Harangszó, 1926
1926-06-20 / 25. szám
1926. június 20. HARANQSZO. 213 és az egyháztanács. A tűzoltóság itt is résztvett az egész ünnepségen s nevében tisztelgett a főpásztor előtt Szabó János parancsnok. Délután hosszú útra indult a püspök, hogy eljusson utolsó állomására a többszörös ünnepre készülő kies fekvésű Felpécre. Kedves meglepetésként gyönyörű gyermekkarének mondott itt istenhozottat a püspöknek s Győrffy Béla lelkész mikor kifejezésre akarta juttatni a gyülekezet szeretetét főpásztora iránt, egyszerűen rámutatott a tiszta gyermeklelkek énekében kifejezett szeretetére, mely az egész gyülekezet szeretetét tolmácsolta. A felpéci gyülekezet templomát építette át közel 200 milliós költséggel, igen szép emléktáblát állított a templom belső falába 52 hősi halottja emlékére. Hármas volt tehát az ünnepe ezen a szent és örökké emlékezetes napon. (Az ünnepély lefolyásáról legközelebb szólunk.) Nagy lelki gyönyörűséggel hallgatta a püspök az iskolásgyermekek bátor, határozott, okos feleleteit, gyönyörű éneklését és dicsérő szavakkal emelte ki azt az eredményekben gazdag munkát, melyet a gyülekezet két tanítója végez. Örömét és elismerését fejezte ki a közgyűlésen az egész gyülekezetnek a végzett szép, áldásos munkáért, áldozatkészségért s további ernyedetlen munkára buzdította. A község részéről Ígéretet tett ezen munkára dr. Szalay László jegyző, a tanítók és a levente-ifjúság nevében Magyar István kántor- tanító s a Nőegylet nevében Csete Mária. Majd Csemez István egyház- megyei és gyülekezeti felügyelő meleg szavakkal köszöntötte a püspököt. Sokat hallottak — úgymond — kiválóságairól, nagy tudásáról, kitűnő szónoki képességeiről, elragadó egyéniségéről, de mindezt most, a személyes érintkezés utján ismerték meg igazán sokkal nagyobbnak, mint azt eddig hire után elgondolták. Kapi Béla püspök válaszában megköszönte a meleg szavakat s elmondotta, hogy azokra lelkiismerete szerint csak azt válaszolhatja, hogyha olyan embert vártak benne, amilyent az egyházmegyei felügyelő ur rajzolt, — csalódtak, mert csak Istennek egyszerű szolgája áll előttük, kinek szívét- lelkét csak kötelességének tudata tölti el, aki a maga részére nem kíván semmit, semmi ünneplést. Nem vezeti hiúság, vagy dicsőségvágy. Csak az akar lenni, ami Keresztelő János volt. Egy egyszerű ujjinutatás, egy Krisztus felé mutató kéz, egy bűnbánatra hivó prédikáció, mely önmagával nem törődik, hanem csak azt mondja: íme, az Isten báránya, ki elveszi a világ bűneit! Az egyházmegye nevében Németh Károly esperes mondott meleg köszönetét a püspöknek a végzett egyházlátogatásért. Délben újból a lelkészcsalád vendégszeretetét élvezte a püspök és kísérete, majd útra kelt a gyomoréi állomásra; elkísérte oda is Csemez István egyházmegyei felügyelő, dr. Tóth György téti főszolgabíró, a püspök hűséges kísérője, a felpéci gyülekezet és község elöljárósága, a lovas ifjúság, hogy ott vegyen búcsút szeretett főpásztorától — a viszontlátásra! ______________________________L. M. A Fébé evangélikus Diakonissza- egylet Konferenciája Piliscsabán. P iliscsaba! Amikor ezt a szót leírom, kedves olvasóm, valami szépre gondolj. Hegyek ölén nyájas villák, amik ragyognak a tisztaságtól. A lakói közt áldott lelkű nők, akik az isteni lángot képviselik. Piliscsabán ma tüzek lobognak, amelyeknek fénye be fogja ragyogni a mi magyar egyházunkat. Idezarándokoltak össze június 2-án az ország minden részéből az Istenhez vágyó lelkek. Több mint 300-an voltunk. Az elsőnap délutánján szeretetvendégség folyt le. Pauer Irma diakonisszafőnöknő bibliát magyarázott. Gáncs Aladár egyleti ev. lelkész Ti vagytok a föld sava címen beszélt. Szavalatok és quar- tett egészítették ki az ünnepséget, amelyen egyes lelkek bizonyságot tettek arról, hogy a Szentlélek miként hatotta át életüket az elmúlt év folyamán. A második napon csöndes reggelizés után bibliát magyarázott Elza főtestvér Filippi 4.7. alapján Az Isten békességéről beszélt. A lelki békesség akadálya az önzés, a bűn. Ha tudok megalázkodni, hibákért bocsánatot kérni, elnyerhetem a belső békességet. Utánna következett Gáncs Aladár hatalmas előadása A keresztyén ember alázatosságáról Mondanivalóit Gerhardt és Francke mottójához fűzte, melyek így hangzanak: az alázatosság a kegyelem kulcsa; a kegyelem folyója az alázatosság völgyében folyik. Az alázatosságból bizonyos vonások velünk születnek, egyes tulajdonságokat a nevelés fejleszthet ki, legteljesebb a bibliai alázatosság, aki nem alázatosan olvassa a szentírást, hamar kiolvassa és abbahagyja. Az alázatos ember nagy szépségeket fedez föl benne. Az alázatos ember a biblia egyes kellemetlen szakaszainál sem gondol rosszra. Hogy alázatosak legyünk, szükségünk van intésekre, örüljünk annak, ha egy testvérünk őszintén rámutat a hibáinkra. De az őszinte dicséret is nevelhet ezen erényre, sőt a fegyelmezés is. Az alázatosság ne fajuljon el alázatoskodássá azaz hajlongássá mások előtt. Az alázatosság nem jelent meghunyászkodást és bűn elnézést, de őszinte igazmondást. Csak az alázatos ember viselkedhet a Krisztushoz hasonlóan és nyerheti el Isten kegyelmét. A következő előadást dt\ Molnár Gyula tartotta A keresztyén ember igazsága címen. Rámutatott a mai magyar élet ezer nyomorúságára, a békétlenség szellemére. Van egy változhatatlan igazság és ez a Krisztus keresztje. Krisztus keresztje nélkül semmik se volnánk. Az előadásokat ének és ima előzte meg. A Fébé quar- tettje (Julia és Margit nővér, Ferenc és Géza testvér) elsőrangú művészi szépséget nyújt az éneklésben. Minden bibliamagyarázatot éneklés előzött meg és zárt be s megható volt hallgatni egyszerű emberek szívből fakadó imádkozását. Délután folyamán gyönyörű bibliamagyarázatot tartott Varga Gyu- láné Titus 3.3—7. versek alapján. Lelkünk elé tükört állított, amelyben megpillanthattuk esztelensé- günket, engedetlenségünket, tévelygésünket. Igazat kellett adnunk az apostolnak, amikor ránk olvasta, hogy mi különböző kívánságok és gyönyörök szolgái vagyunk, gonoszságban és irigységben élők, gyűlölködők. Ez a kép rettenetes, de vigasztalásunkra lehet, hogy Isten kegyelméből megigazultunk. Újjászülethetünk és ehhez nem kell okoskodás, nem kellenek esztendők, csak oly döntő perc, amikor megértjük, hogy Isten most hív engem. Utánna Mohr Henrik óbudai ev. lelkész Róma 7.24—25. versek alapján beszélt. Mindenestül romlottak vagyunk. Már gyermekkorunkban kezdődik az engedetlenségünk. A
