Harangszó, 1928
1928-11-11 / 46. szám
1928. november 11. HARANQSZÖ, 357 igéje : „Egyik legszebb (éti és legnagyobb érdem az, ha valaki oltárt emel és templomot épít." E jeligét néhány vonzó példával illusztrálta, majd egyházunknak a világégés és nemzetünk összeomlása után támadt vallásosságéból eredő templomépítési buzgalmát vázolta, amely egyben élénk tiltakozás azok ellen, akik egyházunk vesztét jövendölik. A Gyómintézet veszteségeiről szólva, meleg hangon eleveníti fel dr. Pauk Oszkár titkos tanácsos emlékét, aki 25 évvel ezelőtt jelen volt a békéscsabai közgyűlésen s több egyházunkat is meglátogatta. Nemzetünknek meleg barátja volt s midőn gy. i. e. elnökünk a Gusztáv Adolf-Egyesület közgyűlésén Er- langenben neki bemutatkozott s megtudta tőle, hogy Sopron kitartott Magyarország mellett, ez emlékezetes szavakat intézte hozzá: „Remélem, hogy teljes és egész szívvel vonultak Magyarország mellett.. . Köszöntőm szép hazáját, nemes népét s mindazokat, akik híven munkálkodnak az Úr szőllőjében." Majd dr. Ahner Miksát s a hazaiak közül Mesterháza Lászlót és Farkas Győzőt parentálta el kegyeletes szavakkal. (Folytatjuk.) KORKÉPEK. Karcolatok a hétről. Október 31-én és november 1-én miniszteri rendelet értelmében lapok nem jelenhettek meg. Eme rendelkezéssel kapcsolatban az egyik délután megjelenő fővárosi lap többek között a következőket írja-' ,,November első napja mindig ünnep volt és ünnep marad, — de október 31-ike öt év előtt először és most másodszor volt hivatalos ünnep. Ne értessünk félre: olyan magyar ember nincs, akármilyen hite légyen is, aki ne érezné át a reformáció emléknapjának szolen- nitását, történelmi lelkét és vallási jelentőségét. De kérdezzük: milyen ünnep az, amely külsőleg csak a lapok munkaszünete által doku- mentáltatikl Milyen ünnep az, amikor a hivatalokban dolgoznak, amikor minden boltajtó nyitva, minden gép forog, csak a közvélemény gépezete állíttatik meg. Olyan volt ez a város, mint egy siketnéma óriás: járt, kelt, loholt, szaladgált a dolga után, de szavát nem hallotta senki s ő sem hallott semmit, — ha csak nem a pletykát, amely szakadatlanul zúg a levegőben, amikor nincs újság; mert amikor nincs hír, akkor álhír van. Kormányrendeletre ünnepelni, ezt még lehet, — de a reformáció emléke nem olyan rendeleti ünnepeltetést követel ezekben az időkben, amely csak az ujságbetük kényszerpihenésében mutatkozik s csak a közvélemény halotti maszkjában.“ Elég néked az én kegyelmem. Iskolaavatás Szentgotthárdon. Istennek tetsző ünnepet ült a szentgotthárdi missziói egyház okt. 28-án. E napon avatta föl s adta át magasztos rendeltetésének az egyházközség újonnan létesült iskoláját Zongor Béla esperes, ünnepi istentisztelet keretében. Bevezető ének után Czipott Géza lelkész végezte az oltári szolgálatot, melynek liturgikus keretét Papp Zoltán hegedűművész csodálatosan szép hegedüjátéka, Lang Mária szép szólóéneke és az egyházi vegyeskar ünnepi karéneke Ravasz Endre tanár mesteri vezetésében szolgáltatta. Ezután Zongor Béla esperes magasanszárnyaló beszédben méltatta a nap jelentőségét, megemlékezett a nemes alapítványtevőkről : néhai özv. Tóth Sándor- néról és özv. Tóth Gyulánéról, akiknek nemes elhatározása, áldozatkészsége tette lehetővé az ev. iskola létesítését Szentgotthárdon. Karének, ima és a Himnusz eléneklésével véget ért az ünnepi szertartás, amely után