Harangszó, 1928
1928-10-21 / 43. szám
1928. október 21. HARANGSZO 333 Kaff ay Sándor dr., a bányai ev. egyházkerület püspöke. Most ünnepelte 10 éves püspöki jubileumát. nemzet nyugalmát és ne csak ajkunkon éljen a Pax és a Justitia . . . ... de juttassuk diadalra a Paxot és a Justitiát. Olyan sok a külellenség, olyan nagy az országban a nyomor, a szenvedés, a boldogtalanság, hogy az egyházaknak belső békére kell törekedniük, nem pedig háborút szítani. Átvonuló betegségnek tartom a mostani felekezeti villongást, amiből a nemzet ki fog gyógyulni. Az evangélista egyház máris gyógyulóban, az evangélium lelke azonban veszendőbe ment, Krisztus lelke száműzve bolyong. Raffay Sándor püspök ezután áttért a bányakerület belső ügyeinek ismertetésére. Á középiskolák helyzetét Hittrich Ödön c. tankerületi főigazgató ismertette. A költségvetés tárgyalásánál Raffay püspök a Luther-Szövetség, báró Kaas Albert az egyház külföldi képviseletének rendszeres támogatását ajánlotta figyelembe. Mikler Károly egyházmegyei felügyelő után Lányi Márton volt főispán, egyházkerületi jegyző a reform-földek körüli eljárás szabályozását sürgette. Rásó Lajos egyetemes ügyész mutatta be ezután egy Incze István nevű szerző füzetét, „amely olyan súlyos rágalmakat és sértéseket tartalmaz a protestantizmusra nézve, hogy meg fogják indítani ebben az ügyben a törvényes eljárást“. Raffay Sándor a belmissziói alapra ezer pengőt adott. Kovács Andor esperes a lelkészegyesület kívánságait terjesztette elő. A javaslatokat mind egyhangúan elfogadták és kevéssel két óra előtt Sailer Vilmos egyházkerületi felügyelőhelyettes zárószavaival és Raffay püspök imájával befejeződött a bányai evangélikus egyházkerület idei közgyűlése. A délelőtt folyamán még a bánya- kerületi evangélikus papnék szövetsége tartott közgyűlést Raffay Sándorné elnökletével. A kerületi gyűlés befejezése után az egyházkerület a püspök tiszteletére a Hungária szállóban négyszáz terítékes lakomát adott, amelyen Pesthy Pál igazságügy- miniszter, Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter és Samarjay Lajos állam- vasúti elnökigazgató. Pap Elek, a Nemzeti Bank alelnöke, vitéz Raics Károly altábornagy is megjelentek. Lapunk nevében mi is a legjobb kívánatokkal köszöntjük a jubiláló püspököt. Életére, egyház- s nemzetépítű munkájára a jó Istennek gazdag áldását, megsegítő kegyelmét kérjük. A németországi Gasztá? Adolf egyletnek 73. főölése a breisgaui Freibnrgban 1928, szept, 16-21. A badeni főegylet elnöke, köszöntötte elsőben a G. A. egyletet. Utánna a frei- burgi gyülekezet, majd a badeni országos egyház, s végül a német ev, egyházak bizottságának elnöke mondtak üdvözlő szavakat. Ezeket az üdvözleteket követte a freiburgi r. k. színezetű egyetem rektorának köszöntése, aki a G. A. e. munkáját nagynak és hatalmasnak s céljait magasoknak s ideálisnak mondta. A heidelbergi theol. fakultás dékánja dékáni díszben mondotta el üdvözlő beszédet s a G. A. e. három buzgó munkását ott a helyszínén theol. doktorrá avatta. A badeni kormány után, a város r. kath. vallásu főpolgármestere, a centrumpárt egyik exponense az összes jelenlevőkhez megható szavakat mondott. Á G. A. egylet — úgymond — a szegény gyülekezeteknek a templom- építés munkájában segítségére siet, Freiburg városa ezt már 100 évvel ezelőtt megcselekedte, amikor az akkor itt még kevésszámú evangélikusoknak egy az akkori időkben nagy összeget 15000 aranyforintot adott, hogy megépíthesse ebben a városban az első ev. templomot. Kéri az evangélikusokat, hogy a katholikusokkal karöltve küzdjenek a templom s egyház ellenségei ellen. D. dr. Rendtorff a G. A. e. elnöke minden egyes üdvözlésre a nála mér megszokott alapossággal, bensőséggel és szellemességgel válaszolt. A főpolgármesternek adott válaszéból azt is megtudtuk, hogy az első freiburgi ev. templom felavatásánál 1828-ban a róm. kath. érsek is részt vett összes papjaival együtt a ünnepi menetben és külön pásztorlevélben kérte híveit, hogy szeretettel viseltessenek ev. polgártársaikkal, kér. tesfvéreikkelszemben. Hangsúlyozta aztán azt is, hogy a G. A. e. építeni akar s nem rombolni, szeretetet gyakorolni és nem gyűlöletet terjeszteni. A diasporák képviselői részéről ezen az estélyen dr. Blau poseni fősuperinten- dens s dr. Poelschau rigai püspök, Zier- mann egyet, gyámintézetünk e. elnöke és Glondys mint az erdélyi szász gyülekezetek képviselője szólhattak. Ziermann beszédében rámutatott hazánk s ev. egyházunk jelenlegi nehéz helyzetére, híveink hithűségére s a magyar népnek a kisebbségekkel szemben páratlan előzékenységére. Megköszönte azt a sok szellemi s anyagi támogatást, amellyel német hittestvéreink egyházunkat a múltban támogatták s a további támogatást kérte hazánk s evang. egyházunk számára, mert — úgymond — mi a jelen nehéz helyzetben is hiszünk Magyarország feltámadásában. Ami jelszavunk : Mergitur, non submergitur. Gott lässt uns wohl sinken, aber nicht ertrinken. Beethowennek: „Dicsőit Téged nagy égi Teremtő“ örökszép karénekével nyert befejezést az erősen éjfél felé haladó órában ez a megnyitó esti ünnepély. Kedden d. e. az egyházi sajtó, a diasporák, a diakonissza, a nőegyletek, a népmisszió munkája ügyében voltak fontos megbeszélések. Délután a nép anyanyelvének ápolásáról volt szó s arról, hogy milyen fontossággal bir ez a vallásos és egyházias életre nézve. Ezt követte a Lutherkirchében ifj. D. Rendtorff kiéli professor által végzett ifjúsági istentisztelet és D. Blau főszuperintendens felesége által az egyetemi épületben asszonyok és leányok előtt, vetített képek mellett, tartott előadása a poseni nő, ill. leányegyleti munkáról. Vs6 órakor a Ludwigskirchében D. dr. Schöffel, hamburgi lelkész, a Chris- tuskirchében Lüttichaui Gróf, kaiserswerthi lelkész, mondottak nagyhatású beszédeket. Mindketten, más-más alapigéből kiindulva, arról beszéltek, hogy mit tett Krisztus mi érettünk s mit tegyünk mi embertársainkért. Este 8-kor a városi ünnepi csarnokban, az u. n. „Volksabend“, mi.úgy mondanánk, vallásos estély volt. Az estélyt D. Niemöl- ler vezette. Ének- és szavalatszámok közt Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, Szilézia, Galicia, Felső-Ausztria, Spanyol- ország szétszórt evangélikusainak képviselői jutottak szóhoz. Szerdán a főegyletek és a G. A. e.-tel testvéri jó viszonyban levő hasonló egyletek képviselőinek nem nyilvános ülésén bizalmas természetű közlések foglalták le a délelőtt legnagyobb részét. Ezt követte a Collegium Musikumban egy orgonahangverseny, melyen Gusztáv Ádolf idejéből származó muzsikával gyönyörködtették kiváló szakemberek a hálás hallgatóságot. (Folyt. kSv.) KORKÉPEK. Karcolatok a hétről. Az evangélikus lelkészt karnak egyik tagja, ki legutóbb egy igen értékes munkával lépett a nyilvánosság elé, írja többek között lapunk szerkesztőjéhez intézett levelében: ,,Lutherániánkb&n nagyon kevés ,,erkölcsi" támogatást találtam eddig. Ha nemes szándékú vállalkozásommal, amelyről nagy tekintélyű egyének nagy elismeréssel nyilatkoztak, anyagi romlásba és bukásba kerülök, ha az Úr szérűjén egy munkás kezéből kiesik a szerszám, annak nem a munkás lesz az oka, hanem az egyházi irodalmunk vérszegénységére panaszkodó, de annak támogatásában a kis ujjúkat se mozdító emberek lesznek az okai. Mostanában kaptam levelet Cs. L. barátomtól is, aki a fiatal evang. lelkészi gárda egyik legképzettebb tagja s ő ugyanolyan tapasztalatokat szerzett művével. Hiába! Ez már magyar sors! — Hegedűs Lóránt mondta, hogy a magyar nemzetnek az a tragédiája, hogg'sok tehetséget termel, de nem
