Harangszó, 1928
1928-01-22 / 4. szám
1928 január 22 HARANQSZÓ. 29 Hammer Gyula kőszegi nyug. elemi iskolai igazgató-tanító, templomi karnagy. Az iskola, az ev. egyház szolgálatiban állva: gyülekezetének, egyházfőhatóságának, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium elismerését érdemelte ki magának. ;A választás után a megválasztottakat Kapi Béla püspök köszöntötte és gondolatokban gazdag gyönyörű beszéd keretében figyelmeztette ókét elvállalt tisztük nagy feladataira és szent méltóságára. A megválasztottak nevében Jánossy Gábor felügyelő köszönte meg a gyülekezet bizalmát és biztosította a gyülekezetét, hogy minden erejüket és tehetségüket az egyház és a haza szolgálatába állítják. A gyűlés kővetkező tárgya a lelkész! meghívólevél megállapítása volt. A benyújtott javaslatot minden vita nélkül egyhangúlag elfogadták. A püspök ezután nagy örömmel jelenti be, hogy a város a templom és a lelkészi lakás előtti gyalogjárót még ebben az esztendőben saját költségére kiaszfaltoztatja. A gyűlés hálával és köszönettel veszi tudomásul Szombathely r. t. város ezen nagylelkű elhatározását és érte jegyzőkönyvi köszönetét szavaz meg. Kapi püspök buzgó imádsága után a gyűlést bezárta. Raffay püspök a Magyar Hiszekegy megszületéséről. Előkelő és népes közönség vett részt legutóbb Pestvármegye közgyűlési termében a Magyar Hiszekegyet Terjesztő Országos Nagybizottság megalakulásán. Az ülés elején Kratcchwill altábornagy felolvasta vitéz József királyi herceg üdvözlő köszöntését. — Kétszeresen fontos, — üzente a királyi herceg, — hogy a remény meggyőződésévé érlelődjön a magyarságnak és hogy bizakodása hitté izmosodjék a Magyar Hiszekegyben. Kerüljön ez a Hiszekegy minden magyar család háza falára a régi házi áldások helyébe, ott kell lenni minden iskolában és minden hivatalban. Kiderül még felettünk ez a beborult turáni ég, — fejezte be vitéz József tábornagy üdvözlését, — amelyet hoszszantartó tapssal fogadott az egybegyűlt közönség. Utána Lukács György báró mondotta el elnöki megnyitóját, utalva rá, hogy a mi jövendőnk a múlt, mert az ezeréves régi hazát akarjuk visszaállítani. Mint a sülyedő hajó legénységének, minden embernek e csonka földön is, a fedélzeten a helye. A hazugság propagandája ölt meg, az igazság propagandája támaszthat fel bennünket. A magyar igazság megindult a maga hódító útján és ezt a feltámadást még ennek a nemzedéknek kell megérnie. Lendületes beszéde végén határozati javaslatot terjesztett elő, mely szerint a most megalakulandó országos bizottság terjeszteni fogja a művészi formában kiállított Magyar Hiszekegy-lapokat. Az előterjesztést egyhangúan elfogadták, majd Raffay Sándor püspök szólalt fet, elmesélve a Magyar Hiszekegy megszületésének történetét. Papp-Váry Elemérné mondta el egyszer ezt neki, aki úgy érezte, hogy megjelent előtte a magyar fájdalom asszonya és válláról minden bánatot az ő lelkére rakott át. De ó elűzte magától ezt a gyászos alakot, tollat ragadott és egyfolytában megírta az egész költeményt. Nem akarta ő éppen ezt irni, de kellett neki, valami vitte a kezét. Ügy érezte, hogy ez valami csodálatos üzenet, amit a magyarok ős nemtője küldött általa nekünk. Belmisszió Békéscsabán. Az evang. nőegyesület vizkereszt napján szépen sikerült vallásos estélyt rendezett a gyu’ai templom javára. Az ünnepélyre az egykori ieányegyházbó! harmincán jöttek át éa ők maguk is hozzájárultak az ünnepély műsorának gazdagításához. Az előadást Tátrai Károly, a gyulai egyház új, agilis, fiatal lelkésze tartotta : „Kert sztyénség és az erkölc8iség“ címen. A műsor kiemelkedő pontja volt még: Dr. Kovalszky Róbert gyulai ügyvéd zongorajátéka, Uhrin Klára és Szakolcay Baba énekszáma, Bállá Erzsiké és Kimer Gusztáv vallástanár szavalata és a vegyeskar művészi éneke, melyet Linder László lelkész vezetett. A nőegye- sület teával várta a vendégeket és az ünnepély végeztével vacsorával vendégelte meg őket. Offertórium 242 P volt. Ebben a tekintélyes gyülekezetben igen szép hitélet folyik, amit nemcsak a templomok hűséges látogatása, de a kifejtett 8zeretetmunka is mutat Az ádventi vasárnapokon vallásos es'élyeket rerdezett a nőegyesület, melyeket a hívek sokasága nagy buzgalommal látogatott. A leányegyesület minden szerdán este vallásos összejövetelt rendez, melyeken a helybeli és környékbe5! lelkészek tartanak épitö előadásokat, felolvasásokat. Hítenkint egyszer bibliaóra van, melyet Kimer Gusztáv reálgimnáziumi vallástanár vezet. A karácsonyi Unnrpsk elölt megható karácsonyfa ünnepélyt rendezett a nöegye- sület. mely alkalommal közel 250 szegénysorsú gyermeket láttak el ruházattal es karácsonyi ajándékokkal. A vasárnapi is- ko'a, melvet dr. Szeberényi Gusztáv lelkész szervezett, már évek óta működik és mutatja áldásos hatását. Az egyház kebelében létrejött egy kis árvaház is, mely teljesenszeretetadományok- ból tartja fenn magát s ma már 14 árva- gyermeket gondoz a felebaráti szeretet. Ezt a szeretetintézményt ugyancsak Dr. Szeberényi Gusztáv alapította a maga pa- rochiáján, ma már azonban egy iskolaépületben van elhelyezve. A hősi halált halt apák e'árvult gyermekeinek neveltetésére a fiatal lelkipásztor visel gondot. Az egyház már több esetben megmutatta a maga áldozatkészségét. A gyulai templom építéséhez egy nagyobb összeggel járult hozzá 8 az őszi presbiteri gyűlésen egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hogy a városhoz közel fekvő leányegyházban: Dobozmegyeren tavasszal templomot fog építeni, az ott é'ő és Isten Igéje után vágyódó hívek számára. KORKÉPEK. Karcolatok a hétről. Mac Dongáit, az oxfordi egyetem nyug. tanára az egyházi hatóságokhoz beadványt intézett, amelyben az eljegyzés reformját indítványozza. — Nap-nap után tanúi vagyunk, — írja többek között beadványában — hogy az eljegyzéseket minduntalan felbontják. Se szeri, se száma a sok felbontott mátkaságnak. Mi ennek a következménye ? Az, hogy a felek „ megsérülve “ jönnek ki az ilyen felbontásból. A férfinak ugyan nem nagyon árt az a körülmény, ha azt mondják rá, hogy már volt vőlegény, de a nőnek bizony árt. Ha egy leányról azt mondják, hogy már keresztülment a menyasszonyságon, akkor a férfiak óvatosabban viselkednek vele szemben. Mac Dongáit ennek következtében azt indítványozza, hogy a mátkaság idejét két szigorúan elválasztott időszakra osszák. — Az első időszak — úgymond — az ismeretségi időszak. Ebben arra törekszenek a fiatalok, hogy megismerjék és kiismerjék egymást. Ebben az időszakban szó sem lehet