díszközgyűlés következett az iskolában. Itt rendkívül megható jelenet' volt, amint 10 iskolanövendék: Leibin- ger Gizi, Lackner Gyula, Kollár Károly, Czipott Éva, Kiss Emma, Ebenspanger Irén, Lang Anna, Berke Jolán, Scháberl Margit és Lang Jenő egy-egy virágcsokorral, néhány meleg szóval üdvözölték a megjelent vendégeket. A közgyűlés hálás szívvel emlékezett meg a kultuszkormány jóakaratáról, Vargha Gábor ország- gyűlési képviselő közbenjárásáról, nemkülönben az egyházi hatóságok szíves jóindulatáról. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel a tanítói állásra Szabó I. Károly ke- menesmagasi tanítót jelölte. Soko- ray Elek felügyelő mondott ezután hálás köszönetét mindazoknak, akik az iskola létrejöttén odaadással fáradoztak és megjelenésükkel az ünnep fényét emelték. A gyülekezet örömében osztozkodtak: szentmártoni Radó Lajos felsőházi tag, egyházm. felügyelő, Vargha Gábor országgyűlési képviselő, Dezső Lipót tanfelügyelő, Kiss Elemér főszolgabíró, Bertha Benő kir. járásbiró, Markovics János rendőrfőtanácsos, Blazsevátz József főállatorvos, Kluge Pál körmendi felügyelő stb. A közgyűlés táviratilag üdvözölte Petróczy István miniszteri tanácsost és Kapi Béla püspököt. A díszközgyűlés a Szózat eléneklésével ért véget. Délben Scháberl János vendéglőjében a vendégek tiszteletére presbiteri ebéd volt. A kis szentgotthárdi gyülekezet legszebb álma tehát, mellyel kezdettől fogva a templom mellé odaálmodta az iskolát, Isten csudálatos kegyelmi ajándékakép valóra vált. A missziói egyházhoz fűzött remények mind teljesedésbe mentek. Rövid 19 éves fennállása alatt az egyházközség telket szerzett az egyházi épületek céljaira, szép templomot épített, kulturházat emelt, iskolát állított a templom mellé, majd a háborúban hősi halált halt egyháztagok emlékét fekete márványtáblán örökítette meg, alapítványait közel 1300 P-ig gyarapította. A szentgotthárdi misz- sziói egyház életében valóra váltak az írás szavai: Elég néked az én kegyelmem ; mert az én erőm erőtlenség által végeztetik el. Az Országos Lutherszövetség 1928 november 14-iki munkarendje. 1. D. e. V*9 órakor istentisztelet a Deáktéri ev. templomban. Végzi: Paulik János, MELE elnök, nyíregyházi lelkész. 2. D. e. VälO órakor a zértkonferencia megnyitása dr. Kaas Albert báró, elnök által. Ezt követik a következő előadások: 3. A szociális igazság az Ótestámen- tomban. Előadó: Dr. Deák János, egyet, tanár. 4. A szociális igazság az Üjtestámen- tomban. Előadó: Duszik Lajos, miskolci lelkész. 5. Wicherntől napjainkig. Előadó : vitéz dr. Kendeh-Kirchknopf. 6. Szociális érzésre nevelés. Előadó: Vidovszky K., a Luther Otthon ig. 7. Az ev. nő szerepe a szociális igazságra törekvő nemzet és egyház életében. Előadó : Gregersen Lujza, a Prot. Nőszövetség főtitkára. 8. Kultúra és vallás falun. Előadó: Czipott Géza, szentgotthárdi lelkész. 9. Kultúra és vallás a városban. Előadó : Kemény Lajos budapesti lelkész. 10. Keresztyén gondolkozás és szociális gondolkozás. Előadó : Dr. Csengődy Lajos, salgótarjáni lelkész. 11. A Lutherszövetség programmja. Előadó : vitéz Dr. Kendeh-Kirchknopf G., az OLSz. igazgatója. 12. D u. 3-kor az Országos Lutherszövetség választmányi ülése a Leánykollégium sütőutcai kistermében. 13. A délelőtti zárt konferenciáról elmaradt témák befejezése, d. e. 4—5-ig. 14. D. u. 5 órakor az Országos Lutherszövetség közgyűlése.