Harangszó, 1928

1928-11-04 / 45. szám

348 HARANQSZÓ. 1928. november 4. nyagolt munkatérhez. Körülményei és helyzete szerint kérjen részt az egyházépítés munkájában. Legyen meggyőződve bármi kis részt vál­lal, már erőtényezőjévé vált egy­háza fejlődésének. Akik pedig eddig is kedves kö­telességüknek tartották az egyházi életben való munkálkodást, állja­nak fokozott készséggel egyházuk rendelkezésére. Keljünk nemes versenyre az egyházépítés munkájában, küzd- jünk hitünk igazságáért. Legyünk önérzetes evangélikusok, akik az élet minden viszonyai között bát­ran teszünk tanúbizonyságot hi­tünkhöz való ragaszkodásunkról. De amidőn dolgozunk egyhá­zunkért, kiépítjük annak szerve­zetét védelmezni kívánjuk táma­dások ellen és megbecsülést s tiszteletet kívánunk a más valláson levő testvéreinktől, ugyanakkor ki­jelentjük, hogy mi a hitünk alap­igazságát és fundamentumát képe­ző szeretet alapján állunk. Ez alapon kívánjuk a felekezeti viszony kialakulását munkálni. Kerülni óhajtjuk mindazt, ami távolról is támadásnak volna mi­nősíthető és mellőzni fogunk min­dent, aminthogy eddig is mellőz­tük, ami az ellentétek kiéleződé­séhez vezetne. Ezen magatartá­sunkkal egyrészt egyházunk szel­lemében kívánunk eljárni, másrészt nemzetünk iránti kötelességünket óhajtjuk teljesíteni. Szeretném ha a r. kath. testvére­inket ugyanezen érzés és készség hatná át, mert akkor komolyan hin­ném, hogy a felekezeti béke ügyét nagy lépéssel tudnók előre vinni. Mélyen tisztelt Közgyűlés! Kedves kötelességet teljesítek, midőn Kapi Béla püspök úrról, az ő rendkívüli tevékenységéről e he­lyütt megemlékezem. Megköszö­nöm, hogy ez év tavaszán egye­temes egyházunk képviseletében az amerikai Kossuth Lajos szobor leleplezésén megjelent. Az ő ame­rikai útja nemcsak az egyetemes egyháznak Kossuth világnagysága előtti hódolat kifejezése volt, ha­nem hála az ő apostoli fáradozá­sának, egyházunk és hazánk javára komoly eredményeket felmutató ér­tékes munkateljesítményt is jelent. Csak az elmúlt évben ajándé­kozta meg szeretett püspökünk egyházi irodalmunkat „Bizonyság­tevés“ cím alatt megjelent és az egyházkerületnek is dedikált ha­Én hiszek Gram. A megnyugvásnak csend-magaslalán Leomlok eléd dajkáló Atyám S amit a küzdés hínárba ejtett, Ingatag szívem már-már felejtett: Fogadd el tőlem — bűnöm bocsátva. Midőn felszáll a tisztelő hála. Szívemben égve örök Szerelmed : Én hiszek Uram, hiszek Tebenncd ! Míg gyarló elmém csak sejt, csak kutat, Az igazság-fény mutatja utad . . . Ó gyújtsál reményt, gyújtsál türelmet Szent vasárnapos életem felett. Hiszem : azért van bús őszünk-telünk, Hogy víg bimbókkal gazdagabb legyünk. Hogy a hervadás azért szül avart; Mert a Lét benne új csirába hajt . . . Sziklahitem kél dús termőröggé : Én hiszek Uram, hiszek örökké. Kapcsándy Sándor. talmas munkájával és ez év ta­vaszán „Békesség“ cím alatt meg­jelent gyönyörűséges imákat tar­talmazó imakönyvével ismét gaz­dagabbá tette evang. egyházunk közönségét. Köszönjük szeretett főpásztorunk azt a figyelmét, hogy „Bizonyság­tevés“ cím alatt egybefoglalt ha­talmas prédikációt egyházkerüle­tünknek dedikálta és annak egy díszkötésü példányát egyházkerü­leti könyvtárunknak megküldeni szíves volt. Különösen hálás szívvel köszön­jük azokat a rendkívüli szellemi kincseket, melyeket a fenti mun­kában oly gazdagon tár elibénk és amelyekből lelkiépülést, hitet, vigaszt és megnyugvást meríthet minden az örökkévaló Istenhez fohászkodó embertársunk. Végül bár szeretett püspök urun­kat az egyházkerület nevében győri lelkésszé történt beiktatása alkal­mából itt Győrött üdvözöltem,!!kö­telességemnek tartom, hogy egy­házkerületi közgyűlésünkön is kér­jem Isten áldását az ő győri lelki­pásztori működésére. Meleg szeretettel emlékezem meg Dr. Ajkay Béla egyházme­gyei felügyelőről, ki ez év tava­szán ünnepelte egyházi munkál­kodásának 40 éves évfordulóját. Egyházkerületünknek kiváló fő­jegyzője azon rendkívüli egyéni­ségek közé tartozik, akik egyhá­zuk érdekében nemcsak tehetsé­güket, munkájukat áldozzák öröm­mel és szeretettel, de akiknek gyö­nyörűség és boldogság anyaszent- egyházuk iránt kötelességet telje­síteni. Tartsa meg a gondviselés számunkra és családjának e ne­mes szivü egyházhű férfiút. OLVASSUK A BIBLIÁT! Hogyan közelít hozzád Jézus ! Nov. 5. Mint tanítómester. Máté 23, 6—10. Jézus az ő nagy életmunkáját, mely­nek végső célja az ember megváltása, tanítással kezdte. Tanításában feltárja előt­tünk az emberi élet igaz értelmét és örök­kévaló célját. Az emberi életnek amaz örökkévaló kérdéseire : „honnan jövünk és hová megyünk“, egyedül ő ad nekünk igaz, szívünket, lelkünket megnyugtató feleletet. Tanítása által is az emberi lelket istenhez akarja vezetni, mert az embernek igazi hivatása, rendeltetése, hogy Istennek szol­gáljon. Isten a mi Atyánk és mi az ő gyer­mekei vagyunk. Életünk boldogságát, éle­tünk szépségét csak Istennel való közös­ségben találjuk meg. Istennek dicsőítése által dicsőül meg a mi életünk is. Jézus tanítása azonban csak egy része az ő meg­váltói munkájának. Tanításéban csak utal, előkészít még egy nagyobb tettnek, a „tit­kok titkának“ kereszthalélának megérté­sére, ami által van a mi váltságunk, Isten­nel való megbékülésünk, örök üdvösségünk. Üljünk azért az ő lábaihoz, hallgassuk tanításait, mert egy a mi Mesterünk. Nov. 6. Mint a jó pásztor. Jón. 10, 11., 27—30. Jézus azért jött, hogy nekünk éle­tünk legyen és bővölködjünk. Mit tesz a jó pásztor? Füves legelőkre, csendes vizekre tereli a nyájat. Jézus a jó pásztor az örök­életnek kenyerével és italával, — szent Igéjével — táplálja, erősíti a mi éhező és szomjuhozó lelkünket. De nem csupán lel­kűnkről, — testünkről is gondoskodik az Ür. Másodszor a jó pásztor védi és oltal­mazza az ő nyáját. Jézus megvéd minden gonosztól, a bűn kísértéseitől. Jézus köze­lében állandó békességben, biztonságban vagyunk. Kezeiből semmi sem ragadhat ki bennünket. Nem árthat nekünk többé a gonosz. Végül a jó pásztor életét adja az ő juhaiért. Jézus életét adta miérettünk a Golgothén, hogy nekünk örökéletünk legyen. Nov. 7. Mint orvos. Máté 15, 10—20. Jézus Igéjével belevilágít szívünknek, lel­kűnknek mélységeibe. Megmutatja szívünk­nek romlottságét, tisztátalanságát, bűnös­ségét. A szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanúbizony­ságok, káromlások. Jézus gyógyulást hoz szívünknek azáltal, hogy megtisztítja szí­vünket. Szendéikével kiégeti a bűnnek minden salakját. Bekötözi azokat a vérző sebeket, amiket a bűn ejtett rajtunk. Új szívet ád. Tiszta szívet teremt bennünk. 0 a mi orvosunk. Nov. 8. Mint szabadító. Ján. 8, 31—36. Jézus azért jött, hogy bennünket szaba­dokká tegyen a bűntől. Életünk megrontója, pusztítója a bűn. Nem lehetünk addig iga­zán boldogok, míg a bűn rabságában élünk. Az Ür széttöri bűneinknek rabbilincsét. Leveszi lelkűnkről a bűn ótkos terhét s az Isten fiai szabadságára vezérel. E szabad­ságbán bírjuk életünk tiszta boldogságát. Ha a fiú megszabadít, valósággal szaba­dok leszünk. Nov. 9. Mint „megfeszített“. Péter I. 2, 21—25. Kereszthalála által van a mi vak­ságunk, s Istennel való megbékülésünk. Bűneink miatt nem közelíthetünk Istenhez. Bűneink miatt Istennek igazságos Ítélete sújt bennünket. Az Úr ártatlan szenvedése által eleget tett Isten igazságának. Helyet­tünk elszenvedte a bűn büntetését s ezáltal nekünk bűnbocsánatot szerzett. A bűnbo­csánatban mienk az élet és üdvösség. Járul-

Next

/
Oldalképek
Tartalom