Harangszó, 1928

1928-09-16 / 38. szám

XIX. évfolyam. 1928. szeptember 16. 38. szám. Alapította KAPI BÉLA 1910-ben. Laptulajdonoe : a Dnnántüll Lutöer-Szövetséo. ll Onzigos Luther-Szöret- nég hivatalon lapja. Kéziratok, előfizetési dijak és reklamációk a HARANGSZÓ szerkesztó- kladóhlvatttlának Szeotgotthárdra (Vasra.) küldendők. Előfizetést elfogad minden evang. leikési és tanító. Megjelenik minién vasárnap. —ratal■ .Luther-Táraaaág* könyv­kereskedése Budapest, Vm., Szentklrályl-u. 81/a. A „HABAN88Z0“ előfizetési ára negyedévre 1 P 28 f. Félérre 2 P 40 f. Hogyha Jézust követed, Csoportos küldéssel KP/e-oa kedvezmény. Nyugalmadat megleled. Amerikába egén érre 2 dollár; ax utődAQamokhs negyedévre 1 P 00 fill. „Egy a szükséges dolog!“ Lukács ev. 10 . ts. „De egy a szükséges dolog: és Mária a jobb részt választotta, mely el nem vétetik tőle.“ V ájjon ki teheti meg ezt a nagy horderejű kijelentést: Nekem birtokomban van ez az egy és szükséges dolog!?... Ki mond­hatja ezt el I ?... Gondoljunk a tanítványokra, akiket Jézus „bol­dogoknak“ nevez azért, mert sze­meik látták a világ Üdvözítőjét. Akit a régi atyák sóvárogva vár­tak, kit sok királyok is meglátni kívántak — azt a tanítványok meglelték, szinte birtokukba vették, megtalálták a Krisztust... És hát Jézuson kívül: mi más lehetne az egy és szükséges dolog 1 ?... Min­den más csak mellékes, Jézus a legelső, a legszükségesebb! Min­den más csak törek, polyva, Jézus a tiszta, súlyos magi ő a közép­pont, minden más körülötte forog / ő az alfa és az ómega, a kezdet és a vég, Jézus az egy és szük­séges dolog ma és minden időben, életben és halálban, múlandóság­ban és örökkévalóságban I... Oh, ha egészen az enyém lenne ő I... Kinek lehet kincse, birtoka a Krisztus ?... Annak, aki a tanít­ványok szemével nézi, aki Péter­rel együtt felismeri benne az Isten- fiát, és szól a bizonyságtevés be­szédével: „Mi pedig elhittük és megismertük, hogy te vagy a Krisz­tus, az élő Istennek fia“... annak, akié a János látása: „Mi láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egy­szülöttjének dicsőségét, aki teljes vala kegyelemmel és igazsággal“ . . . annak, aki Tamás szemével néz és lát, és a földre hullva szól: „Én Uram és én Istenem“ .... Ilyen szeme pedig azoknak van, akik Jézusban látják Isten minden ígéretének és próféciájának betel­jesülését, akik meglátják, hogy ő az út, az igazság és az élet, akik vallják, hogy ő a világ üdvözítője, a halál legyőzője, a békesség fe­jedelme . . . Mindezeknek feltétele pedig az, hogy naponként feltekint­sünk őhozzá, aki velünk van minden napon ... és egykor vissza fog térni hatalommal és dicsőség­gel .. . Vagy egy szóval: egész lélekkel higyjünk benne. Aki hisz a Jézus Krisztusban, annak bir­tokában van az egy és szükséges dolog, mert övé a Megtartó, az élet, az örök élet I . . . „Jézus hát téged én szivem várjon. Téged örömöm kútfejét, áldjon. Benned örvendez csupán én lelkem. Akiben békét, nyugalmat leltem. E földön és a csillagos égben Te vagy énnékem gyönyörűségem ; Rajtad kívül nincs sehol boldogság, Tebenned élnem mér kész mennyország.“ . Ámen • A tiszai egyházkerület közgyűlése. Geduly püspök jubileuma; a jubiláló ev. püspök a békerevieió gondolatában való összefogásra hívta fel a felekezeteket. n tiszai evangélikus egyházke- ** rület valamennyi egyházköz­sége, továbbá Szabolcs vármegye és Nyíregyháza város társadalma meleg ünnepséget rendezett abból az alkalomból, hogy Geduly Hen­rik püspök, a csonkamagyaroszági evangélikus egyháznak rangban legidősebb főpapja, most töltötte be lelkészi szolgálatának negyvene­dik esztendejét. Az ünnepség szept. 4-én megkezdődött a nyíregyházai evangélikus templomban, ahol Bencs Kálmán polgármester elnöki megnyitója után Vietorisz József gimnáziumi igazgató és Paulik János lelkész, a Magyarhoni Ev. Lelkészegyesűlet elnöke, méltatták az ünnepelt érdemeit. Geduly püs­pök meghatott hangon mondott köszönetét az egyházközség ünnep­léséért, amelyet délben lakoma, este pedig vallásos ünnep követett. A keddi ünnepséget lampionos szerenád zárta le, amely alkalom­mal többezerfőnyi közönség jelen­létében Zwick Vilmos tanár kö­szöntötte a püspököt, akit az egy­házi intézmények és az ifjúsági egyesületek is elhalmoztak szere- tetük jelével. Másnap azután a tiszai egyház­kerület ünnepélyes közgyűlést tar­tott, amelyen Zelenka Lajos ítélő­táblái tanácselnök, egyházkerületi felügyelő mondott megnyitót, majd Radvánszky Albert báró, Kapi Béla püspök. Markó Lászlóné és Weid­lich Ilonka köszöntötték a jubile­umát ülő Geduly püspököt, akinek Klebeisberg Kuno gróf kultusz- miniszter, Petri Pál kultuszállam­titkár és Raffay Sándor püspök táviratilag gratuláltak. Az üdvöz­lésekre Geduly Henrik püspök a következőkben válaszolt: — Eddigi munkámon Isten ke­gyelme, körülöttem e földről való jóakaróimnak bizalma és szeretete: az élet vágyait betöltve látom. Igyekeztem a krisztusi parancsoknak megfelelően dolgozni embertársaim javán és egy percig sem feled­keztem meg hazafias kötelessége­imről. Teljes szívvel hevülők a békerevizió gondolatáért és a leg­égetőbb szükségességnek tekintem, hogy legalább ennek jegyében összefogjanak a felekezetek. Foga­dom, hogy továbbra is hü leszek hazámhoz és egyházamhoz. A percekig tartó tapssal és él-

Next

/
Oldalképek
Tartalom