Harangszó, 1926

1926-02-28 / 9. szám

XVII. évfolyam. 1926. február 29. 9. szám. Alapított* KAPI BÉLA lB10-btn. Laptulajdocoi: i DflDáatfill Latüer-Szövetsöa Az. Országos Lather-Kzövot •ág Ursulas lapja. Köslratok, előfizetési dijak ás reklamációk a HAKANGSZÓ Bzerkesstő­kiadóhivatalának Szentgotthárdra (Vasvm.) küldendők. Előfizetést elfogad minden evang. lelkész és tanító. Megjelenik minden vasárnap. 9 Jézus, vérző szent sebed mutasd oldatodon, Vigasztalj, ha szenvedek s könnybe borúi arcom. SMrkantó-UadóhlTatal: SZENTOOTTHÄRD. Vas vármegye. Fiókkladóhlvatal „Luther-Társaság* könyv­kereskedése Dadapest, VIII., SzentkirAlyi-u. 51/a. A „HARANGSZÓ“ előfizetési Ara: az első negyedévre 16.000 korona. Félévre 30.000 korona. Csoportos küldéssel 10V*-es kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollár; az utódállamokba az I. negyedre 20.000 K. Előre! I. Tbess. 4. í. „Kérünk pedig titeket atyámfiai és in­tünk az Úr Jézusban, hogy mindinkább gyarapodjatok.“ Régente a hannoveri pénzekre ezt a szép felírást verték: „Nun- quam retrorsum!“ . . . magyarul: Hátrafelé soha egy lépést sem . . . Egy kis történet pedig arról beszél, hogy egy Hannoverből származó trombitás francia fogságba került és a nagy császár, Napoleon, azt kívánta tőle: fújja el a takarodót, a visszavonulás jelét. A fogoly trombitás pedig így felelt: „A ta­karodót ? . . . annak a jelét én nem ismerem; én csak egyet tudok: Előre! . . . Előre!“ . . . Sohasem hátrafelé — mindig előre! Ez legyen a jelszava minden keresztyénnek is! Pál apostollal kell szólni: azokat, amelyek hátam mögött vannak elfelejtem, s nékik dőlök azoknak, amelyek előttem vannak. „Mindinkább gyarapod­jatok !“ . . . De mit használ nékünk az inte­lem, hogy örökösen előbbre halad­junk az igazi keresztyén életben, a megszentelődésben, mit basznál mindaddig, míg szolgaságába hajt bennünket és uralkodik felettünk akárcsak egyetlen bűn is?. . . Ta­lán tégedet nem ostromol a test kívánsága vagy a földi kincseknek kívánása, de lehet, hogy igájába hajt a hazugság, a gyűlölet, az irigység, vagy a mértéktelenség — különben akármi legyen is: minden uralomra jutott bűn lehetetlenné teszi megszentelődésünket, mert nem lehet egyszerre előre is meg hátra is lépni, nem lehet egy időben Krisztusnak is szolgálni, meg a bűnnek is engedni. Csak két lehe­tőség áll előttünk, vagy hátrafelé, lefelé indulunk, bele a kárhozat mély szakadékéba, vagy pedig szét­tépve a kötelékeket, összetörve a bilincseket s azután soha többé hátrafelé, hanem szakadatlanul, mindig előre az Úrhoz! . . . Uram Jézus! néked legyen hála és dicséret, hogy összetörted a bűn­nek bilincseit s általad mi is meg­szabadulhatunk tőlük . . . Uram! néked legyen hála, hogy a bűn nem uralkodhatik rajtunk, veled 19 ... február ... ... A mai ószövetségi írásmagya­rázati órát, ha nem is jegyezném fel naplómban, akkor sem felejteném el. Ézsaiás könyvének magyarázatát foly­tatta tanárunk. Az ötödik rész első hét verse volt soron. Ide írom e nevezetes részt, hadd álljon szószerint itt is előttem, ha lapozgatás közben valamikor a nap emlékeire fogok bukkani. » . . . Kedvesemnek szőlője van nagyon kövér hegyen; felásta és megtisztitá kövektől, nemes vesszőt plántált bele és közepére tornyot épft- tett, sőt benne már sajtót is vágatott és várta, hogy majd jó szőlőt terem és az vadszőlőt termett I Mostan azért, Jeruzsálem lakosai és Juda fér­fi ai: ítéljetek köztem és szőlőm kö­zött ! Mit kellett volna még tennem szőlőmmel, mit meg nem tettem vele? Miért vártam, hogy jó szőlőt terem, holott vadat termett? I Azért most tudatom veletek, hogy mit teszek szőlőmmel: elronszom kerítését, hogy lelegeltessék, elrontom kőfalát, hogy eltapodtassék ; és parlaggá teszem ; nem metszetik és nem kapáltatik meg, tövis és gaz veri föl és paran­csolok a fellegeknek, hogy rá esőt ne adjanak 1 A Seregek Urának sző­leverhetjük azt . . . Ajándékozz né­künk új életet, új erőt, hogy aka­ratod szerint vándorolhassunk földi pályánkon ! . . . „Üdvözítőm, szerelmed által Emeld magadhoz telkemet, Ha vonz a bűn s csábít szavával, Segélj győznöm magam felett. Tenélküled harcom nehéz, lője pedig Izrael háza és Juda fér- fiai az ö gyönyörűséges ültetése.. .< E parabolát magyarázta tanárunk grammatikailag, retorikailag és val­lás erkölcsileg. Amikor értelmét, mélységét, igazságát tárta elénk szinte lélekzetfojtva hallgattuk. Még jegyezni is elfelejtettünk . . . Valóban mesteri ez a parabola Megragadó és meg­döbbentő 1 Tanárunk végére érve magyará­zatának. még így szólt: »Engedjék meg Uraim, hogy mai előadásomhoz a tudományos magyarázaton kívül még néhány szót fűzzek. Úgy érzem, hogy Ezsaiás próféta szavai nemcsak »Izrael házára« s »Juda férfiaira« vonatkoznak. Volt egy másik gondozott, áldott, de há­látlan szőlője is az Urnák. Milyen gyönyörű szőlőskert volt a mi hazánk ... A természeti kin­csek mily özönével áldotta meg az Úr a Kárpátok kerítette kertjét . . . Es nagyra hivatott népet plántált oda . . . És aztán várta a »jó termést.« De hiába várta . . . Uraim, hazánkat az Istentől való elfordulás s ennek következményei, a gazság, hűtlenség, erkölcstelenség — a »vad gyümölcsök« juttatták ide Támogassuk sajtónkat: a Harangszót. Segíts, segíts, óh égi kéz ! ... Ámen. * Egy theologus naplójából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom