Harangszó, 1926

1926-10-17 / 42. szám

XVII. évfolyam. 1926. október 17. 42. szám. Alapította KAPI BÉLA 1810-ban. Laptulajdonol: I DlDÍDtllI LDtter-SldTttlil. ás Oruágoa Lather-Siöret- Bég hlraUlM lapja. K tsiratok, elófiietéal dijak 6l reklamáolök a HAFANGSZO aserkeistó- kladóhlvatalának Szentgotthárdra (Vaarm.) küldendők. Előfizetést elfogad minden evang. lelkéss és tanító. Megjeleni* minden vasárnap. Térj magadhoz drága Sión, Van még neked Istened! Saarkaastó-kladóhlTatal: SZENTOOTTHÁRD. Vas vármegye. FlékkladéhlTatal .Luther-Társaság* kOnyr- kereskedése Budapest, VUI., SzentklrAljl-u. 51/a. i „HARANU8Z0“ alóflsetéal ára: a negyedik negjedém 18.000 korona. Félért« 80.000 korona. Csoportos küldéssel 107.-os kedvezmény. Amerikába egéaz érre Z dollár; az utódállamokba a ÍV. negyedre 20.000 K. Most — vagy soha! Lukács ev. 9. u. »Követlek téged Uram, de előbb engedd meg nékem, hogy búcsút ve­gyek azoktól, akik az én há­zamban vannak.“ . Az ördögök fejedelme ezt a fogós kérdést adta fel szolgáinak: »Miként lehetne végérvényesen útját vágni az emberek üdvözülésének?«... A szolgák sorban felelgettek: a testi kívánságok felébresztésével, földi él­vezetekkel, iszákossággal, kapzsiság­gal, dacos engedetlenséggel, hiúság­gal... De a fejedelem mindezzel nem volt egészen megelégedve. Végre elő­állt a szolgák közül egy és így szólt: »Én most mást próbálok 1 így beszé­lek majd: Kedves emberek 1 Igazat mondanak ám a ti prédikátoraitok, amikor azt hirdetik, hogy bűnbánatot kell tartani. Nagyon is igaz, hogy meg kell térni, mert különben ment­hetetlenül elvesztek. Én is azt ta­nácslom azért: térjetek meg, — de megsúgom azt is: nem kell ám sietni ezzel a megtéréssel, ráértek még arra!« — Ez a terv igen megtetszett az ördögök fejedelmének és gazdagon megjutalmazta szolgáját. Tudjuk- e most már, ki sugdozza szakadatlanul fülünkbe ezt a gonosz beszédet: Ráérsz mégl Tudjuk-e most már, hogy a halogatás ördöge éppen legnagyobb kincsünket, örök életünk üdvösségét akarja elvesztegetni 1 Ugye ismerjük ezt a találó közmondást: »A pokolba vezető út, véghez nem vitt jószándékkal van kikövezve I«... A mi jelszavunk tehát ez legyen: Most — vagy soha! Most kell elő­készíteni üdvösségünket, mert ha most nem sikerül, akkor sohasem sikerüli Azonnal a Krisztus követői közé kell állni; most kell figyelni, hallgatni Isten igéjét, hisz a koporsóban olyan süketség fogja le hallásunkat, hogy akkor már hiába akarnék hallgatni. Most kell Isten előtt térdet hajtani, különben úgy megmerevednek lába­ink, hogy az egek-egében sem tudunk térdet hajtani 1 Most kell időt szakí­tani arra, hogy Istennel együtt legyünk az ő házának csendességében, mert különben minden idő, egy egész örökkévalóság, a boldog menyország veszett el számunkra. Most kell komo­lyan venni keresztyénségünket, vagy pedig sohasem vehetjük komolyan... Atyánk I segíts minket arra, hogy a kegyelem idejét jól felhasználjuk I »Lelkem, vigyázz serényen. Buzgón fohászkodjál, Hogy a síkos ösvényen Meg ne csuszamodjál. Amely szív, jól nem vív, Bűnnek lesz szolgája, Es Sátán prédája I Oh, ne mondd: van még idöml Elröpül az élet, S űt az óra, amidőn Meglesz az Ítélet. Jaj, ha már a halál Érted jön sietve S nem vagy elkészülve I*... Ámen. A boldogság útja. Irta: dr. Schlitt Oyula. Az ember mindig azt szeretné, ami nincsen, mindig azt óhajtja, ami jelen­leg nem áll hatalmában. Részben a múltat akarná erővel előhívni sírjából, részben ábrándjaiban kialakult s ő néki tetsző jövőt szeretné megvalósí­tani. A jelennel soha sincs kibékülve. Pedig csupán a jelen áll hatalmában s ennek javait használhatja fel egye­dül boldogsága megalapításának mun­kájában. Azon javak összessége, me­lyek az emberi élet számára szüksé­geseknek bizonyultak a múltban, képezik a jelennek állapotját s csak ezen állapotból fog kibontakozni a jövő. Ez a világ '.kulásnak törvénye, az Isten akarati k mindeneken ke­resztül való me dósulása. A jelen javainak bölcs felhasz­nálása létesíti a jövőt, a boldog jövőt. De vájjon felhasználja-e az ember igazán a jelennek Isten által nyújtott javait. Rendszerint nem; soha sem elégítik ki vágyait. Más javak megszerzéséért küzd s így emészti fel rövid időhöz kötött életerejét hiába­való, Isten ellen törő harcában. Ez az emberi élet tragikuma, ebben rej­lik az ember minden boldogtalansága. Ember használd ki a jelent. Élj javaiddal, melyeket az Isten épen rendelkezésedre bocsátott. Az Isten jósága feltétlenül nyújtott néked any- nyit, hogy boldoggá lehessél vele. Csak használd fel bölcsen 1 s ő meg­tanít téged arra is, mint használjad fel javaidat magad boldogítására. Megtanít téged erre az ő tudománya, az evangélium. Ez a legdrágább földi jó, mely rendelkezésére áll minden­kinek. Ennek fényében megismered javaidnak nagy értékét s megpillan­tod az utat, melyen át ezek segítsé­gével boldoggá lehetsz. A szeretet szolgálatába kell javaidat állítanod, így akarja ezt az Isten. Akkor minden cselekvésed nemesítően, boldogítólag hat rád s jótékonyan környezetedre. Te nem esel mértéktelenségbe 8 nem látnak szükséget azok, akik körülötted élnek. A megbékültség égi érzése pihen családodon s egész környéke- zeteden. így épül számodra a jövő, mely már reményében is áldólag integet feléd. S javaid a szeretet szolgálatában szaporodnak. így nőhetnek vágyaid is s távolabbra nyúlhatnak eszméid, hisz megerősödött javaidban biztos alapot szereztél számukra. De mindig

Next

/
Oldalképek
Tartalom