Harangszó, 1927

1927-06-12 / 24. szám

210 HARANQSZO. 1927. június 12. Segíts Uram, hogy az én hazaszeretetem legyen olyan, mint a Jézus hazaszeretete, Jún. 16. A két haza. Filippibeliekhez írt levél 3.20. Pál e szavaiból nem lehetett azt kiolvasnunk, hogy csak mennyei hazánk van. A hivő ember azt érti ki belőle, hogy két hazája van: A földi és mennyei. A kettő nem áll ellentétben, sőt gyönyörűen kiegészíti egymást. Az Isten kedve szerint való hazaszeretet két ország szolgálatába állít, az első az Isten országa, a másik a földi ország. Két hazája van a hivő ember­nek ... Június 17. Az igazi honpolgár. Máté 6. 83. A földi hazának jó polgárokra van szük­sége, akik tisztelik és megtartják a törvé­nyeket, becsülik egymást és teljesitik a kötelességeiket. Az Isten országa nem ilye­neket, hanem még különbeket nevel; ezek­nek felesleges a törvény büntető ereje, mert nem félelemből tartják meg a törvényt, szeretik embertársaikat, mert azok is Isten gyermekei és igy neki testvérei, hűségesen végzik munkájukat, mert Istentől rendelt hivatást látnak benne. A földi haza érdeke, hogy polgárai először az Isten országának polgárai legyenek. Hol vagyok én? Jún. 18. A kettős honvágy. 42. és 43. zsoltár. A fogságban szomorkodó ember kettős honvágya érzik itt. A földi haza és Isten szent helye után. Mi is ismerjük ezt a kettős honvágyat. Messze idegenből vá­gyunk a szülőföld, a haza, a honfitársak után. A sokféle bűnnel telt világból pedig vágyakozunk egy tisztább, igazabb világ, az Isten országa után. Kettős honvágyat oltott a teremtő Isten az ember leikébe. A hívogató harangszó hivatását tölti be mind a kettő. Jún. 19. Hazafelé. János 14. í—e Jézus útja az Atyától az Atyához vezetett. A mi életútuok is igy halad A földi hajlékokból a mennyei lakóhelyekbe költözünk. A földi hazán át a mennyei haza felé igyekszünk. Két hazát adott nekünk a Gondviselés. — Legyen áldva érte I niarcsck János. A T. E. Sz. oszágos tilta­kozó nagygyűlése a trianoni kényszer béke évfordulója alkalmából. A trianoni békeparancs aláírásá­nak évforduló napján június 4-én Budapesten az osztatlan magyar tár­sadalom az elszakított terflletek szob­rai előtt adott kifejezést az évról-évre nehezülő nemzeti gyásznak és szün­telen erősódő tiltakozásának. Mint a temetésre érkeztek a gyá­szoló ezrek a Szabadság-tér minden oldaláról és elborult arccal állották kOrül az ellopott országrészek mély gyászba takart szobrait. Délután 4 órakor beláthatatlan hosszú sorokban vonultak föl cserkészeink csapatai és harangzúgás kOzött helyezték el a négy szobor talapzatán a jövő ma­gyarságának koszorúit És ebben az órában megszólaltak a csonka ország Összes harangjai. A Társadalmi Egyesületek Szövet­sége által egybehívott országos nagy­gyűlés pünkOsd vasárnapján délelőtt folyt le a városi Vigadóban. Tízezer ember feszült várakozása kOzben nyitotta meg az ülést Szon- tágh Tamás dr., udvari tanácsos, a T. E. Sz. országos elnöke. Rámuta­tott azokra az okokra, melyek arra indították a Társadalmi Egyesületek Szövetségét, hogy a trianoni kényszer­béke ellen országos tiltakozási moz­galmat indítson. Az elnOki megnyitó után Urmánczy Nándor volt országgyűlési képviselő határozati javaslatot terjesztett a nagy­gyűlés elé. A tiltakozási határozati javaslat­hoz való csatlakozásukat jelentették be, az erdélyi bujdosó magyarok nevébén Sándor Imre bankigazgató, a felvidéki kiüldözOttek nevében Tob- ler János országgy. képv., a déli le­szakított részek földönfutói képvise­letében Mészáros Gyula táblabiró és az elszakított nyugati részek magyar­jai részéről dr. Petrik Aladár ügyvéd. A magyar asszonyok lelkes csatla­kozását EOttOvényi Olivérné tolmá­csolta ; a magyar ifjúság érzelmeinek vitéz dr. Bánsági György adott lelkes szavakban kifejezést, míg a hazafias magyar munkásság együttérzését Lillin József vasmunkás jelentette be. Petróczy István ezredes felhívta a nagygyűlés és a T. E. Sz figyelmét, hogy ne feledkezzék meg Trianon legnagyobb áldozatairól, a hadvisel­tekről