Harangszó, 1926
1926-10-31 / 44. szám
1926. október 31. HARANQSZÓ. 375 Mirjám dalát Podor Kálmán győri - karnagy irta és zenésftette meg, mely csodás szépségével csakis művésznői előadást követel, melyet Sopronban Horváthné Desstwfly Bella volt szíves elvállalni. A Gy. E. I. E. előadásainak nagy sikere a dráma kiválósága mellett kétségen kívül abban keresendő, bogy a szerepek megszemélyesítőinek mindegyike messze felülmúlja a műkedvelői képességet. A drámához szükséges jelmezek az akkori kort feltüntető festmények után készültek. Az előadást megelőzőleg Horváth Pál győri s. lelkész tartott kortörténeti előadást és Ruttkai Miklián Géza theologus szavalta >Jefte< c. költeményt. D. M. Reformáció. Megromlott, megbomolt a vén világ, Mi benne épült, semmi nem szilárd. Még az is, ami leghatalmasabb: A szentegyház inog, hajol, hasad... Áléit a szellem, átkos, leverő, Bénítva benne élet és erő — Ki tenne itt nagyot, magasztosát? Megihlet Isten tiszta lelkeket: Látják, az ige Krisztust rejteget: Fényt, újító erőt árasztanak Mindenfelé, — s az omladó falak Megállnak. Újulnak sok millión: A régi helyen támad új Sión, Miből ki új fények sugárzónak. — Romol-bomol ma is a vén világ, Széttörve minién, — országunk kivált: Feldúlt oáz a Világ — Szaharán!... Üljön ma bár ellen romhalhamazán, Ne félj: az örök, tiszta ige, Krisztusnak ez örök tiszta szive, Fölépít újra Téged is, Hazám! PETROVICS PÁL. A németországi Gusztáv Adolf egyesület közgyűlése. (2) Október 4-én. hétfőn, a korai reggeli órákban D. Geissler a Gusztáv Adolf egylet főtitkárának elnöklete alatt az evangélikus sajtó képviselői tartottak igen fontos megDe- széléseket. Utánna a lengyel, orosz, napkeleti, tengerentúli s németalföldi diasporák s a Gusztáv Adolf nőegyletek kiküldöttei, valamit a Gusztáv Adolf egyesület központi választmánya tanácskoztak. Aznap délután pedig az ifjúság gyülekezett össze, hogy meghallgassa Lembert müncheni dékánnak szavait. Este 8 órakor délszaki növényekkel szépen díszített óriási konzert- teremben (Kaisersaal der Tonhalle) vagy 3 — 4000 ember jelenlétében a helyi és rajnavidéki egyházi és világi hatóságok, a bonni egyetem theol. fakultása, a német és porosz egyházi hatóság feje, D. dr. Kapler, majd a svédek, magyarok, svájciak, észtországiak. lengyelek és a jeruzsá'emi evangélikusok kiküldöttei köszöntötték az oly áldásosán működő Gusztáv Adolf egyesületet. D. Rendtorff elnök reflektálva minden egyes üdvözlésre, igen szépen és talpraesetten válaszolt. A magyarok üdvözletét és köszönetét báró Feilitzsch Berthold, cs. és kir. kamarás, gyámintézeti világi elnök tolmácsolta. Beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarország és a magyar evangélikus egyház veszített legtöbbet a világháborúban De azért nem csüggedünk el, a mi jelszavunk is az, ami ott áll a lützeni Gusztáv Adolf emlékművön: »A diadalom, mely meggyőzte e világot, ami hitünk.» D. Rendtorff válaszában biztosított bennünket magyarokat arról, hogy a német nép őszinte részvéttel viseltetik szomorú sorsunk iránt s megígérte, hogy mint a múltban, úgy a jövőben is szívesen sietnek segítségünkre. Már éjfél felé járt az idő, amidőn szétoszoltunk. Október 5-én, kedden reggel mindenekelőtt a választmány és a főegyletek s a külföldi hasonló egyletek, (ami gyámintézetünk is idetartozik) képviselői jöttek össze az első, nem nyilvános tanácskozásra, amelyen többek közt határozatba ment, hogy a római német evangélikus templom orgonájára 10 000 birodalmi márkát ád a Gusztáv Adolf egyesület és hogy a nagy nyomorúságban levő most már csak 80 orosz evangélikus lelkészek karácsonyi ajándékára a németországi lelkésztestvérek közt gyűjtést eszközölnek. Ezt az ülést 11 órakor a Johannes- kircheben tartott ünnepi istentisztelet követte, amelynél a braunschweigi püspök, D Bernewitz mondott Efezus 5 . 18/b. „ Teljesedjetek be szentlélekkel. “ alapján a szíveket igazán Isten leikével megtöltő hatalmas ünnepi beszédet. Feltűnt az uniált egyháznak gazdag és szép liturgiája, amely mögött ami honi lutheránus egyházunknak liturgiái töredékei valóban messze elmaradnak. (Folyt, kov.) Emlékszobor leleplezés. Ambrózfalva község lakossága október 17 én tartotta meg a világháborúban elesett hősei emlékére emelt emlékszobor leleplezési ünnepélyét. A templomban dr. Szlávik Mátyás ny theol. akad. dékán-tanár, a szobor előtt pedig Tarnay Ivor, a vármegye alispánja tartotta az ünnepi beszédet. A szobrot Komlovszkv Ferenc helyi lelkész áldotta meg. A csanád csongrádi egyházmegye elnöksége fogadta azután az ambrózfalvai egyházközség tisztelgő küldöttségét, amelynek élén álló lelkész többek között em'ítette: »Gyászunkban is boldogoknak érezzük magunkat, hogy az elmúlt napon evang. egyházunk egyik legkiválóbb tagját, vármegyénk főispánját, egyházmegyénk köztiszteletben és közszeretetben álló, népszerű világi felügyelőjét Kormányzó Öföméltósága érdemeinek meg- érdemlett jutalma gyanánt gyémántokkal ékesített polgári érdemkereszttel tüntette ki.« A főispán az elnökség nevében szívből jövő, szívhez szóló szavakban köszönte meg az egyház- község üdvözletét. Majd közebéd volt az újonnan épült Hangya szövetkezet termeiben, amely alkalomból többen is felszólaltak A szép szobrot, amely a falu kellős közepén van felállítva, Martinelly Jenő budapesti szobrász- művész készítette. Egy wartburgi éjjel. — Október 31-ére. — Sötétlik az éjjel Wartburg magas ormán, Égnek meredeznek falai mogorván. Egy árva mécses ég... Ki az, ki még virraszt ? Vaskos könyve fölé hajol egy lázas arc. Zaj nem hallatszik. — A hatborzasztó csendben. Saját gondolati kongnak a teremben. Egyszer ott csapong a Genezáret taván, Megint hazaszárnyal Wittenbergbe talán; Majd újból a gyűlés: Visszavonod e?... Nem I Áldott légy e Nem-ért Erős vár, Istenem... De munkához...! tovább... a nép epedve vár, Az árva nép, igen, mely sötétségben jár. Serceg a toll megint. De miféle zörej ? A máskor hős szívet félelem tölti el. Ah a szél volt csupán!... De mi az a falon ?! Kísértet indul meg nagy pózna lábakon. A hős visszahőköl, a Sátán csak nevet : Hozzád jöttem Márton, kitérni nem lehet! Bibornoki süveg s egy tündöklő rózsa, Márton, ez a tied I jól figyelj a szóra I Kié ez a rózsa, szép jövő néz rája, Kegyébe fogadja a világ pápája. Bíborszlnű süveg! s ily tündöklő rózsa I Márton csak nem leszel börtönnek lakója ? I Egy az ára csupán, oly kevésbe kerül, Megnémulsz s állód a hallgatást emberüli Harcos, most légy erős I Segíts Krisztus éltem l
