultabb sorsban élő római nép, a kenyérért kiáltozó plebs, maga előtt látván HARANQSZO. annak szomorú példáit. „Heliogobalus császár, ahogy az életrajzában olvasható, néha csupa tréfából annyi violát, vagy más virágot szóratott a nála dőzsölő vendégekre, hogy többen nem tudtak szabadulni a virágözönből és bizony belefulladtak.“ Ily belefulladás ma is megtörténik, ha más formában is 1 A gazdagságnál mindig fontosabb az egészség és a tiszta erkölcsös élet. Mily remekül Írja ezt meg Jókai I Elment a dúsgazdag a szegény vargához. akinek özvegy sorsban sereg gyerek szaporította a gondját s elkérte búsás jutalomért cserébe egyik gyermekét. A gondoktól sújtott, nyomorgó jó pénzért megvált egy gyermekétől. De csak nem hagyta nyugodni a csere a vargát, oda volt a vidámsága, hiába tette a kincs gondtalanná az életét, visszakívánta s visszacserélte gyermekét s vállalta tovább is a nehéz küzdés szűkös kenyerét, amellyel legalább életöröm járt fűszer gyanánt. És Pe'őfi ? Hány örök életű költeményben-állít emléket a szegény embernek? Ki ne ismerné a „Juhász legény, szegény juhász legény“ örök szép történetét ? A szegénység kérdésé megvan I Itt van előttünk, közöttünk, előle ki nem térhetünk, foglalkoznunk kell vele. És foglalkozva vele legelső dolog rámutatni, hogy semmi szín alatt ne vélje magát a szegény másnak, mint ami: Krisztus oly gyermekének, aki sohasem veszhet el, amig az ö köntösébe fogódzik, azaz. amig szilárd erkölcsi alapon áll. Hogy sok a nyomorúság és az ezzel járó baj, az kétségtelen. Azt is tudjuk, hogy mi okozza a sok bajt. Okozza az állandó harcz az egyes osztályok, társadalmi rétegek, foglalkozási ágak, az ipar, a kereskedelem és a földmívelés között, általában a harcz a tőke és a munka között. E harcz. sajnos, sok-sok ártatlan életébe kerül, de egyik folyamánya a kulturális haladásnak. Ez a küzdelem a létért volt. van és lesz. volt a múltban, lesz a jövőben, amig csak ember lesz. A küzdelem társadalmi mozgalmakban jut kifejezésre. A társadalmi mozgalmak, lassan bár. megérlelik a küzdők számára a gyümölcsöt és amint azt a történelem igazolja, sohasem maradnak politikai változás nélkül. Fenséges példa erre Jézus Krisztus Urunk fellépése, tanítása. Előtte egy hatalmas világbirodalom, a /ómai. intézte országok, népek sorsát. A nép mindenütt rabszolgaságban sinylett. Dolgozott minden. Istenadta képességével a szűkös mindennapiért, sokszor az állatoknál rosszabb sorsban. És jött Krisztus az igével, a szeretett igéjével, a felebaráti tan hirdetésével. Ezen igék nyomán keletkezett az új rend, az a rend, amely a rabszolga, az ingyen-munka helyébe bevezette a fizetett munkát. Ezen igék hirdetése átalakította az emberi társadalmat s ezen átalakítás oíyan mélyreható volt, hogy egyik oka lett a római birodalom pusztulásának, mert hihetetlen volt, hogy lehetséges az élet s annak minden tartozéka : család, állam, lehetnek-e ezek rabszolga nélkül ? Lehet-e dolgozni rabszolga nélkül ? dolgozni szabad ember módjára ? Hiszen ez egyenlőséget jelent 1 Igen, azt jelenti! egyenlőséget 1 Ezt elsőnek Krisztus hirdette és soha nála igazabban nem hirdette senki sem a szeretetek az emberi közösség, az egy atyának gyermekei tanításával I (Folyt kör.) 141 Somogyi Béla igazgató tanító jubilleuma. A körmendi ev. egyházközség április 14-én tartott rendes évi közgyűlésén meleg ünneplésben részesítette Somogyi Bélát, a körmendi anvagyülekezet igazgató-tanítóját és az egész körmendi gyülekezet kántorát abból az alkalomból, hogy most tíz esztendeje kezdette meg körmendi tanítói működését. Zongor Béla esperes meleg szavakkal méltatta Somogyi Bélének egy évtizeden keresztül folytatott hűséges és egyházias érzelmű munkásságát és szerénységét, mellyel az egész gyülekezet szeretetét megnyerte. Megemlékezett arról a fáradhatatlan munkásságáról, mellyel Somogyi Béla nemcsak a legszorosabb értelemben vett tanítói hivatást töltötte be minden elismerést megérdemlő módon, hanem odaadó buzgósággal vezette a gyülekezet énekkarát és mindenkor tevékenyen részt- vett mind a nő- és leányegylet, mind az ifiusági egyesület működésében. Somogyi Béla mindig első volt ott. ahol dolgozni kellett és mindig utolso ott. ahol az elismerést és dicséretet osztogatták. A gyülekezet mindig büszke rá, mert nemcsak gyülekezeti munkáját végezte lelkiismeretes hűséggel, hanem értékes közéleti tevékenységével is öregbítője lett a gyülekezet hírnevének. Nevét országos viszonylatban ismeri a pedagógus-világ. Gyermekeinket nem láthatnánk el olyan modem és kiváló tankönyvekkel, ha megfeszített szorgalmával nem munkálkodott volna olyan tevékenyen közre a Kapi-Papp-féle tankönyvek új kiadásánál. Értékének és munkásságának elismeréséül az Országos Tanítóegyesület főtitkárává választotta. Végül mint munkatársáról emlékezett meg Zongor Béla esperes Somogyi Béláról, akire mindig számíthatott, aki sohasem vonakodott terhes munkájában támogatni, akár a hajnali órákban, akár a késő éjszaka csendjében volt szükség az ő segítségére, majd a gyülekezet, a nő- és leányegylet és az ifjúsági egyesület hálájának kifejezéséül értékes ajándéktárgyat nyújtott ét az ünnepeknek. Somogyi Béla igazgató-tanító meghatott szavakkal mondott köszönetét a nem várt elismerésért. Boldognak mondotta magát, amiért a körmendi gyülekezet szolgálatában állhat, ahol sokoldalú munkásságra nyílik alkalom a munkát szerető ember számára, s ahol egyúttal a munkát értékelni és méltányolni is tudják. A volt növendékek nevében Unger Te- rus kedves szavakkal üdvözölte volt tanítóját, virágcsokrot nvujtva át hálájuk és szeretetük jeléül, majd a jelenlegi növendékek nevében Zimmermann Artur mondott szép és meghaló köszöntőt és egy virágkosarat adott át tanítójának. Somogyi Béla mindkettőnek külön válaszolt, megköszönve a kedves, titokban készült figyelmet, mely annyira meghatotta őt épen azért, mert nem számított reá. Növendékeit továbbra is szeretetéről biztosítva, örömét fejezte ki, hogy az általa elhintett mag növendékeinek lelkében jó talajra hullott, mert számára ez a legnagyobb hála és elismerés A közgyűlés lelkes éljenzéssel üdvözölte a kiváló pedagógust. Ezután Zongor Béla esperes évi jelentését terjesztette elő, melynek során meg-
