Harangszó, 1929

1929-04-21 / 17. szám

1929. április 21.

HARANOSZO.

133

ona. Kistarcsa-Zsófiáiéiep.

okikét az isteni megpróbáltatás megfosztott támaszuktól talán már fiatal korukban, vagy akik öregségükre magukra maradva úgy vágynak a szeretetnek sebeket heggesztó melege után. Vajha örömhírünk minden testvérünk lelkében visszhangra találna és az elosztott talentomok szerint meghozná a maga áldott gyümölcsét.

Blatniczky Pálné.

Egy ev. begedumésznö diadala,

Dullien Klára, az ismert magyar hegedűművésznő, mintegy hat hónap óta olaszországi körúton van. Ez idő alatt legnagyobbrészt Rómában tartózkodott, ahol több nagysikerű hangversenyt rendezett. A fiatal művésznőt legutóbb nagy megtiszteltetés érte. Az olasz kormány rendezett részére búcsúhangversenyt, hogy ily módon ismerhesse el azokat a szolgálatokat, amelyeket Dullien Klára az olasz művészetnek és kultúrának tett. A hangversenyt a történelmi nevezetességű Sala Viscouti-ban tartották meg és nagyszámú olasz meg magyar közönség soraiban megjelent a kormány képviseletében az olasz közoktatásügyi miniszter is. A hangversenynek tomboló sikere volt és Dullien Klára annyi meghívást kapott, hogy képtelen volt eleget tenni nekik. A miniszter a kormány nevében köszönőlevelet intézett hozzá és az összes olaszországi fasiszta szervezetek figyelmét felhívta utolérhetetlen művészetére. Ilyen kitüntetés még nem igen ért ottan külföldi művészt.

D. PrőMe Vilmos egyetemi tanár előadása Kőszegen,

D. Pröhle Vilmos budapesti egyetemi tanár, aki legutóbb is több hónapot Japánban töltött, a kőszegi ev. leánygimnázium dísztermében előadást tartott a modern Kínáról, Japánról és a legújabb turáni mozgalomról. A társadalom minden ‘rétege képviselve volt, vallás és rangkü- lömbség nélkül, hogy a világhírű tudós előadását meghallgassa, úgy, hogy sokan a folyósóra szorulva tudták csak a mindvégig lebilincselő, közel rnásfélórás előadást végig élvezni.

Pröhle tanár szabadelőadáséban markáns képekben mutatta be a dolgozó Keletet és kifejtette, hogy rövid idő kérdése csak, amikor az Egyesült Államok mintájára tömörülő sárga fajok a világ térképére döntő befolyást gyakorolnak.

Meglepőn érdekes része volt előadásának amikor kimutatja, hogy mennyire törődnek úgy a kínaiak, mint a japánok Európában élő fajtestvéreikkel s így a magyarokkal különösképen. Sehol a művelt nyugaton nem találta azt a tájékozottságot, ami oly tiszta képet árult volna el Magyarországgal szemben, mint Kinában és Japánban. Egy a tiszteletére rendezett banketten egy japán politikus történelmi előadás keretében — melynek tájékozottsága minden tévedéstől mentes volt — vázolta röviden a hős testvérnép mostani leigázollságát és szomorú helyzetét, úgyhogy a beszéd végén nem volt szem, amelyben nem csillogott volna a részvét és szeretet könnye. Anglia és Olaszország után, most a keleti hatalmak állanak mellénk. Nincs Japánban oly intelligens ember, ki nem volna tisztában Magyarország történelmével, földrajzi helyzetével. Egy kis érdekes epizódot is elmondott erről a tanár

A fekete sárkányrend ünnepségén a magyar kérdéssel kapcsolatban egy japáni főúr vigasztalóig szólt a tanárhoz :

— Legyenek nyugodtak magyar testvéreink, ha a sárga fajok egyesülése megtörténik. Európában vezető szerephez jut a nyugatra szakadt magyar testvernép, arról majd mi fogunk gondoskodni.

Az előadó beszéde végen kijelentette, - hogy elsősorban segélyért ne másokhoz forduljunk, hanem mutassuk meg történelmi elhivatottságunkat azzal, hogy dolgozunk komolyan és önerőnkre támaszkodva igyekszünk a revíziót sürgetni.

Az est keretén belül Reményi Ferenc és Hanély Dóra szereztek zeneszámokkol élvezetet a lel kés közönségnek.

A sas. Az 1883. év tavaszán — így beszéli el D. S. — kirándulást tettem a hegyek közé. Alkonytájon, amikor már sötétedett a völgyben, 2—3000 méter magasságban egy sast pillantottam meg, amint szabályos köröket irt le a levegőben. És mialatt a völgy teljesen homályba borult, a sas szárnyai még mindig fénylettek a napfényben. Ez adta nekem azt a gondolatot: Minél közelebb vagyunk az éghez, annál több a fény életünkben.

Az evangélium és a cserkészet.

A győri Ev. Ifj. Egyesület 459. sz. „Győry Vilmos“ cserkészcsapata husvétmásnapján nagy kirándulást rendezett a bácsai erdőbe, melyen cserkészügyességüket mérték össze a fiuk. Ézek a kirándulások is Istent akarják szolgálni, mert hiszen Istenadta lelkünk-temp- lomát akarják megóvni a fiatal élet bűneitől, kísértéseitől. De ezt is csak egy ok miatt tudják helyesen végezni, mert az Evangélium van kezükben és a lelkűkben. Erről a munkáról számolt be a bácsai protestáns hívek előtt a cserkészcsapat a délutáni vallásos ünnepélyen. Ittzés Mihály ev. s. lelkész, cserkészparancsnok az evangéliumi ifjúsági, ill. cserkészmunkáról beszélt. Biró Béla őrsvezető a húsvéti szentigék alapján tett bizonyságot. Géczy József s. őrsvezető szavalt. A keretet Szabó Károly és Kürtös Károly őrsv. imádsága, MIczoch Ágoston öregese kész-vezető éneke és közének alkották. A hívek örömmel vették a győri cserkészek igeszolgálatát.

Krisztus, a szegények barátja.

Dr. Varsányi Emil kormányfőtanácsos. műegyetemi tanár előadása

Budapest-Kőbánya Lutherszövetség szeretettfendégségén.

Ek z emberiségnek örökké fájdalmas hangú * “ tárgya : a szegénység. A szegénység, amelynek örök büszkesége, hogy Jézus is belőle származott, a szegénység, amelyből Jézus kiválasztotta tanítványait, az egyszerű halászembereket, a szegénység, a- mely az emberiség legnagyobb értékeit szolgáltatta s ma is ott, az emberi sors legalján vannak elrejtve azon kincsek, amelyek nélkül az emberiség sorsa a biztos pusztulásé. Ezen értékek parancsolják, hogy megmentessenek azok, akikből a fájdalom kisarjasztotla őket.

Minden gondolkodó, minden érző em bér kötelessége, hogy azokat, akiket az élet sújt, erősítse, támogassa. Támogassa hitében, erősítse önbizalmában s akkor, amikor küzdelmeiben inogni kezd, juttassa eszébe, hogy „Krisztus a szegények barátja.“ Juttassuk eszébe, „hogy a szegényt az Úristen vizsgáztatta s ő jelölte ki helyét maga mellett.“ A szegény Pedig érezze, hogy 6 a „Jézus kicsi atyafia.“ Ez a tudat legyen nagy erőssége, ez keltsen benne reményt egy jobb sors iránt, reményt, amely biztat, éltet, hiszen a szegénység és a remény ikertestvérek. A remény egy szebb, tisztább élet után ott lakozik mindenki bensejében, aki szenved, aki szomorú. És aki sohasem szenvedett, „aki soha szomorú nem volt, az mind pogány, ő rendelte el ezt a Golgotán.“ lgv irta ezt a szenvedő sors nagy költője. Reviczky Gyula.