Harangszó, 1928

1928-09-30 / 40. szám

308 HARANQSZÓ, 1928. szeptember 30. OLVASSUK A BIBLIÁT! Hogyan szeret tégedet Jézus? Okt. 1. Sír feletted I Lukács 19. 41—44. Nemcsak egy dicső város pusztulása felett. Jézus képes sírni minden lélek felett. Sírása nem pótlék valami helyett, amit tenni kell. mint oly sok embernél. Jézus sír, hogy ébresszen. Tudod-e, hogy van valaki, aki­nek fáj, hogy te bűnben élsz ? Senki más nem törődik ezzel úgy, mint ő. Ha majd magadon érzed egy forró, égető könnyét, akkor megtudod, hogy hogyan szeret té­ged 0. Okt. 2. Szegénnyé lett érted. II. Korint- hus 8. 9. Akik a betlehemi jászol körül jártak,azok nem tudták mennyire szegény- nyé lett értünk. Akik a kereszten is látták, meg menybeszálni is, azok tudták. De az Ür nemcsak azért lett szegény, hogy a váltságot elvégezhesse, hanem azért, hogy benned az ö követésével szemben bizal­mat ébresszen. Ha az Ür a maga pompá­jában állna folyton előttünk, midvégig szegények maradnánk. Az, hogy szegény- nyé lett s igy magát követhetővé tette, nyújtja a második bepillantást az ö sze- retetébe. Okt. 3. Azt nyújtja, amire szükséged van! János 5, 1—9. 38 év alatt mennyi ember ment el mellette! És senki sem nyújtotta neki azt, amire szüksége lett volna. Sokszor az emberek azért nem nyújthatják, amire szükségünk van, mert nem is veszik észre, hogy mire van szük­ségünk. Jézus mindig azt nyújtja, amire szükségünk van. ügy, hogy abból, amit nyújt, rájöhetsz, hogy mire van szükséged. Okt. 4. Megtanít imádkozni. Lukács 11. 1—4. Éhez nem kell nagyon nagy szeretet ? — óh dehogy nem I Mennyi türelem kell ahoz, hogy valakit kihozzon az ő önző, folyton élvezetet kereső imád­ságaiból I Mennyi bátorítás kell ahoz, hogy meg merjünk szólalni, az Atya előtt saját szavainkkal 1 Mennyi bizalom és kitünte­tés, mikor bevisz bennünket abba a titkos kamrába, amelyből ö maga szokott az Atyával beszélni. Hagyd csak, hogy Jézus Klára néni majd elsírta magát. „A jó Istennek lett napszámosa. Meg is áldja érte tudom. Egész lelkét beleönti ebbe a faluba, ,ott lesz a képmása min­den lakóján. Úgy szeretik. Jutalom már ez is, ha tudjuk, hogy szeretnek. De most megyek s ide hozom." Ezzel felugrott s István szobája felé futott. Bedugta fejét az ajtón. István észre­vette. „Isten hozta Ilonka 1“ eléje szaladt s kezet fogott vele. „Maga most el jön velem mamécská- jához, ott leül s néhány percre elbeszél­get velünk. Magának is kell a pihenés. Ily erős munkát a jó Isten sem vár magá­tól. Jöjjön 1“ E szavak valahogyon parancsként ha­tottak Istvánra. Ilonka félti, gondoskodik róla, csak úgy csiklandozta a szíve táján. Engedelmeskedett s Ilonka után ment. „Ezt magának hagytam," mutat Ilonka a maradékra, „s meg fogja enni." István megette. Ily jó nem esett még neki semmi az életében. Klára néni de boldogan nézte ezt a két szép gyereket. „István," szólal meg komolyan Ilonka, „én magától engedelmet kérek valamire." „Ilonka kiváncsivá tesz 1“ Magyar altató* Aludj... aludj én vérem — gyermekem — Ne angyalokról álmodj édesem. Láss ördögöt... sírj, jajdulj fel, pihegj, Kardot szorongass és bosszút lihegj — Aludj • • • aludj I... Aludj... aludj én kincsem — gyermekem — Bölcsőd szent fája rab földön terem ... ínség, gyalázat, börtön vár reád ; Nincs otthonod, nincs hajlékod, hazád — Aludj ... aludj!... Aludj... aludj én gyöngyöm — gyermekem — Szemed villámos, büszke fény legyen, Karod acélos tüzpallos legyen, Sújtson le bátran, győzedelmesen — Aludj . .. aludj 1... Aludj... aludj én lelkem — gyermekem — Hited, bizalmad sziklaszírt legyen, S mint pólyád selymes fodrát tépdesed; Szakítsd egykor a rabbilincseket 1 Aludj ... aludj I .. . Vályi Nagy Géza. * Pályadíjat nyert költemény. A zenésítés joga fenntartva. tanítson imádkozni s meglátod, mily na­gyon szeret! Okt. 5. Megragadja hitedet. János 14, 11—14. Valóban azok tapasztalják meg, hogy Jézus miként szeret, akiknek van hitük, ő nem igényel semmi mást, csak hi­tet s amit még igényel, ezt a hit alapján. A hitet Jézus úgy használja, mint a ki- lincstelen ajtókat megnyitó