Harangszó, 1927
1927-02-13 / 7. szám
52 HARANQSZO. 1927. február 13. képen hirdessük mindenütt az evangéliumot életünkkel. Mindig és mindenütt úgy cselekedjünk, mint Isten gyermekei. Marcnok János. KORKÉPEK. Karcolatok a hétről. Mindenféle kongresszusok között párját ritkítja az a nemzetközi gyűlés, amelyet most tartottak Newyorkban. A zseniket védő nemzetközi szövetség rendezte a kongresszust, amelyre különösen Amerikából gyűltek össze a gyermekek, akikben ugyancsak korán kilobbant az isteni szikra. Volt közöttük nem egy bámulatra méltó tünemény. Maga az elnök, a kilenc éves Carolijentje Bírd volt, aki olyan hatalmas beszédeket vágott ki, amelyek még egy nagy és rutinos szónoknak is becsületére váltak volna. Nem idősebb nála Paul Gerth, máris ismert színpadi szerző, akinek az utóbbi időben nemzetközi színházak négy gyermekdarabját mutatták be. Gérard Svanson, a kilenc éves csodafestő, Boby Konövlas, a nyolc éves zeneszerző voltak még a kongresszus feltűnő nevezetességei. De valameny- nyi elől elvitte a pálmát Elisabeth Purton, az ötéves táncosnő, akit egész sereg impresszárió ostromolt szerződtetési ajánlatával, a kongresz- szuson aratott nagyszerű sikere után. Ami a mostani táncos világban nagyon magától érlelődő dolog!. .. Adakozzunk a Harawzii fenlartására! Hű mindhalálig! Gyötörjenek bár döre, kába álmok, Kísértsék telkemet hiú látomások... Legyen bár az Éden, ami bűnre csábít: Hű leszek Uram, hű mindhalálig! Legyek bár őrökre koldussá alázva, Foganjon meg rajtam elleneim átka; Ostorcsapásoktól testem is ha vérzik; Hű leszek Uram, hű mindhalálig! Tépje bár tövissel telkemet a bánat, Járjam bár zokogva a kln-Golgothákat ; Ne leljek soha sehol gyógyító irt: Hű leszek Uram, hű mindhalálig! HALÁSZ BÉLA. EGYRÖL-MÁSRÓL. A mindennapi életből. A nők küldetése az egészség szolgálatában. A Quod Templar Rend alkoholellenes egyesület előadóestjén dr. Tuszkay Ödön főorvos érdekes előadást tartott »A nők küldetése az egészség szolgálatában* címen. A nő küldetése az egészség szolgálatában három főszempont szerint értékelhető : Az első a fajegészségtani (eugenetikái) szempent, mely a nők természetes hivatásának leginkább felel meg, s amely abból áll, hogy testi-lelki egészségük megóvásával és növelésével egészséges anyákká legyenek. Az anyaság szent hivatását csak akkor tölthetik be joggal, ha a maguk részéről mindent megtesznek, hogy testi lelki egészségük utján az apák rossz adottságait lehetőleg lefokozzák és az átöröklés végzetes köréből lehetőleg kikapcsolják. Második szemféta szavaival bűnbánóan: Mit cselekedtem! Febr. 15. Keresztyén vagyok-e már ? I. Ján. 4.14—re, io. Keresztyén vagyok, ha teljes hittel és meggyőződéssel vallom, hogy jézus az Isten fia. Az Isten elküldte az Ö szeretetét és nem vár ezért mást. csak viszontszeretetet. Ez magában foglal mindent, ami engem keresztyénné tesz. Milyen nagy testvériségnek az alapját tartalmazzák ezek az igék! Ebben a meggyőződésben testvérek és egyek lehetünk, ha különben felfogásban és szokásokban eltérünk is egymástól. Febr. 16. Hogyan leszek keresztyénné ? Ján. 6.68-69. Ap. Csel. 2.38—42 A megtérés által elismerem a magam bűnös és gyarló voltát és megragadom a Krisztus megváltó kegyelmét, amely egyedül képes a bűntől megszabadítani és az igaz útra vezetni. A 42. vers milyen szépen foglalja magában a kér. hitélet megnyilvánulásait I Febr. 17. Hit által. Ap. Csel. 16.so—31, Ján. 12.44—46 Róm. 4.3 A Krisztus vált- sága és a Szentlélek üdvözítő kegyelme egyedül hit által lesz a mienk. Mily vigasztaló tudat, ha gyarlóságunkban vétkezünk is, csak hitünket el ne veszítsük, úgy megtartatunk. Egyházunk alapvető tanítása — Luther tanitása: Egyedül hit által üdvö- zülünk. (Róm. 3.28) Febr. 18. Ismernem kell Jézus beszédét. Luk. 10.38 — 48, 21 .83 Hitünket csak úgy őrizhetjük meg, ha Jézus beszédét szorgalmasan olvassuk, hitünk igazságait és lelkünket vezérlő tanításait úgy ismerhetem meg. Febr. 19. Meg kell maradnom az O beszédében. Ján. 14.23-26. Nem elég a Jézus beszédét csak hallgatnunk: az a fontos, hogy bennünk maradjon az, bennünk éljen. Mily visszás dolog, ha va’aki Isten igéjével az ajkán vétkezik! Isten beszédét nem hangoztatni, de aszerint élni ken. Febr. 20. Hirdetnem kell a Ő beszédét. 2. Tlm. 4.2. Ha megismertem az én üdvösségemre vezető útat, kötelességem azt felebarátaimmal is megismertetni. Ne csak titkon, zárt ajtók mögött legyünk keresztyének, tegyünk bátran vallást ami hitünkről. Ahol alkalmunk van, szóljunk, de fő1—2 óra alatt megjött a hajó óriás s óvatosan a Finmark felé közeledett. Majd megállt. Az utasok örömtől, reménytől kipirult arcokkal várták a szabadulást. A Bremmenről egy csolnakot bocsátottak le, a melybe a kapitány szállott, aki átjött a Finmarkra. Egyenesen a parancsnoki híd felé tartott s ott beszélgetni kezdett a már- már kimerült kapitánnyal. A Bremen kapitánya indulatos hangon beszélt. Kifogásokat emelt. Okolta egyért- máséri. Majd midőn megtudta, hogy 60 utasát a hullám a tengerbe sodorta, minden további nélkül leparancsolta a parancsnoki hídról s a Bremecre kísértette. Feljebbvalója volt. Az utasok ámulva nézték a jelenetet. Sokan zúgolódni kezdtek, mások hangos szitkokkal illeték a szívtelen embert. Özlök emelkedtek a levegőbe. Majd hangos kiabálással követelték kapitányuk szabadon bocsátását. Nem lett se a zúgolódásuknak, se a fenyegetésnek semmi eredménye: a Bremen megfordult s otthagyta a küzködő Fin- markot utasaival együtt kapitány nélkül a zúgó tenger közepette. A gyermekek lélekzetfojtva hallgatták az apa elbeszélését. — Apa, beszélj, beszélj tovább mi lett a szerencsétlen utasokkal? A szegény kapitánnyal ? A jó Isten könyörült rajtok, gyermekeim! A jó Isten senkit el nem hágy, aki benne gyermeki'eg bízik. A jó Isién irgalmas, csak az emberek lelketlenek. Ha sokszor erősen is próbál, meg is segít és megszabadít. Nincsen olyan hosszú, sötét éjszaka, amelyre föl ne virradna a hajnal. És nincs is o yan sötét borulat, a melyen a nap sugarai keresztül ne törnének. Maga a jó Isten is int, hogy ne csüggedjünk. Nyugodtan dolgozni s benne bízó lélekkel várni a vihar végét! Mi az ő gyermekei vagyunk s ő a mi menyei Atyánk, míg hajaink szálait is számon tartja. Ugy e gyermekeim, ma is éneke tünk egy szrp éneket. Énekeljük csak még el. Erőre kap a mi csüggedő lelkünk s erős lélekkel könyen halad az ember az élet rögös útjain. A gyermekek kikeresték az éneket s búzgón énekelték apjukkal: Imádkozzál, szenvedj békével Vesd gondodat Istenedre, Elégedjél meg tetszésével, Mely céloz üdvösségedre. Atyád ő, el sem hágy téged, Tudja mire van szükséged A jó Isten atyailag gondoskodott a Finmark utasairól is. A hajó kormányát egy képzettebb matróz vette a kezébe. A hajóácsóknak sikerült a rést tűrhető módon betömni, s most a hajó belsejéből kellett még a vizet kiszivattyúzni. Az utasok önként váltották föl a már-már kimerült matrózokat s néhány órai megfeszített munka után a hajó újból felemelkedett a rendes vizvcnalig A vihar elült. A hullámok elsimultak. Az ég kiderült. A hajó teljes gőzzel szelte a habokat bár sok küzködés árán, de célt ért. — Apa, szólalt meg a 10 éves Böske, hogy lehetséges olyan embertelen, szívtelen bánásmód, mint a minőt a Bremen kapitánya tarusíiott? Szabad ártatlan embereket így üldözni? Hiszen a Finmark kapitánya nem követett el főben járó bűnt s arról ő nem tehetett, hogy az utasok ludía nélkül a fedélzetre jöttek. És mi lett a szegény, üldözött kapitánnyal ? Visszakapta kenyerét? Talán családja, gyermeke is volt szegénynek ? . .. Péter elhallgatott és merengve ült a helyén. Homloka elborult s acélkék tiszta, ártatian szemeibe könyek lopództak * * * A lehanyatló nap utolsót pillantott a csendes hajlékba. Kint tombolt a vihar s a hó C8ikorgctt az emberek lába alatt. A tájék homályba borult. A szoba sötét volt és hideg.