és a háború hősi halottairól és hasson oda, hogy hőseink emléke a jövőben méltó módon OrOkíttessék meg. Végül Mándoky Sándor ezredes, tábori lelkész a tiltakozási javaslat kiegészítéseképen indítványt terjesztett elő, hogy a nemzeti gyász és a tilta­kozás külső szimbólumaképen fogadja el a nagygyűlés a T. E. Sz. által kibocsátott jelvényeket. A nagygyűlés izzó hangulatban, a Himnusz eléneklésével ért véget. Gyóni Géza emlékünnepek. I. A Petőfi-Társaság május 22-iki Gyóni- Unnepén, hol Raffay Sándor dr. püspök emlékezett meg a gyóni parókia nagy szü­löttjéről, a Társaság elnöke Pékár Gyula ünnepélyesen kijelentette, hogy Gyóni Géza hamvait haza kell hozni Szibériából. Buda­pesti főgimnáziumunk fürge ifjúsága ma­gáévá tette a gondolatot és május 28-iki Gyóni-estjén 120 P ösztöndíj mellett 280 P-t hozott össze a hazahozatali alapra. — A cél érdekében nagyban közreműködtek elsőrangú művészek, mint Basilidesz Mária, Törzs Jenő és Szegheő János. A Petőfi- Társasag részéről Petri Mór ünnepi meg­emlékezéssel, Lampérth Géza ünnepi ódával szerepelt. Elischer Ernő dr. az intézet volt növendéke Böhm Dezső dr. leánykoll. igaz­gatótól kisérve énekelt. A gimnázium jeles költö t-anára Remport Elek dr. irta a pro­lógust. Az Arany János önképzőkör, a Dal- és Zeneegyesület tehetséges ifjai is kivették részüket a sikerből, örvendetes volna, ha összes iskoláink versenyre kelnének a ma­gyar Lutheránia büszkeségének, Gyóni Gé­zának ünneplésében. II. Szarvason lélekemelő ünnepély kereté­ben s nagyszámú közönség jelenlétében leplezték le a Szarvasi Öregdiákok által a régi főgimnázium falában elhelyezett Gyóni emléktáblát A vidékről ez alkalommal mint­egy 300-an jelentek meg az alma mater falai között, hogy lerójják kegyeletüket ha­zánk második Petőfije iránt. Az ünnepély az ó templomban istentisztelettel kezdődött, amelyen Szelényi János lelkész tartott ün­nepi beszédft. Majd a sok rzer főnyi helyi és vidéki közönség, az ifjú diákság, leven­ték, cserkészek sorfalai között elhelyezke­dett a régi ev. főgimnázium épülete előtt, amelyen ez már a harmadik emléktábla. A szarvasi férfidalkör megnyitó éneke után Kemény Károly nyug. vasúti főfelügyelő üdvözölte a megjelenteket s Raffay Sándor dr. püspök elmaradását tolmácsolta. Gyökössy Endre a Petőfi-Társaság tagja szívbemarkolóan ecsetelte a sokat hányatott költő életét. A beszéd után lehullott a lepel az emléktábláról, amely Body Kálmán szob­rászművész alkotása. A szarvasi ev. főgimnázium nevében dr. Melich János egyetemi tanár, a felügyelő- bizottság elnöke vette át a művet, buzdítva az ifjúságot a haza és az alma mater iránti szeretetre és kötelességre A költő osztálytársai nevében dr. Kemény Gábor méltatta az elesett poéta érdemeit. A Himnusz hangjai után megható volt az ifjúság kivonulása az Erzsébet-Iigetbe, ahol a szokásos tavaszi diákmajálist tartják évek óta. 60, 50, 40, 30, 25, 20 és 10 éve végzett öregdiákok büszkén lépkedtek a zene hangjaira az ifjúság élén. A ligetben kezdetét vette az öregdiákok Szövetségének évi rendes közgyűlése, majd az ifjúság atlétikai és tornaversenye követ­kezett. v. Sz. J. HETI KRÓNIKA. A képviselőház a kislakásépítési javas­latot elfogadta. — A felsőház ülésén Szte- rényi mondott nagy beszédet. — Budán nagy részvéttel temették el Kloti'd királyi hercegasszonyt. — Zalaegerszegen újból báró Krayt választották meg képviselőnek. — Az elmúlt napokban Magyarországon volt a legnagyobb forróság. — A klinikai panamák ügyében letartóztatták Vitárius nyug. miniszteri tanácsost és Simonyi Ká­roly műszerkereskedőt. — Budapesten a Hazai fatermelőgyár leégett. Romániában Avarescu kormánya le­mondott. A jugoszláv kormány erélyes jegyzéket intézett az albán kormányhoz. Bulgáriában megszüntetik a katonai ellenőrzést. A pápa harcot hirdet az erkölcstelen irodalom ellen. Minden érsek és püspök indexre teheti a káros könyveket. Görögországban Delphiben legutóbb melegen ünnepelték Magyarországot. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom