Harangszó, 1926

1926-07-11 / 28. szám

238 HARANOSZO. 1926. július 11 komoly szavakkal intette a híveket, különösen a presbitériumot éber­ségre és őrállásra. A tanítócsalád magyaros vendégszeretetének élve­zése után tovább ment a tőpásztor Tarrósra. Ennek határán is lovasok várták, majd Guth József vásáros- dombói jegyző a község, Barts La­jos h. tanító a gyülekezet nevében üdvözölték. Ez a kicsiny, nagyon gyenge leánygyülekezet a legna­gyobb erőfeszítéssel látott hozzá a f. év tavaszán imaházának felépí­téséhez, sikerült is azt tető alá jut­tatni, de ott megakadt, teljesen ki­merült anyagi ereje. Fájó lélekkel nézi félben maradt szent munkáját. Bár akadnának áldozatkész lelkek, akik átérezve ezen kis gyülekezet­nek Istenháza utáni vágyát, támo­gatására sietnének! Az istentiszte­letet az iskolaudvaron felállított oltár előtt tartotta meg a főpásztor, kinek hűségre, kitartásra, Istenbe vetett bizalomra intő beszédet köny- nyek közt hallgatta a községnek összegyűlt lakossága. Örömét fe­jezte ki a püspök a tapasztalt ösz- szetartás, vallásosság, áldozatkész­ség felett. Csak arra kérte kis gyü­lekezetét, hogy erősítsék a kapcsot az anyagyülekezettel, mert maguk­ban, gyengeségükben nem tudnak megállani, elvesznek! Még 17-én este meg kellett tenni a Kaposszekcsöre vezető útat. Szép, szervezett, 20 tagú bandérium kí­sérte be püspökét a községbe, hol a diadalkapu alatt Bind Henrik községi főjegyző, a templom előtt pedig az énekkar szép éneke után Stráner Vilmos lelkész magyar és német beszéddel fogadta őt. Ezután az egész gyülekezet bevonult a templomba, hol a lelkész liturgikus könyörgést tartott. Pénteken déle­lőtt meglátogatta a püspök az isko­lákat, istentiszteletet, majd közgyű­lést tartott, melynek végén öröm­mel állapította meg, hogy ezen gyülekezetben virágzó egyházi élet folyik, erős a hithűség, melyen a szektamozgalom sem tud érezhető rést ütni, mert lelkész és gyüleke­zet egyaránt megteszi kötelességét. Dicsérettel emlékezik meg a fő­pásztor az egész vezetőség, lelkész és tanítók eredményes munkájáról s további kitartásra buzdítva őket búcsúzott a gyülekezettől és lelkész­családtól, melynek nagyon szívesen látott vendége volt, hogy elhagyva Baranyát, a somogymegyei Szaba­din folytassa apostoli munkáját. Tanítók gyűlése. A Tiszai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházkerület Tanítóegyesülete június hó 25-én tartotta Nyíregyházán az evangélikus iskola dísztermében évi rendes közgyűlését, melven részt vettek Geduly Henrik püspök és Krieger Mihály egyházmegyei dékán is. Kemény Péter egyesületi elnök hazafias és mélyenjáró vallásos érzéstől áthatott beszédében rámutatott, hogy a szebb jövő­ért kifejtett és kifejtendő munkának leg­fontosabb pillére a papság és tanítóság egyesült erejével vezetett egyház és iskola s az ezt támogató együttes értekezletek. Ez alkalommal vett búcsút a közgyűlés két nyugalombavonuló kartársától: Béler Gusztávtól és Ozvald Józseftől és úgy őket, mint Ruhmann Andort és Nandrássy D. Aurélt örökös tiszteletbeli tagoknak válasz­totta meg. Fiedler Ferenc gyönyörű szavalata után Kemény Péter elnök szívet megindító be­szédben emlékezett meg Neumann István hősi halált halt kartársról, mikor a köz­gyűlés rövid felállással adózott megdicsőütt kartársa emlékének. Fiedler János „Az evangélikus családi nevelésről“ olvasott fel igen szépen felépí­tett értekezést, Mátis Béla pedig az 1925. évi október 15-én Budapesten tartott Or­szágos Evangélikus Tanítóegyesüleli gyű­lésről tartott beszámolót. Scholtz Ottó pénztári jelentése után Stoll Ernőnek az új tankönyvekre vonatkozó azon indítványát tárgyalta és fogadta el a közgyűlés, hogy azok megjelenéséig az ed­dig használatban volt evangélikus tanköny­vek maradjanak használatban. Ezen közgyűlés lefolyása élénk bizonyí­téka annak, hogy a szebb jövendőért nem­csak a tenni akarás van meg, hanem aktív munka folyik a kölcsönös megértés és a szeretettel együttmunkálkodás jegyében. Istennek gazdag áldása kisérjen minden önzetlen és szeretettől vezérelt ténykedést. Mátis Béla. Németországi tanulmányutat tervez a Luther-Szövetség. az országos Luther-Szövetség báró Kaas Albert Luther-Szövetségi elnök kezdeményezésére a nyár folyamán, augusztus- vagy szep­temberben, esetleg augusztus- és szeptemberben németországi tanul­mányutat tervez a nagy Luther városokba: Erfurt, Eisenach, Wart­burg, Eisleben, Halle, Wittenberg és Magdeburg városába. A tanulmányút rendezésével a Szövetség egyfelől lángralobbantani óhajtja híveink lelkében a szuny- nyadó, alvó evangélikus egyházi öntudatot és hitbuzgóságot, más­felől pedig előadások, prédikációk tartásával fokozott mértékben fel­akarja hívni a német nemzet figyel­mét magyarhoni evangélikus egy­házunkra és hazánkra. A részleges megbeszélések most vannak folyamatban, így tehát a pontos részvételi költség ez idő szerint még nem állapítható meg. Az eddigi számítások szerint a va­súti költség, elszállásolás és ellá­tási költségek körülbelül 3—3‘5 millió koronát tennének ki. A magunk részéről a legnagyobb örömmel üdvözöljük az országos Luther-Szövetséget németországi ta­nulmányút kezdeményezése alkal­mából s szentül meg vagyunk győ­ződve, hogy az lelkes visszhangra fog találni a magyar evangéliku­sok körében. Lelkes visszhangra akkor, ami­kor ezt napjainkban úgy evangéli- omi anyaszentegyházunk, mint édes magyar hazánk jól felfogott érdeke is így kívánja. Visszhangra az apos­tol intésével: „Áron is megvegyé­tek az alkalmatosságot!“ A reformáció szülőhazájának, a történelmi múltú városoknak meg­látása, oly élményekkel teszi gaz­daggá azokat, akik a tanulmány­úiban résztvesznek, hogy azért egész életükön át hálásak lesznek az Isten kegyelmének. Esperességi közgyűlés. A pestmegyei alsó esperesség június 30-án tartotta meg rendes közgyűlését Kecskeméten. A vendéglátó házak egymá­son akartak túltenni, valóban otthon érez­tük magunkat. A bizottsági üléseken 29-én előkészítették a gyűlés tárgyait. 30-án Ba- kay Péter alesperes úrvacsorát osztott. Báró Kaas Albert egyházmegyei felügyelő mélyen járó gondolatokban gazdag, evang. hittől áthatott megnyitója után Kruttschnitt Antal főesperes tartotta meg a tőle meg­szokott, mindenre kiterjedő hatalmas évi jelentését. Majd Bakay Péter alesperes re­ferált megkapó tanulságokat leszűrve a tanügyről. Este vallásos est volt, amelyen Bakay Zoltán imádkozott. A polgári dalárda Kre- mán Sámuel karnagy vezetése mellett meg­lepő készültséggel énekelt. Vitéz Balogh Károly tanító gyönyörű szavalata után Sal- lay Ilona énekesművésznő megragadó hang­jával dicsőítette az Urat. Molitorisz János, Kremán Sámuel, Farkas Kálmán, Zayzon Ferenc és Gaszó Béla főgimn. tanárok ad­ták elő Beethoven Andantéját kiváló mű­érzékkel és precizitással. Ezután Krutt­schnitt Antal főesperes tartott hatalmas, bibliai alapon nyugvó előadást a kcresz- tyénség lényegéről. A gyámintézeti beszédet Krón Ferenc lelkész-elnök mondta. Sárkány Béla főes- peres-lelkész szívből fakadt imája zárta be az estet. Utána a kecskeméti egyház sze­retet-vacsorát adott, mely alatt sok köszöntő hangzott el. Gyüjtsünk előfizetőket és adakoz­zunk a ,Harangszó‘ fentartására,

Next

/
Oldalképek
Tartalom