kilincset. Ahol van, az úgy felcsillog hozzá, mint a drá­gagyöngy a tenger mélyéről. A hitet csa­tornává teszi, melyen keresztül mindent, amire szükséged van, birtokodba ad. ügy megragadja a hited, mint a fuldokló a mentőkötelet. Pedig ő maga a mentő. Okt. 6. Azonnal I Lukács 23, 39—43. Egy olyan szeretetnek, melynek hosszas előkészületekre van szüksége nem vehette volna hasznát a lator. Neki azonnal volt szüksége Jézus szeretetére. És Jézus azon­„Ma este én is el szeretnék menni az összejövetelre. Nekem is ott lenne a helyem. Rokon Ielkeimmel közös áhítatban vágyó­dom dicsérni az Istent. Ezt nem tagad­hatja meg tőlem." „A kastélyban még nem szabad róla tudni senkinek, különösen Rónay uram­nak nem." „Nem fognak megtudni semmit, ügy intézi azt már a jó Isten. S ha Isten akarja, hadd tudják meg." „Ügy jöjjön Ilonka 1“ „Egyedül félek. Magával megyek. A maga tisztaságára, istenfélelmére bízom magam. A kapunál várjon reám." „Ott leszek Ilonka." Klára néni kiment, magukra hagyta a fiatalokat. Szegény azt hitte a maga kedves ártatlanságában, hogy így egyedül inkább közelednek egymáshoz s az ő régi vágya s titkon imádott óhaja így előbb válik valóvá. Ilonka s István egymásra néznek, mint akiknek sok mondani valójuk lenne egy­máshoz, de arról beszélniök nem szabad, mert eszükbe juttatja az emberek vágta határmesgyéket: gazdag s szegény között. Nem szóltak még erről soha, de tudta mindegyik, hogy ez a másiknak fáj, „Ilonka," szólal meg István, „mit gon­nal a legnagyobb mértékét nyújtotta en­nek a szeretetnek. Gondolkozz el ezen I Jézusnak a szeretete azonnal, mindenestől tied, mihelyst azt éhezed és szomjuhozod. Okt. 7. Mindvégig l János 13. 1. Ebben az evangéliumban ez az ige a felirata az egész szenvedés-történetének. Jézus nem ismer csonka szeretetet, nem ismer buk­dácsoló szeretetet, mint oly sokan, — akik­nek a szeretetük érelmeszesedésben szen­ved. Képesek órákat, sőt napokat kihagyni, amikor nem található bennük semmi sze­retet. Jézus szeretetének nincsen határa, nincsen korlátja, de van egy határozott programmja. Az, hogy az övéi olyanok le­gyenek, mint 0. Meddig tart Jézus szere­tete ? Addig, mig hasonlatosak leszünk Őhozzá. Ezt jelenti, hogy „mindvégig". Gáncs Aladár. Gróf Telefci-Roth Johanna emléktáblájának leleplezése. Néhány évvel ezelőtt Hittrich Ödön dr., főigazgató tollából egy ízben felhívás jelent meg, amely arra szólította fel egyházunk né­pét, hogy az 1813-ban 100.000 forintos diákalapítványt tett Nagy­asszony emlékét a sziráki temetőn hamvait rejtő sírbolton emléktáb­lával jelölje meg. Akkor a felhívás visszhang nélkül maradt. Báró Radvánszky Albert, egye­temes felügyelő, aki egyik beszé­dében megállapította volt, hogy önmagát becsüli meg az a közös­ség, amely elhunyt nagyjai emlé­kének áldoz, az elmúlt nyár folya­mán értesülvén Hittrich Ödön egy­kori felhívásáról, elhatározta, hogy ócsai Balogh Péter síremlékének felállításával kapcsolatban az egye­dül, mi lenne az én óhajom ?“ „Teljesíthetem ?“ kérdi Ilonka, de bele­pirult, mintha bíbor folyt volna alabéstrom bőre alá. „Wittenbergbe szeretnék menni, meg­hallgatni Luthert. Ez a vágy lefoglalja minden gondolatomat. Úgy érzem az ügy­nek tartozom ezzel.“ „S itt tudná hagyni ezt a szép munka­teret István ?" Szemrehányólag hangzott Ilonkának e kérdése. „Itt. Mindent magára bíznék, arra a rövid időre, mig vissza jövök. Maga oly jó, ügyes leány, tudom helyt állna min­denben. Nekem meg kell tudnom, mint lehet a gyülekezetét tovább szervezni. Az új életnek testet kell adni, hogy védve legyen az esetleges támadások ellen. S erre nem vagyok felkészülve, ez folyton aggaszt." „Menjen István 1 Az Isten hívja. Én itthon a reémbizottakat elvégzem. Gyenge leány vagyok, de velem lesz az Isten 1“ Mintha égi fény reszketne szép arca körül. Szemében könnyek simák. A fáj­dalom könnyei ? Mert munkatársát veszti el rövid időre; avagy az öröm könnyei ? Hogy ily erősnek becsüli őt ez a tanult István. A szív titka ez, ember ne kutassa. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom