Harangszó, 1926

1926-06-20 / 25. szám

XVII. évfolyam. 1926. június 2D. 25. száifl. Alapította KAPI BÉLA ltlC-ban. Laptulajdonoa : i Oantutfill I.ntber-Sjövetsí«. áa Országos Lntlior-Sröret- «ég hlTftt&Ios lapja. Késiratok, előfixetéai dijak és reklamációk a HARANGSZŐ BxerkeRxtó- kiadóhivatalénak Szentgotthárdra (Vasvm.) küldendők. Előfizetést elfogad minden evang. lelkész és tanító. Megjelenni minden vasárnap. 9 Hová csak Isten napja süt, Király lesz Jézus mindenütt! SaarkMctő-Uadóhlratal: SZENTGOTTHÁRD. Vas vármegye. rtóUladdhlTatal .Luther-Társaság* kflnyr- kereskedése Badapcat, VIII., Szentkirályiul. 51/a. i „HABANGSZO“ eldflaetial ára: a második negyedévre 18.000 korona. Félévre 90.000 korona. Csoportoa kUldéasel 10>/«-oa kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollár; az utódállamokba a II. negyedre 20.000 K. Gondtalan élet. I. Péter 5.7. „Minden gon­dotokat őreá vessétek, mert neki gondja van reátok.“ H a belekapnánk egyszer külön­böző gondjaink felsorolásába, talán sohasem is érnénk a végére. Az egyik elpanaszolná házának kenyér-gondjait, pénz-zavarait s általában a megélhetésnek sokszor annyira csüggesztő gondjait. A másik előállana a gyermekei neve­lésével, taníttatásával járó küzdel­mes gondjaival, s a harmadik az életpályának, földi hivatásának gondjaiból nem akarna kifogyni. És az egyes emberek mellett mennyi tömérdek gond epeszti a gyülekezeteket, az egyházat s a hazát. . . mondom, talán vége sem lenne a sok panaszkodásnak, ha számbavennénk apró megőrlő gond­jainkat, s nyugtalanító, kínzó agg- ságainkat! ... Jaj! mennyi lenne a panasz, ha kezdenénk a kicsinyes, földi dolgokon és elmennénk egé­szen a nagy lelki gondokig, egé­szen addig, amely így kiált fel: Hogy lesz, mint lesz halálom után? Mi vár lelkemre ?! . . . És valljuk csak be: hányszor emésztjük ön­magunkat ezekkel a nehéz gondok­kal, pedig vándorútunk enélkül is éppen elég nehéz és küzdelmes, de még nehezebb és még küzdel­mesebb lesz, ha szívünkben ezernyi aggodalmat és gondot hordozunk! De hát mit csináljunk? Hova temessük keserves gondjainkat ?... „Minden gondotokat őreá vessé­tek ! . . .“ Jusson eszünkbe s legyen példaképünk Luther! Tudjátok-e, mit szokott ő cselekedni életének gondokkal, aggodalmakkal megra­kott nehéz óráiban? Mindig úgy tett, mint valamikor a wormsi bi­rodalmi gyűlésen: imádságának erejével minden gondját, aggodal­mát Istenre vetette! Mivel pedig így cselekedett # nehéz napok forró küzdelmei után mindig boldogan tudott felkiáltani: „Megsegített az Isten! Győzött az Űr!“ . . . Gondjaink tengerén, csüggedések óráin minket is csak az imádság ereje tud átsegíteni; semmi más, csak az eget megostromló könyör­gés tudja leverni az emberi szív sorvasztó aggodalmait és keserves gondjait, belevésve a lélek márvá­nyába: „. . .Néki gondja van reá­tok!“ . .. íme a gondok közt vergődő nem­zedékünket szent kényszerűség S okan és sokat írnak, beszélnek a szeretetről és mégis nagyon kevesen tudják, hogy mi is a „sze­retet“ ? Hogy mi a szeretet, azt csak az tudja, aki igazán szeret. Ha meg akarod tanulni, hogy mi a szeretet, akkor szeress. Ne száj­jal, hanem valósággal, "ne fél szív­vel, hanem egésszel! A szeretet nem törvény, nem külső parancs, hanem sokkal több! Élet a szere­tet. A legteljesebb, legerősebb, leg­előkelőbb élet! Mikor a jó Isten arra hív fel Téged, hogy szeress, akkor ezzel egyedül a Te javadat akarja, mert a Te szereteted Neked használ legtöbbet. Az emberek nem érdemlik meg, hogy egyformán szeressed őket, de nem is azért van a szeretet, hogy másnak használ­jon, hanem hogy Neked. Szeressed embertársaidat, hogy közelebb juss az Istenhez, a Te lelked üdvössé­géhez. Mert a szeretet: út az Isten­hez. Az Istent az éli át, aki szeret. „Aki nem szeret, az nem ismerte hajtja az imádság forrásához, mint egyetlen menedékhez! . . . Gond­talan élet! . . . Uram! taníts minket imádkozni, hogy minden gondjain­kat tereád vethessük! .. . „Mit használnak nehéz gondjaid, Mit használ zúgolódásod, Midőn sokasodnak bajaid És késik szabadulásod? Csak nehezíted terhedet, Ha meg nem győződ szívedet. Imádkozzál, szenvedj békével, Vesd gondodat Istenedre, Elégedjél meg tetszésével Mely céloz üdvösségedre; Atyád ő el nem hagy téged, Tudja mire van szükséged.“ Ámen. meg az Istent!“ Amíg szeretsz, amíg egy kis szomorú árva fejét simo­gatod, amíg egy embertársad, egy család vagy egy nemzet boldogu­lásáért fáradsz és szenvedsz, vagyis amíg az Önfeláldozás Telmagaszto- sult lelki állapotában vagy, addig az Ő közelében vagy, szent ma­gasságban, új élménnyel, új látá­sok üdvösséges légkörében. A sze­retet cselekvése közben leszel em­berré, a szeretet valóságában éled át saját valódat s találod meg ön­magádat. Minél teljesebben, minél tisztábban szeretsz, annál értéke­sebb lesz a lelked, annál közelebb vagy az Istenhez és pedig a „ke­gyelem“ Istenéhez. A szeretetben alázatossá, szelíddé, igazságossá és jóvá leszel. Megtanulod, mert érzed, hogy senki nem jó, csak egyedül az Isten, megtanulod, mert érzed, hogy egyedül az ő kegyelme által vagy, ami vagy, de Neked „elég“ az ő kegyelme, mely örökre a Tied. Ha Istenhez el akarsz jutni, ha lel­A szeretet értelme. Irta: Pass László. Kendelfe meg Kami: AZ ÚIl OLT ALMÁK AN c. történeti elbeszélést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom