Harangszó, 1927
1927-09-18 / 38. szám
332 HARANQSZÖ. 1927. szeptember 18. meglátták, térdre rogyva és sírva könyörögtek neki: »Ugy-e nekünk is fogsz valamit mondani?« »Menjetek be a terembe«, felelte rá. »Igen ám, de oda már nem lehet beférni« panaszkodott a sokaság. Megígérte s ki is hirdette az utcán, hogy megismétli az előadását. Megtartotta előadását. Kiürült s megtelt a terem egyszer... kiürült s megtelt másodszor, harmadszor, negyedszer... s ez nem mese!... így ment óráról órára este hétig. Akkorra összeesett a fáradságtól. Elment egy kicsit pihenni. Mire visszatért, újra telve volt a terem s ez így ment tovább. Éjfélkor telt meg utoljára a terem. Magam is tartottam előadást Észtország legnagyobb templomában s alig tudtam utat törni magamnak a szószékre, mert még a szószék is tele volt hallgatósággal. [Az egyik orosz paraszt két lovát, a másik tiz juhát adta el, hogy bibliát vehessen. Amikor pedig hire ment annak, hogy a mi missziói társulatunknál lehet bibliát kapni, 60, 80, 90 kilométerről jöttek gyalog az emberek, hogy bibliát kaphassanak. Lehetetlen, hogy az Isten ily szomjúságra ne feleljen. Csak az a kérdés, hogy általunk-e, vagy mások által? (Kroeker.) KORKÉPEK. Karcolatok a hétről. A református presbiterek kongresz- szusán Ravasz László püspök hosz- szabb beszédben fejtegette a magyar mert azt hitte, így megmarad Karaffa kegyeiben s utóbb még nagy vagyonhoz jut. S hogy gonoszságát betetőzze, még Dániel nevű testvórbátyját is a vérpadra juttatta. De ezt a gonoszságát már az Isten se tűrhette el. S végzete utol Is érte. Mikor Ka- raffámk már nem volt rá szüksége, a vérpadra küldte s együtt halt meg aznap a bátyjával. Előbb az ő feje gördült le, aztán ártatlan bátyjáé. De hagyjuk az áldozatok hosszú sorozatát. — Mikor már Eperjes környékéről is elfogták az ev. urakat, Karaffa utasította a kémeit, hogy a szomszédos vármegyékbe is nézzenek át. S ezek aztán szerterebbentek s bepor- tyázták az egész Felvidéket s amint valami gazdag nemes vadra bukkantak, hirül vitték Karaffának, aki aztán intézkedett, hogy katonái beszállítsák a kiszemelt áldozatokat. * Palásthy Gábor megkapta a bátyja ize- netét s nagy vendégséggel készült őket fogadni. Úgy számított, hogy keddre, de legkésőbb szerdára okvetlen megérkeznek, hát a környék nemes urait már kedd estére magához hívta. Legény ember volt, úgy harminc körül járhatott. Egy távoli rokona presbiter hivatását. Nem 800 ezer holdat, sem kegyes alapítványokat kívánok a magyar kálvinizmus számára — mondotta — hanem 10 ezer igazi presbitert, minden községbe 10 igaz imádkozó és Bibliát olvasó embert. A magyar evangélikus anyaszent- egyhiz is, valahogy úgy érezzük, az igaz, imádkozó, Bibliát olvasó presbiterekben szenved nagy hiányt napjainkban. Nekünk sem lehet azért forróbb vágyunk, hőbb kívánságunk: Uram küldj minden gyülekezetbe 10 igaz presbitert. * * Anglia figyelme felénk fordult — mondotta a kongresszuson Hegedűs Lóránt. — Ez az érdeklődés a protestáns országnak szól. Ezért, aki protestáns hitét megtagadja, az árulást követ el a magyar üggyel szemben.“ Élet-halál harcot vívó gyülekezetek. Gyámintézet oltalmát kereső egyházközségek és intézmények. Ászár. Nagyközség Komárom megyében. A faluban van 3 egyházközség. A legnépesebb a róm. kath., utána a ref. Mind a két egyházközségnek helyben lelkésze is van. Számban és anyagiakban is a legkisebb pont mi vagyunk. A hívek száma* 150—160. A hívek 80%-a napvezette a háztartását s úgy meg volt Jutka néni főttjével elégedve, hogy sokszor emlegette előtte. — Jutka néni. Én sohse házasodom meg, mert úgy főzni úgyse tudna senki, mint maga. Hétfőn reggel hit kiadta az ordrét. — Jutka néném 1 Holnap jönnek a bátyámék, de lehet, hogy csak szerdára érkeznek. Hát rukkoljon ám ki a tudományával, hogy szégyenbe ne maradjon Etelka húgom előtt. Lába kelljen minden récének, minden libának, minden csirkének s már holnap estére készen lehet sok minden, mert holnapra már itt lesznek a vendégek közül is sokan. Jutka néni megcsóváita a fejét. — Jobb volna, ha a te kézfogódra készülődhetnénk. Gábor elnevette magát. — Majd ha meghal Jutka néni, majd csak akkor. De amilyen szívós maga, elél még vagy negyven évig, akkorra meg már én is hetven éves leszek Hát ki az ördög jönne akkor hozzám? Jutka néni megfenyegette az ujjával. — Te rossz nyelvű, te csúnya gyerek. Hozzád nem is menne senki, még az ördögnek sem kellenél, nemhogy valami szép földi angyalnak 1 számos és gyári munkás. Van iskolájuk, van templomuk. A templom nagyobb arányú javításra szorul, zöld penészes. A harangláb kidülőfélben. Templom nagyítására és toronyépítésre most gyűjtenek 5 darab könyvvel. Gazdasági épületei : kamra, istálló zsupptetővel félig dűlőiéiben, teljesen átázva. Az iskolába 22 gyermek jár s a tanítónak a megvont (14 gyermekkel 4 évvel ezelőtt megvonták) államsegélyt nem bírják visszaszerezni. A csekély helyi javadalmu tanítót házanként kosztoltatják a hívek. Ászár nagy kiterjedésű pusztákkal missziói központ is egyúttal. A kisterenye-pásztói missziói egyház. 1924. augusztus havában alakult meg. Egy régi törekvés öltött testet, mikor ez a gyülekezet az élet utján odáig jutott, hogy lelkészt kapott és mint önálló egyház kezdhette meg működését 25 község területén szétszórt 600 lelket számláló evangélikusok fölött. A megindult munka sok nehézségbe ütközött. A hívek magukra hagyatva lassan megfeledkeztek ev. voltukról és már majdnem teljesen beolvadtak a más vallású tengerbe. Amikor pedig az öntudat felébresztése megkezdődött igehirdetés, sajtó, röpirat, pastorizáció útján, az anyagiak megszerzése nagy küzdelmet jelentett és jelent ma is. Itt anyagilag rendszeres segítésre van szükség. Sőt! A missziói S azzal otthagyta Gábort s kiment a konyhába. Ott aztán feltétlen hatalom volt Jutka néni. Szaporán kiadta a lányoknak a parancsot B azok a szélrózsa minden irányában szerte rebbentek. Egyik a tyúkólakhoz rohant, másik a récék felé tartott, a harmadik a libák felé törtetett egy nagy késsel. Mások meg a lisztes hombárokat dézsmálták meg 8 délutánra kelve az egész udvar tele volt Ínycsiklandó pecsenye illattal, jóízű kaiácsszsgga1. Vacsorára már a friss pecsenyéből evett Palásthy Gábor. Ivott rá néhány pohár bort s azután nemsokára lefeküdt. Alig pihent egy órát, amikor rázörgették az ablakot. Azt hitte, valami korai vendég érkezett, hát csak kikiáltott a szobából. — Rögtön ajtót nyitok, csak felőltöz- ködöm. Egy-kettőre magára kapkodta a ruháit s felkapva a mécset, kisietett, hogy ajtót nyisson. Amint kinyitotta, egy katonatiszt toppant eléje. Nyomában egy csapat fegyveres katona. Lehettek vagy hataa Palásthy Gábor sohse látta a tisztet. A tiszt nyomban bemutatkozott. (Folytatjuk.)
