Harangszó, 1928

1928-07-15 / 29. szám

1928. július 15. HARANGSZÖ. 229 Júl. 20. Kenyér. Máté 4.4; János 6. 27—36, 48—51; Jakab 1 . 22. A mindennapi kenyér dúló harcának a világában sohase feledkezzünk meg arról, hogy nemcsak tes­tünket, hanem lelkünket is táplálni kell. Rendszeres táplálás nélkül a lélek éppen úgy elsorvad, mint ahogyan meghal a test táplálék hijján. Csak az a kérdés, hogy mivel tápláljuk a lelkünket? Figyeljük meg, milyen nagy gondot fordítanak az emberek testük táplálására Jól van ez így, de for­dítsunk éppen ilyen nagy gondot lelkünk táplálására is. Sok mindennel táplálhatom helyes módon a lelkemet, de a legfonto­sabb mégis a lélek kenyere: Istennek Igéje. S hogyan táplálhatom a lelkemet az Igé­vel ? Ügy. hogy „szentnek tartom, örömest hallgatom, tanulom." Úgy élek vele, mint a mindennapi kenyérrel. S úgy éltem az Igével igazán, ha meg is tartom azt. Milyen boldog lehetek, hogy Isten nemcsak meg­teremtette halhatatlan lelkemet, hanem táp­lálékról is gondoskodott száméra ! Júl. 21. Vígasztalás. Zsolt. 19. s; Zsolt. 119.92; Zsolt. 56; II. Kor. 1 .3—ö. A szen­vedéseknek fájó, szomorú világéban sem­mire sincs olyan nagy szüksége az ember­nek, mint vigasztalásra. Sokszor tapasz­talhattuk mér' hogy emberi szó nem sokat ér, csak Isten Igéje vigasztalhat meg igazán. Isten Igéje meg is vigasztalta még mindig azt, aki hozzá fordult. A szenvedéseknek ebben a szomorú világában milyen jó tud­nom, hogy van valaki, aki mindig szívén viseli az ügyemet s akihez ha csendes alázattal fordulok hozzá, mindig rácsepeg­teti sebzett szívemre vigasztalásának gyó­gyító balzsamcseppjeit 1 Júl. 22. Üdvösségem eszközlője. János 5.24, 6.67—69; Róm. I.i6—17. Mit jelent számunkra Istennek Igéje ? Ezen a világon a legnagyobbat jelenti: örök üdvösségün­ket. Istennek Igéje örökkétartó sziklavér, amelyre ráépíthetem egész életemet, fegy­ver, amellyel megolthatom a gonosznak minden tüzes nyilát, útmutató, amelyről tudhatom, hogy jó irányba vezet, kenyér, amellyel naponként élek. vigasztaló, amely letörli könnyemet, ha fáj az élet s végül vezérem, amely üdvösségre vezérel. Nin­csen senkiben másban üdvösség és nem is adatott az emberek között az ég alatt más név, mely által kellene nékünk megtartat­nunk, mint a testet öltött Ige, a Krisztus 1 8zabó József. KORKÉPEK. Karcolatok a hétről. Rendkívül nagy érdeklődés mel­lett tartották meg Magyarország oktatói „///. Egyetemes Tanügyi Kongresszusukat“ legutóbb Buda­pesten. A Néptanítók Lapja f. évi július 1-i száma ez alkalommal írja •' „Az első és egyetemes közös és magyar tanító gyűlést 1848. évi július 20—24-ig tartották . . . Az összehívást a protestáns tanítóknak 1846-ban Pesten, 1847-ben pedig Sopronban tartott gyűlésén hatá­rozták el s megbízván a vezető­séget, hogy a két haza protestáns tanárait Budapestre hívja egybe tanügyi tanácskozások végett. A március 15-iki szabadságnap esz­méi megváltoztatták az eredeti ter­veket, mert már március 25-én a Nevelési társaság újjáalakítása a protestáns tanárokat arra indította, hogy a kor szózatának engedve ne csupán a protestáns tanítókat, hanem a most egyesült két haza minden hitfelekezetű tanítóit, ne­velőit egybe hívják közös tanügyi tanácskozásra.