Harangszó, 1927
1927-05-29 / 22. szám
XVIii, évfolyam 1927. május 29. 22. szám. Alapította KAPI BÉLA 1910-ben. Laptulajdonoi: 1 DlHiBttlt Llttlir-SlOTBtlil. As Oruágoa Lather- S«5rel- eé* klritslea lapja. Kéilratok, előfiiotéal dijak 6b reklapAolOk a HARANGSZO aaerkeaatd- kladóhivatalának Srentgotthárdra (VaBvm.) küldendők. Előfizetést elfogad minden evang. lelkész és tanító. Megjelenni minién vasárnap. 9 Harcban vitézeket, békében bölcseket támasztottál! Ezért neked zeng éneket s mond e nemzet dicséretet. XurksaBtókl adóhivatal: izentootthArd. Vas vármegye. nókkladdhlvatal .Luther-TArsaaág* kőnyv- kereakedése Budapest, VIII., Szentklrályi-u. Sl/a. A „HAIUNÖNZO“ előfizetési ára: negyedévre 1 P 28 f (16.000 korona). Félévre 2 P 401 (30.000 K). Caoportos küldéssel IVIt-c* kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollár ; az utódállamokba V» ívre 1 P 60 f (20.000 K). Égfelé... I. Péter 1. 4.7. „Annak- okáért legyetek mértékletesek - és józanok, hogy imádkozhassatok.“ E lmúlt áldozócsütörtök... elnémult a menybemenetel ünnepének szent éneke... Újra meghallgattuk az égi üzenetet: Jézus menybe szállt, mi is utána megyünk. .. felfelé csak felfelé!... De vájjon csakugyan égfelé tartunk-e mi?... És ha igen, miről lehet megismerni, hogy vándor- útunk csakugyan égfelé vezet ? Legbiztosabban a szívünk imádsága mutatja meg, hogy merre tartunk. Minél jobb, hűségesebb imádkozok vagyunk, földi ösvényünk annál biztosabban emelkedik felfelé, hisz az imádság lelkűnknek égfelé való szárnyalása. De hangsúlyozom, hogy csak az igazi imádság ilyen szárnyalás, az igazi imádság, mert imádság és imádság között nagy különbség van! „Annakokáért legyetek mértékletesek és józanak, hogy imádkozhassatok!“ Péter apostolnak eme intése első sorban a testi élet mértékletességére és józanságára vonatkozik, de vonatkozik azután a lelki életre is. Tartsunk mértéket kívánságainkban, óhajtásainkban; „földi ember kevéssel beéri, vágyait ha kevesebbre méri!“ Égő szenvedéllyel semmi földi után se epekedjünk; Istent kísértve, szinte erőszakkal semmit se akarjunk a magunk javára kierőszakolni. Még a kívánságokban is „mértékletesek, józanok legyetek, hogy imádkozhassatok.“ Még ha imádságba foglaljuk is földi kívánságainkat, könyörgésünkhöz mindig füzzük hozzá az alázatosság Jézusi szavát: Add meg ezt nékem Uram, ha reám nézve ez a te akaratod is! De mindenekelőtt imádkozzunk romol- hatatlan lelki kincsekért, amelyek üdvösségünk szempontjából fontosak. Imádkozzunk: hitért, szere- tetért, erőért, hogy istenesen élhessünk és imádkozzunk Szentlélekért, hogy az munkálódjék folytonosan mibennünk... Imádkozó életünk égfelé tartó pályafutásunknak egyetlen kormánya, irányítója — hazafelé. Amikor imádkozni tudunk nem csak ezernyi kívánságunk beteljesüléséért, de azért is, hogy egészen Istené legyünk s mindvégig az övé maradjunk, majdha tusa- kodunk azért, hogy hűséges meny- nyei Atyánk tartsa meg, mentse meg lelkünket — akkor bizonyossá válik, hogy jó úton járunk, hazabalogfai csobánczi László Kál- mánék kúriájáról elszállott a turulmadár . . . Elrepült messze, messze . . . Dr. csobánczi László Kálmán, a vasi közép ev. egyházmegye daliás, buzgó felügyelője, ügyvéd, földbirtokos, váratlanul visszaadta imádkozó, dalos lelkét Teremtő Urának. Májusi virágfakadáskor, amikor a tavaszi nap csókjától porhanyóvá válik az ősi magyar föld röge s pihent ereje új sarjat nevel, új kalászt érlel, hogy életet adjon, életét tartsa meg azoknak, akik szeretik ennek az ősi magyar rögnek minden porszemét, hanyatlott alá drága élete a halál éjjelébe. Ott álmodik immár az örökkévalóságban László Kálmán, a májusi pompába borult balogfai kis édefelé tartunk... az atyai házba. Az igazi imádkozó élet egy csendes felfelé emelkedés... Isten jól tudja, hogy milyen messze vagyunk mi ettől az igazi imádkozó élettől... gyengék, gyarlók az imádságaink... de az Úr ismeri a gyenge, gyarló ember vágyakozását is mennyei erő, segedelem után, és örömmel meghallgatja a könyörgést: „Áldott Szentlélek, vezérünk, Szállj be szíveinkbe kérünk! Taníts imádkozni minket, Tedd búzgókká sziveinket, Hogy Istennek kedvét leljük S nevét méltókép tiszteljük. Légy biztatónk ínségünkben, Vigasztalónk keservünkben“ ... Ámen. néről, mely virágaival, bokraival oly kedves volt a lelkének; a hitveséről, egyházáról, hazájáról, kikkel életében úgy összeforrott a lelke, hogy csak az egy halál választhatta el tőlük. S aki májusi virágfakadáskor a bobai csonka sírfák bús erdejében, a temetőben a családi sírba oly korán megtért pihenni övéi közé, nem élt hiába! . . . Életében találkozott az Úr Jézus Krisztussal, találkozott Vele s foglyul adta magát Néki; szolgálta Őt szóval és cselekedettel. Krisztusért szolgálta egyházát és egyházért Krisztusát. * A gyászháznál Balogfán végtisz- tességtétele alkalmából — melyen képviseltette magát a szombathelyi gyülekezet, melynek 15 éven át f Dr. csobánczi László Kálmán, a vasi közép evang. egyházmegye felügyelője.
