Harangszó, 1926
1926-07-11 / 28. szám
238 HARANOSZO. 1926. július 11 komoly szavakkal intette a híveket, különösen a presbitériumot éberségre és őrállásra. A tanítócsalád magyaros vendégszeretetének élvezése után tovább ment a tőpásztor Tarrósra. Ennek határán is lovasok várták, majd Guth József vásáros- dombói jegyző a község, Barts Lajos h. tanító a gyülekezet nevében üdvözölték. Ez a kicsiny, nagyon gyenge leánygyülekezet a legnagyobb erőfeszítéssel látott hozzá a f. év tavaszán imaházának felépítéséhez, sikerült is azt tető alá juttatni, de ott megakadt, teljesen kimerült anyagi ereje. Fájó lélekkel nézi félben maradt szent munkáját. Bár akadnának áldozatkész lelkek, akik átérezve ezen kis gyülekezetnek Istenháza utáni vágyát, támogatására sietnének! Az istentiszteletet az iskolaudvaron felállított oltár előtt tartotta meg a főpásztor, kinek hűségre, kitartásra, Istenbe vetett bizalomra intő beszédet köny- nyek közt hallgatta a községnek összegyűlt lakossága. Örömét fejezte ki a püspök a tapasztalt ösz- szetartás, vallásosság, áldozatkészség felett. Csak arra kérte kis gyülekezetét, hogy erősítsék a kapcsot az anyagyülekezettel, mert magukban, gyengeségükben nem tudnak megállani, elvesznek! Még 17-én este meg kellett tenni a Kaposszekcsöre vezető útat. Szép, szervezett, 20 tagú bandérium kísérte be püspökét a községbe, hol a diadalkapu alatt Bind Henrik községi főjegyző, a templom előtt pedig az énekkar szép éneke után Stráner Vilmos lelkész magyar és német beszéddel fogadta őt. Ezután az egész gyülekezet bevonult a templomba, hol a lelkész liturgikus könyörgést tartott. Pénteken délelőtt meglátogatta a püspök az iskolákat, istentiszteletet, majd közgyűlést tartott, melynek végén örömmel állapította meg, hogy ezen gyülekezetben virágzó egyházi élet folyik, erős a hithűség, melyen a szektamozgalom sem tud érezhető rést ütni, mert lelkész és gyülekezet egyaránt megteszi kötelességét. Dicsérettel emlékezik meg a főpásztor az egész vezetőség, lelkész és tanítók eredményes munkájáról s további kitartásra buzdítva őket búcsúzott a gyülekezettől és lelkészcsaládtól, melynek nagyon szívesen látott vendége volt, hogy elhagyva Baranyát, a somogymegyei Szabadin folytassa apostoli munkáját. Tanítók gyűlése. A Tiszai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházkerület Tanítóegyesülete június hó 25-én tartotta Nyíregyházán az evangélikus iskola dísztermében évi rendes közgyűlését, melven részt vettek Geduly Henrik püspök és Krieger Mihály egyházmegyei dékán is. Kemény Péter egyesületi elnök hazafias és mélyenjáró vallásos érzéstől áthatott beszédében rámutatott, hogy a szebb jövőért kifejtett és kifejtendő munkának legfontosabb pillére a papság és tanítóság egyesült erejével vezetett egyház és iskola s az ezt támogató együttes értekezletek. Ez alkalommal vett búcsút a közgyűlés két nyugalombavonuló kartársától: Béler Gusztávtól és Ozvald Józseftől és úgy őket, mint Ruhmann Andort és Nandrássy D. Aurélt örökös tiszteletbeli tagoknak választotta meg. Fiedler Ferenc gyönyörű szavalata után Kemény Péter elnök szívet megindító beszédben emlékezett meg Neumann István hősi halált halt kartársról, mikor a közgyűlés rövid felállással adózott megdicsőütt kartársa emlékének. Fiedler János „Az evangélikus családi nevelésről“ olvasott fel igen szépen felépített értekezést, Mátis Béla pedig az 1925. évi október 15-én Budapesten tartott Országos Evangélikus Tanítóegyesüleli gyűlésről tartott beszámolót. Scholtz Ottó pénztári jelentése után Stoll Ernőnek az új tankönyvekre vonatkozó azon indítványát tárgyalta és fogadta el a közgyűlés, hogy azok megjelenéséig az eddig használatban volt evangélikus tankönyvek maradjanak használatban. Ezen közgyűlés lefolyása élénk bizonyítéka annak, hogy a szebb jövendőért nemcsak a tenni akarás van meg, hanem aktív munka folyik a kölcsönös megértés és a szeretettel együttmunkálkodás jegyében. Istennek gazdag áldása kisérjen minden önzetlen és szeretettől vezérelt ténykedést. Mátis Béla. Németországi tanulmányutat tervez a Luther-Szövetség. az országos Luther-Szövetség báró Kaas Albert Luther-Szövetségi elnök kezdeményezésére a nyár folyamán, augusztus- vagy szeptemberben, esetleg augusztus- és szeptemberben németországi tanulmányutat tervez a nagy Luther városokba: Erfurt, Eisenach, Wartburg, Eisleben, Halle, Wittenberg és Magdeburg városába. A tanulmányút rendezésével a Szövetség egyfelől lángralobbantani óhajtja híveink lelkében a szuny- nyadó, alvó evangélikus egyházi öntudatot és hitbuzgóságot, másfelől pedig előadások, prédikációk tartásával fokozott mértékben felakarja hívni a német nemzet figyelmét magyarhoni evangélikus egyházunkra és hazánkra. A részleges megbeszélések most vannak folyamatban, így tehát a pontos részvételi költség ez idő szerint még nem állapítható meg. Az eddigi számítások szerint a vasúti költség, elszállásolás és ellátási költségek körülbelül 3—3‘5 millió koronát tennének ki. A magunk részéről a legnagyobb örömmel üdvözöljük az országos Luther-Szövetséget németországi tanulmányút kezdeményezése alkalmából s szentül meg vagyunk győződve, hogy az lelkes visszhangra fog találni a magyar evangélikusok körében. Lelkes visszhangra akkor, amikor ezt napjainkban úgy evangéli- omi anyaszentegyházunk, mint édes magyar hazánk jól felfogott érdeke is így kívánja. Visszhangra az apostol intésével: „Áron is megvegyétek az alkalmatosságot!“ A reformáció szülőhazájának, a történelmi múltú városoknak meglátása, oly élményekkel teszi gazdaggá azokat, akik a tanulmányúiban résztvesznek, hogy azért egész életükön át hálásak lesznek az Isten kegyelmének. Esperességi közgyűlés. A pestmegyei alsó esperesség június 30-án tartotta meg rendes közgyűlését Kecskeméten. A vendéglátó házak egymáson akartak túltenni, valóban otthon éreztük magunkat. A bizottsági üléseken 29-én előkészítették a gyűlés tárgyait. 30-án Ba- kay Péter alesperes úrvacsorát osztott. Báró Kaas Albert egyházmegyei felügyelő mélyen járó gondolatokban gazdag, evang. hittől áthatott megnyitója után Kruttschnitt Antal főesperes tartotta meg a tőle megszokott, mindenre kiterjedő hatalmas évi jelentését. Majd Bakay Péter alesperes referált megkapó tanulságokat leszűrve a tanügyről. Este vallásos est volt, amelyen Bakay Zoltán imádkozott. A polgári dalárda Kre- mán Sámuel karnagy vezetése mellett meglepő készültséggel énekelt. Vitéz Balogh Károly tanító gyönyörű szavalata után Sal- lay Ilona énekesművésznő megragadó hangjával dicsőítette az Urat. Molitorisz János, Kremán Sámuel, Farkas Kálmán, Zayzon Ferenc és Gaszó Béla főgimn. tanárok adták elő Beethoven Andantéját kiváló műérzékkel és precizitással. Ezután Kruttschnitt Antal főesperes tartott hatalmas, bibliai alapon nyugvó előadást a kcresz- tyénség lényegéről. A gyámintézeti beszédet Krón Ferenc lelkész-elnök mondta. Sárkány Béla főes- peres-lelkész szívből fakadt imája zárta be az estet. Utána a kecskeméti egyház szeretet-vacsorát adott, mely alatt sok köszöntő hangzott el. Gyüjtsünk előfizetőket és adakozzunk a ,Harangszó‘ fentartására,