“ Bizony, bizony így járt elől mindenkor a magyar protestán- tizmus, ha kultúráról, hazaszeretet­ről, egyetértésről volt szó. Ezeket a történeti tényeket el kell ismernie mindenkinek. A történeti átérté­kelés eme szomorú napjaiban is lehetetlen elhallgatni őket. SMF* Lapunk legközelebbi 30-31-iki száma július 29 én jelenik meg. ”^£1 A győri evang. egyház­megye közgyűlése. Július hó 1-én tartotta a győri ev. egyházmegye ezévi közgyűlését Győrött. A közgyűlést megelőző gyámintézeti isteni tiszteleten Hor­váth Béla, csikvándi lelkész, pré­dikált Róm. 1 . i6. alapján. Csemez István egyházm. felügy. lelkes beszéddel nyitotta meg a közgyűlést, emlékezetébe idézve a résztvevőknek a múlt hó 7-én le­zajlott presbiteri konferenciának lélekbemarkoló, áldásos hatását. Utána Németh Károly esperes tette meg évi jelentését, amellyel kapcsolatban a közgyűlés a kö­vetkező határozatokat hozta: Fi­gyelmet fordít a theol. Otthon tá­mogatására. A soproni tanítóképző helyiségeinek kibővítését kéri. A polgári házasság ügyében hozott 1895 évi ideiglenes intézkedések végleges megoldását sürgeti. El­rendeli, hogy az egyházközségi gyűlések foglalkozzanak a reggeli könyörgések bevezetésével. Ha a kérdés megoldása nem volna lehet­séges, alapos indokolás szükséges. Felterjesztést intéz a levente ün­nepséggel kapcsolatosan előforduló felekezeti sérelmek orvoslása iránt. Uj törvényszéki biró lett, Veöreös Imre dr. lemondása folytán Berta Benő dr. lébényi felügyelő. Iskolalátogató bizottsági tagok lettek: Szent-lványi Géza dr. és Gúóth Béla dr. Gyermek-imádságoskönyv és népiskolai értesítő könyvecske ki­adását határozta el a közgyűlés és azt, hogy a következő iskolai év B év legyen. Az egyházmegyei gyámintézeti gyűjtés ezévi eredménye: 1166 P. A közgyűlés Csemez István fel­ügyelő záró szavaival ért véget. A yallásstaíisztika adatai ma és ötven évvel ezelőtt. A Magyar Statisztikai Szemle legújabb száma érdekes adatokat közöl a vallások jelenlegi és ötven év előtti elterjedéséről. Az utolsó ötven év alatt a katolikusok száma száma 200 millióról 340 millióra, a protestánsoké 140 millióról 230 millióra, a görögkeleti vallásuak száma 30 millióról 130 millióra, a mohamedánoké 201 millióról 230 millióra emelkedett. E statisztikai adatok szerint a legnagyobb gya­rapodást (85.7%) az izraelita vallás mutatja, utána a római katholikus vallás következik 70%-os szaporo­dással. A protestánsok gyarapo­dása 64, a görögkeletieké 63°/o, mig a mohamedánok csak 15%- kal szaporodtak, vagyis gyarapo­dásuk messze alatta maradt az általános szaporodásnak. Ma a világ 1864 milliót tevő népességé­ből a keresztény vallásokat 7l0 millió hívő követi, mig a kelet­ázsiai vallásokhoz (buddhista, kon­fuciánus stb.) 580 millió egyén tartozik. Ezután a hinduisták kö­vetkeznek 240 millióval. Csaknem ugyanennyien vannak a mohame­dánok, akiknek száma 230 millió. A primitiv vallásokban él 76 millió lélek. A felekezetnélküliek száma 15 millió s végül az izraelitáké 13.2 millió. A szeretetnek mindent lehet. Egy svéd nő a „kis nyomorék“ számára alapított otthont. Ide fel­vett egyszer egy gyermeket, aki rosszindulatú, fékezhetetlen volt s örökösen rúgott és harapott. Egy­szer, amikor ölébe vette a gyer­meket, olyan rosszul esett neki, hogy semmi fogékonyságot nem mutat a jó iránt s azért képtelen őt szeretni. Onkénytelenül ez a sóhaj hagyta el az ajkát: Jó Iste­nem segíts, hogy ezt a nyomorult kis teremtményt szeretni tudjam... S közben a gyermek elszunnyadt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom