Harangszó, 1927

1927-09-25 / 39. szám

1 f27. szeptember 25. HARANQSZÖ. 341 egy áldottemlékü női pártfogó : Pál Józsefné szül. Vidos Zsuzsánna buzgósága és áldozatkészsége foly­tán, ki a saját telkén rendezett be imaházat, adott lelkészlakot, anya­egyházzá alakult. Azóta hét lelkész működött a gyülekezetben, akik addig kopogtattak a helybeli hívek, továbbá a hazai és németországi hittesvérek szívének ajtaján, míg­nem Gáspár Dániel lelkipásztor­kodása alatt 1840-ben a gyüleke­zetnek jelenlegi temploma elkészül­hetett, a csendben munkálkodó, szelidlelkti Bélák Géza pedig hozzá a rozoga fatorony helyett kőtor­nyot építtetett. Ugyancsak az ő nevéhez fűződik a lelkészlakás tel­jes megújítása, 2 szépszavu harang beszerzése és a melléképületek új tetőalá vétele. Sajnos, ennek a ki­váló pásztornak a buzgósága sem tudta megakadályozni könnyelmű életet folytató nemes urainknak tönkremenését, a birtokoknak más- vallásuak kezére jutását és a gyü­lekezetnek elszegényedését, amely azzal a szomorú következménnyel járt, hogy az egyházközség vete­ményes kertje, iskolája megszűnt és 1905 óta állami tanerők működ­nek a községben. Hívek száma az' anyaegyházban folyvást apad, mivel a születés kevés (1925-ben 1, 1926-ban 3), a felnőttek meg mint iparosok a városokba húzódnak. De reménnyel biztat az a körül­mény, hogy a közeli Bicske nagy­községben szépen nő az evangéli­kusok csapata a bevándorlás kö­vetkeztében és ha a szénbánya megnyílik, számuk Csabdin is tete­mesen meg fog növekedni. Híveink lélekszáma Csabdin az anyaegy­házban 112, ezek közül egynek van 22 hold földje, kettőnek meg 10—10, a többi pedig arató nap­számos, ami legbeszédesebb bizony­ság arra, hogy a gyülekezet a köz­egyház támogatása nélkül egzisz­tálni nem tud. Kisvárda. A Kisvárdán (Szabolcs m.) és környékén elszórtan élő mintegy 800 lélek megmentése érdekében a tiszai egyházkerület 1926. évi közgyűlése a két alsófoku határo­zat értelmében megalakította a kis- várdai önálló missziói jellegű egy­házközséget és ez idő szerint az illetékes tényezők a lelkészi állás megszervezésén fáradoznak. 1910- ben kezdették meg az istentiszte­letek tartását és az evang. vallásu gyermekeknek s általában az ifjú­ságnak az evang. vallásban való oktatását. A szervezés alatt levő egyházközség kapott ingyen temető­helyet, az országos földbirtokren­dező bíróság a község területén egy holdat utalt ki részére temp­lom és papiak építésének céljára; a lelkészi javadalom biztosítására pedig 15 holdat. Ennek megváltási ára azonban legalább 5000 pengőt tesz ki. Sürgősen megoldandó kér­dés továbbá a legalább 100 hivő befogadására alkalmas imaterem és a lelkészlak építése. Eme fel­adatok megoldására azonban a gyülekezet saját erejéből képtelen. KORKÉPEK. Karcolatok a hitről. Plauche, az amerikai Luisiana- állam püspökhelyettese, a newyorki lapokban beszámol arról, hogy a Missisippi áradása egész egyházme­gyéjét viz alá borította. Ő maga motor­csónakkal járta be az egyházmegyét és egy helyen az egész egyházköz­séget, számszerint háromezer embert, a templomban találta, akik erre a magasabban fekvő helyre menekültek. Szomorú dolog, hogy az emberek rendszerint csak a veszedelem idején — tisztelet a kivételeknek — mene­külnek a templomba. De én, Uram, szeretem a Te házadban való lakozást és a Te dicsőséged hajlékának helyét (Zsolt. 26.8.); Örvendezek, mi­kor mondják nékem: menjünk el az Úr házába. (Zsolt. 122. i). | Kristóffy Gyula és neje f | Tragikus körülmények között haltak el Budapesten Kristóffy Gyula ny. máv. főfelügyelő, a pápai egyház másodfelügyelője és neje, szül. simái Mezó Hermin. Mind­ketten gyógyulást mentek keresni a fővárosba, mindketten súlyos ope­rációnak vetették alá magukat, amelynek azután halál lett a vége. Temetésük folyó hó 14-én ment végbe a kerepesi temető halottas házából, Kristóffy Gyuláé az evan­gélikus, nejéé a róm. kath. egyház szertartása szerint. A sírnál Mester- házy László pápai evang. lelkész mondott megható búcsúztatót. Az ev. egyházat Draskóczy István és Kiss István, Pápa városát dr. Uzonyi Kálmán és Kis Tivadar képviselték. Szem nem maradt szárazon, midőn a két koporsót, melyet a család tagjainak, a ref. egyházkerületnek, az ev. egyháznak és a városnak koszorúi borítottak, közös sírnak mélyére alábocsátották. Az elhunytat gyermekei: dr. Bock Pálné Kristóffy Ida, Ella, Erzsi és Jani, valamint a kiterjedt elő­kelő rokonság, a Mező-Draskóczy és Bock család tagjai s velük együtt tisztelőik és barátaik százai siratják. A megboldogult a dunántúli ref. egyházkerület gazdasági tanácsá­nak is elnöke vfclt. Ez a tény mindennél jobban igazolja, hogy Kristóffy Gyula váratlan elmúlásá­val mekkora veszteség érte újból evang. anyaszentegyházunkat. Áldott legyen emlékezetük! Berlin—Wittenberg. Július 17-ikének vasárnapját vonaton töltöttük, utazván a birodalom szíve: Berlin felé. Szállásunk Berlin-Ncuköln Kottbuser- damm 72. sz. alatt volt. A C. V. J. M.-nek 6 palotája van Berlinben, 8 egylete 2000 taggal. A mi szállásunk 4 emeletes díszes épület volt, amelynek falán állt az írás: „Ez a ház Isten háza. Itt az ifjúság örömöt és szabadságot talál." A berlini élmények között legmélyebb hatású az az előadás és bemutatás volt, amelyet Ésiak-Beriin Wed- dig nevű városrészében a Mennybemenetel ev. gyülekezet egyik lelkésze, a magyar­barát Ungnad tartott számunkra. Elmagya­rázta. hogy Berlinben mintegy 4 miliő lélek él. 63% evang., 30% róm. kath, a többi felekezetnélküli. 1926 ban 1 millió ember lépett ki az egyházból és lett szabadgon­dolkodó. Az ő gyülekezetéhez 30 000 lélek tartozik, van 3 lelkész, 1 s. lelkész és 3 diakonissza. Nehéz munkát végeznek iit a gyári munkások között. Első feladatuk az evangéliom hirdetése, második a szeretet- munkálkodás Mindennap tartanak biblia­órát 150 hallgatóval. A templom egész nap nyitva áll, reggel 7 órakor rövid áhítat van, a gyülekezet lapját ingyen osztogatják. Ej- szakánkint villanyszórók hirdetik, hogy hol van wangélikus szállás, egylet stb. Főleg a gyermekeket segítik ruhával, cipővel. Nagy baj Berlinben a lakáshiány. 100.000 embernek nincsen ágya. Az ő gyülekezeté­ből 31 család ad éji szállást lakásnélkü i- eknek. Bemutatott nekünk egy házat, amely a gyülekezeté. Itt a munkanélküliek kapnak lakást, de ezért dolgozniok kell. Össze­vásárolja az egyház az eladásra kerülő régi rossz holmikat, itt a munkanélküliek kija­vítják és akkor eladják. Van itt egy nagy terem, amely nappal templom, éjszaka szál­lás. 25 szalmazsákot terítenek le a padlóra s bárki jő be, kap ingyen éji szállást. Lát­tunk a Watt-sírásáén 2 palotát. Az egyiket egy altruista intézmény építette s itt szép tágas szobákban olcsó pénzért megelégedett emberek laktak. Vele szemben egy nagy bérházban 3000 család szorongott. Ez utóbbi egy gazdag tőkésé volt, aki nyerészkedett a munkásokon. Meg is jegyezte Ungnad lelkész, hogy nem csodálatos az, ha'az

Next

/
Oldalképek
Tartalom