Harangszó, 1927

1927-02-13 / 7. szám

XVIII. évfolyam. 1927. február 13. 7. szám. Alapította KAPI BÉLA 1110-ban. L#|i tulajdonol: i Diilitüll Uttur-SiÖTdtiís. In Oniágoi LaUicr-HiS.ot ■ég UTitalm lapja. Kfolratok, ilóliieiéil dijak la reklamációk a HARANGSZÓ »erkaiiti- kladóhlvstal&nik Saantgotthárdra (Vaavm.) küldendők. Előfizetést elfogad minden evang. lelkési 6s tanító. HeoJelenlk minién vasárnap. 9 Nem henyélni, munkásságra Hívott Isten e világra. Saarkaaztd-kladólilrataJ: BZENTOOTTHÁRD. Vas vármegye. FlókkladóhlTital .Luther-Társaság* könyv­kereskedése Badapeat, Vili., Szentkirályl-u. 51/». A „RARANG8Z0“ előflietésl ára: negyedév.-« 1 P 28 f (16.000 korona). Félévre 2 P « f (80.000 K). Csoportos küldéssel 10*/a-oa kedvezmény. Amerikába égési évre 2 dollár; as utódállamokba V« évre 1 P 60 f (20.000 K). Egyetértés. Filippi 1.2.2. „Teljesítsétek be az én örömömet, hogy egyenlő indulattal legyetek, ugyanazon szeretettel visel­tetvén egy érzésben.“ M ennyi széthúzás, mennyi „külön vélemény“ szaggatja napjaink­ban apró csoportokba az emberiség nagy társadalmát! Nemzetek, egy­házak, felekezetek sóvárogva vár­ják : mikor hajnalodik fel az egyet­értés áldott nappala! Nekünk, ma­gyar evangélikusoknak is jó volna a szívünkre venni Pál apostol imád­ságszerű kérését: „Teljesítsétek be az én örömömet, hogy egyenlő indulattal legyetek!... Legdrágább kincsünk, a megfeszített Krisztusról szóló evangélioin, és ez a kincs közös birtoka mindnyájunknak. Mindegyikünk lelkiismeretét ez nyugtatja meg, mindegyikünk szí­vét ez tisztítja meg, s mindannyi­unk lelkét ez vezetheti üdvösségre! Pál apostolnak is ez az evangéliom adott erőt, hogy a hitnek nemes harcát megharcolja ... Mi magyar evangélikusok is mi­lyen másként, mennyivel diadal­masabban vívhatnánk meg a hitnek szép harcát, ha több egyetértés lenne közöttünk! Hisz az egyetértés ugye mindig erőt, hatalmat jelent! És a Biblia ismételten nyomatéko­san fordul Jézus Krisztus vitézeihez ezzel a szent intelemmel: Egy érte­lemmel, egy Lélekkel legyetek — egymás iránt ugyanazon szeretettel viseltessetek ! . . . Mintha csak azt mondaná: A fő dologban, a hitben egyek vagytok ti — miért akarná­tok a jelentéktelen, apró dolgokban egymás ellen harcolni és egymással viszálykodni ?! Vessétek ki maga­tok közül a civódást, a rágalmazást, a hazugságot, a gonosz beszédet; tegyétek félre mindazt, ami elválaszt benneteket, ami meghasonlást szül közöttetek, hadd jusson diadalra ez a szép igazság: Mi mindannyian egy törzsnek a hajtásai vagyunk, összetartunk és együtt, összefogva dacolunk a ránk törő zivatarral!... Magyar evangélikusok! nem jó volna ez ?... Teljesítsétek be az én örömömet! . . . Vegyük hát végre eszünkbe, hogy mi mindannyian egy seregbe tartozunk, egyugyanazon harc vár reánk, egy a zászlónk, és egy a vezérünk: a Jézus Krisztus, aki diadalra vezet bennünket! Fontos­kodva felvetjük a kérdést: mitevők legyünk ?. . . Az első teendő min­denesetre ez: „Egyenlő indulattal A testnek erős vagy gyenge szer­kezete, szerveinek egészsége vagy betegsége, a vér és a nedvek minősége, a csontszerkezet, az izom- zat mind-mind nemcsak a testi, hanem a lelki életre is hatással van. Külön-külön és együttesen befolyá­solják a lelki állapotnak belülről kifelé ható erejét: az ingerlékeny­séget, a fogékonyságot és a kívülről befelé irányuló készségét: a hatá­lyosságot, az erőteljességet. Ennél­fogva minden embernek más és más az állandó testi és lelki állapota, más és más a megszokott vérmér­séklete és természete. Ha csak a szélsőségeket vesszük figyelembe, akkor négy főmérsék­letet és természetet különböztetünk meg: a vérmest (szangvinikust), az epést (cholerikust), a mélát (melancholikust) és a nyálkást (fleg­matikust). legyetek, egyazon szeretettel visel­tetvén“ . . . Azután álljatok be a Krisztus uralmáért vívott szent harcba, testvéries indulattal seregel- jetek a kiválasztottak harc-soraiba ezzel a nagy esküvéssel: Én a Krisztus harcosa akarok lenni — nem pedig egy a testvéreire törő, Krisztust tagadó keresztyén! . . . „Ébredjetek, itt az idő, Keljetek fel, amíg nem késő, Senki hátra ne maradjon. Ha fájdalma van egy tagnak, Fájjon az kicsinynek, mint nagynak, Hogy az is el ne pusztuljon. Bátran harcoljatok, Hitben megálljatok, Az égből jön Segítségünk, nincs kétségünk, Az Űr erős reménységünk !“ Ámen. Vérmes az az ember, akinél az idegek nagy ingerlékenységgel, de csekély erőteljességgel szerepelnek. Az ilyen egyén élénk, vidám, tréfás, bátor, társaságkedvelő. Minden iránt melegen érdeklődik, figyelme azon­ban erőtelen. Megfigyelő- és Ítélő­képessége gyors, de rendszerint megbízhatatlan. Értelme nyílt, de mélyen nem hat. Könnyen felinge­relhető, de hamar békül. Vágyai, szenvedélyei mulékonyak. Szereti a változatosságot. Felületességre, könnyelműségre nagy hajlammal bír. Epés az, akinél az ingerlékeny­ség és a hatályosság a legnagyobb fokban állapítható meg. Ennek te­vékenysége gyors, merész, elszánt. Túlérzékeny, indulatos, haragtartó, sérelmeket megtorló, bosszúálló, uralomravágyó. Felfogása könnyű, gondolkodása fellengző. A vérmérséklet és az emberi természet. Irta: Javornitzky Dezső.

Next

/
Oldalképek
Tartalom