Harangszó, 1926

1926-05-23 / 21. szám

180 HARANQSZÓ. A kötél hirtelen lecsúszott s el­tűnt. Zorka most hangosan elsikoltotta magát s ájultan esett össze. A kiáltásra azonnal ott termett Zorványi s látva, hogy a leány egyedül hever a földön, egy ret­tentő gondolat nyilait át az agyán. Mint az őrült, vállon ragadta a leányt s egy rántással talpra állí­totta s úgy ordított rá. — Hol a gyermek? Zorka alig bírta kinyögni: — Ott... ott . . . S azzal a folyóra mutatott. Zorványi úgy megrázta a leányt, hogy az azt hitte, minden csontja összetörik. — Hol, te szerencsétlen? Ép most ért oda a nemzetes asszony és Zorka könyörögve kul­csolta feléje össze a kezét. — Én nem tehetek róla. Lenéz­tem a vízre, megszédültem s a gyermek kiesett a kezemből. (Folyt, köv) OLVASSUK A BIBLIÁT! A Szentlélek áldásai. Máj. 24. Megtisztítja a szivei. Zak. 13. o. Tisztaság jellemzi az embert. Ennek sze- retete képezi alapját az erkölcsiségnek. Gondozod testedet ? Hát a lélek tisztaságát szemed előtt tartod-e? A bűnnek szennyes árja nyomot hagy minden ember szívében s boldog csak úgy lehetsz, ha a pünkösdi Szentlélek segítségével megtisztítod s az­után mindenkor tisztán tartod szivedet. Az ember szive Istennek hajléka. Milyen haj­léka van Istennek te benned? Vizsgáld meg ezt lelkiismeretesen. Máj. 25. Meggyógyítja a szívet. Zsolt. 147.3. Az egészség drága kincs, amit a legtöbb ember csak a betegségben ismer el. A fájdalom megakadályozza az embert a munkában 8 minden jó törekvésében. A beteg szivűek nagy tábora is orvost keres, hogy kínjaitól szabaduljon. Az orvos Jézus, ki a Szentlélek által végzi a gyógyítás munkáját. Meg akarsz gyógyulni? Érzed a szenvedés súlyos voltát ? Kövesd a Jézust, kövesd még ma, halld miként hangzik hivó szava... Édesen mondja: Jöjj. Máj. 26. Erősít. Luk. 22.43. akik meg­hallják Jézusnak hivó szavát és követik is öt, azokhoz leszáll Istennek angyala is megerősíti őket. Erre a lelki erősitésre szüksége van minden embernek, mert a lélek ugyan kész, de a test erötelen. A Sátán kísértéseit pedig az ember önerejé­ből legyőzni nem képes. Érzed gyenge voltodat? Tudod, hogy erőd célod eléré­sére nem elég, ne félj és ne csüggedj, az Úr lelke van te veled. Máj. 27. Vigasztal. I. Thess. 4 . is. Ta­lálóan juttatta kifejezésre egyik szobrász a mai világnak képét, egy szenvedéssel teli arc kifejezéseiben, melyből szinte kisugár­zik a vágyakozás vigasztalás után. A gyász és a szenvedés minden ember lelkében feltalálható és minél nagyobb a fájdalom, annál erősebb a vigasztalás utáni vágy. 1926. május 23. A lelki fájdalmak súlyos keresztje olyan teher, amit csak Isteni segítséggel lehet elviselni. S az Úr közel van az Ot fölök­höz. Féld tehát öt ás ö elküldi néked ama vigasztaló Szentjeiket.- * Máj. 28. Bátorít. Péld. 28 . í. A hithősök, a vértanuk bátorsága gondolkozóba ejti a mai kor gyáva nemzedékét. Csodálkoznak azon a bátorságon, ami ezeknek lelkét el- töltötte. Pedig nincs min csudálkozni, az irás szava tisztán cseng. Minden istentelen fut, az igazak pedig bátrak. Melyikhez tartozol te a kettő közül ? Az első futásá­nak eredménye a kárhozatba jutás, a másik megharcolja a hitnek nemes harcát és el­nyeri az örök élet koronáját. Légy bátor. Máj. 29 Dorgál Péld. 15 . ío. Igen so­kan vannak, akik a Szentiéleknek dorgáló, feddö erejét kellemetlennek találják magukra nézve. Az elkövetett bűnök mint árnyék kisérik őket s a lelkiismeret furdalásai súlyos teherként nehezednek lelki életünkre. Ettől a dorgálástól való szabadulás kívá­natos és lehetséges visszatérni az igaz útra amit elhagytak. Elnyomni a lelkiis­meretnek a szavát, figyelmen kívül hagyni a dorgálást, gyűlölni a fenyítést, javulás helyett, ez halál 1 Vigyázz tehát. Máj. 20 Érzed te mindezt ? Jud. 19. Ezzel a komoly kérdéssel is le kell szá­molni minden keresztyén embernek. S ha az elmúlt héten elmondottak nem fogták meg lelkedet 8 nem érezted, magadon a Szentlélek felsorolt áldásait, akkor jaj te- néked, mert akkor te külön szakadtál a Krisztust követőktől, vezéred a sátán s érzéketlen vagy a jóra, mert nincsen ben­ned Szentlélek. így életed minden keserű­ségének s fájdalmának te vagy az oka, mert nem követed a Megváltót. Megelége­dett s boldog akarsz lenni? Kérjed búzgó szivvel az Urat s Ö elküldi neked a Ő Szent lelkét. Welszer Ernő. Rákóczi és vezértársai a kurucköitészetben. Irta: Vakarcs Kálmán. A dicsőséges kuruevilág vitézei, közkatonái nemcsak egymás között tartották fenn a szívbeli vonzalmat, hanem vezetőikkel, vezéreikkel szem­ben is. őket is szerették, bálványoz­ták. E ragaszkodásnak ad kifejezést a kurucköltészet is. A nagyokhoz, hősökhöz, vezérekhez való törhetetlen szeretetnek már a régibb népköltészeti termékekben is számtalan nyomát találjak. A nép megbecsüli az ő ki- választottjait és már életükben oltárt, a dicsőülés oltárát állítja fel számukra. Akit a nép megszeret, azt igazán szereti. Igazán szerették, nagy rajongással* vették körül a kurucok a vezéreket, különösen pedig a hős Rákóczit, aki­nek jóságos lelke ott lebegett mindig társai előtt. Az ő igazságos lelkén egyaránt csüggött a protestáns és és katholikus kuruc, mert a hős feje­delem, akinek jelszava: >Egy az Istenünk — a magyarok Istene«, nem tett különbséget a vitézek között vallás tekintetében. Az »Esztergom megvételéről« szóló népköltészeti köl­teményben is a Rákóczi apotheózisa nyilatkozik meg. A fejedelem hű baj­társai, hogy bálványozott vezérüknek magas helyen legyen a sátora, friss, kerek dombot formálnak és a hozzá szükséges földet kezekben, süveggel hordották össze. Hű és szerető kato­nái, igazi magyar vitézek szívük su­gallatát követve, a szeretet hatalmánál fogra építették azt a vezéri dombot és pedig nagy örömmel, mint ahogy e szép kurucq^ta is, amelyben a fe­jedelem iránti rajongás oly hűen van ecsetelve, >egy igaz magyar fi, igaz örömében« írta. A kurucköltészet többi gyöngyszemeiben is a hős vezér­hez való ragaszkodás jut kifejezésre, sőt a »Bujdosó Rákóczi« költemény­ben mintegy megjósolja a költő a magyarnak az elhunyt fejedelem iránt való hó vágyakozást is, amikor a dodonai igéket adja a fejedelem szá­jába: »Haló poromból is feltámasztanátok, Összeszednétek még porhanyó csontímat.“ Bezerédi kurucvezérnek is emléket állít a kurucnóta. Bezerédi Rákóczi seregének egyik legnagyobb vitéze volt. A történeti adatok szerint rövid idő alatt 72 német tisztet vágott le a hősi küzdelmek között. Vitézségét a török is megcsodálta. De sajnos, árulóvá lett és Sárospatakon lefejez­ték. Hogy vitézségét a hír is szár­nyára vette, azon nem lehetett cso­dálkozni, mert »Jó kardjával hármat- négyet suhinta — németekben tágas­ságot úgy. csapa...« Majd így zeng róla a kurucdal: »Bezerédi maga űz egy sereget, Sárvár felé úgy hajtják a németet«. A hősi tettek nemhiába keltenek reménységet a kurucok keb­lében és a reménynek ilyen formában ad kifejezést a reménykedő kuruc- poéta »Bezerédi nótája« végén: .Kél a szél, a fákat vigan legyinti: Kurucokat a jó Isten segíti, Országunkat még egyszer megépíti, Német ebtül valahára megmenti“... A Rákóczi-nótában is megtaláljuk Bezerédi nevét, mint a hős Bercsé­nyinek is, aki szintén egyik hatalmas mozgatója és élő lelke volt a kuruc harcoknak. Béri Balogh Ádám kuruc generális hősiességének is emléket állít a kuruc­költészet. Hiszen méltán is, mert e tábornok a kölesdi mezőn is kitüntette magát, azután behatolt Ausztriába is és Bécsig nyomult előre. Est a tényét örökíti meg a »Balogh Ádám nótája« c. nóta is, amelyben Sándor Perkó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom