Harangszó, 1926
1926-04-04 / 14. szám
HARANQSZŐ. 1925. április 4 118 a következő szereplőkkel: Kajtár Gyula, Sztrokay Gyula, Perger Fánika, Takács 1., Komjáthy János, Perger István, Szabó István és Kulcsár Pál, Komjáthy Lajos, Perger E., Polák János leventék közreműködésével. A darabban levő szóló énekszámokat Sztrokay Gyula énekelte. Az érdeklődés oly nagy volt, hogy kétszeri előadás mellett is szűknek bizonyult az iskola. — A gyermekek számára 15-én volt ünnepély hatásos szavalatokkal és énekekkel. Gerencsér Zs. lelkész úgy a felnőttek, mint a gyermekek ünnepélyén nagyhatású beszéddel méltatta a nap jelentőségét. Az ünnepélyeken jelen volt gróf Niczky Ferencné is családjával együtt, követvén boldogult édesatyja, Weöres István példáját, aki az ilyen ünnepélyekről soha nem hiányzott s mindig gyönyörű szónoklatokat tartott. A csikvándi ifjúsági egyesület a böjti időszakban három vallásos ünnepélyt tartott; a két első alkalommal a gyülekezeti lelkész a Szentirást ismertette, az ifjúsági egyesület tagjai közül viszont szavaltak: Kovács Lidia, Tamás Mária, Tóth József és Nagy Miklós. Március 21-én pedig a S ályarabok emlékének áldoztunk: Orbán ános tanító Bihari Kálmánnak „A gályarab“ c. költeményét szavalta, mig a gyülekezeti lelkész a gályarabok szenvedésével kapcsolatosan az akkori vallási és politikai viszonyokat ismertette. Az ünnepélyeken Orbán János tanító vezetésével, szép énekszámokkal szerepelt az ifjúsági énekkar is. — Megünnepelte az ifjúsági egyesület március 15-ét is; amikor is Kozma Lidia és Kulcsár József szavalt, Horváth Béla lelkész ünnepi beszédet mondott az ifjúsági énekkar pedig ez alkalommal is szép énekszámokkal emelte az ünnepi hangulatot. Alszopor leányegyházközség iskolájának tanulói márc. 14-én d u. áldoztak a 48-as idők dicsőséges emlékének a piros-fehér- zöld szalagokkal feldíszített tanteremben. Az ünnepély a Szózat éneklésével kezdődött. Ünnepi beszédet Nagy Lajos tanító mondott. Szavaltak Ágoston J. és Tóth Gy. Hajba J., Horváth J. és Szopory J. a há- romszólamú gyermekkar pedig a „Nemzeti dal“, „Tavasz elmúlt...“, „Van egy ország...“, „Kárpáti fenyőből...“ és „Csak magyarok legyünk ..." c. hazafias, illetve irredenta dalokat énekelte. A szépen sikerült ünnepély a magyar Hiszekegy hangjaival végződött. Márc. 21-én a gályarabok felszabadításának 250 éves évfordulója alkalmával emlékünnepélyt rendezett a leányegyházközság, hogy a hitükért mérhetetlen nagy kínokat szenvedett gályarabok példáját az élő nemzedék elé állítva ezzel az egyház iránti szeretetet fejlessze, erősítse s a megdicsőüít mártírok emlékére a kegyelet virágaiból font koszorúját elhelyezze. Az ünnepély a 380. ének 1—2. versének éneklésével és imával kezdődött. Alkalmi beszédet Gőcze Gyula nemeskéri lelkész mondott Bögöthy Erzsi és Mesterházy István, továbbá Fördős Ida és Nagy Ferenc VI oszt. el. isk. tanulók szavaltak. Az iskolai gyermekkar kettő; az Ifj. Egyl. és a gyermekek vegyeskara egy: és a férfikar egy koráit, illetve alkalmi éneket énekelt a tanító vezetésével. A lelkész befejező imája s a 262. ének 8. versének éneklésével véget ért ünnepély után Bögöthy E. és Fördős A. 70 300 K-t gyűjtöttek orgonaalapra. Sajnálatos, hogy a kellemetlen zord idő miatt a lélekemelő ünnepélyen a szomszédos fiókegyházközségekből nem tudtak az egyháztagok a szokott régi számmal megjelenni. A zalaistvándl ev. ifj. egyesület és énekkar márc. hó 14-én szép ünnepély keretében adózott az 1848-iki márciusi nagy napok emlékének a következő progammal: Himnusz; A tavasz (szavalat); Bús magyarok imádkoznak (előadta az énekkar); Talpra magyar, 1 felv. színmű (az egyesületi tagok közreműködésével); Nemzeti dal (előadta az énekkar); A 48-as honvédek (szavalat); Édes anyám ablakára (karének); Végül a tanító rövid beszédben vázolt a múlt ifjainak példáját a jelenlegi ifjúságnak, lelkűkre kötve, hogy azok példáit követve, készek legyenek, úgy a haza, egyház, valamint az emberiség jólétéért fáradhatatlanul s önzetlenül munkálkodni. Mind az énekkari, mind a színműben szereplők dicsérettel feleltek meg feladatuknak, s méltán kiérdemelték a szép számmal egybegyűlt hallgatóság tettszését. A Szózat éneklésével ért véget az ünnepély. A szegedi Egyetemi Luther-Szövetség március 21-én Szarvason a polgári leányiskola tornatermében estélyt rendezett. Ifj. Paraszkay Gyula az E. L.-Sz. elnöke megnyitó beszéde után dr. Weiss Tivadar irredenta dalokat énekelt, majd Végvári verseket szavalt nagy hatással. Dózsa Aranka Vörösmarty-Erney: Szép Ilonka c. melodrámát adta elő. Paulovits Tibor zongora számait, Pöschi Margit énekszámait sokszoros taps kisérte. Tátrai Károly szegedi h. lelkész, aki délelőtt az új templomban az Igét hirdette, bibliamagyarázatot tartott. A szarvasi közönség nagy érdeklődést tanúsított és nagyon megelégedett volt a szegedi szereplőkkel, viszont a szereplők jóleső érzéssel gondolnak vissza a szarvasi hittestvérek körében eltöltött kedves órákra. Kéty. Március első vasárnapján az 50 tagot számláló evang. nőegylet sikerült vallásos estélyt rendezeit, amely bizonyára mély nyomokat hagyott úgy a szereplők, mint a hallgatóság lelkében. Az ünnepélyt Gönye dr. karnagy vezetésével a nőegyleti énekkar nyitotta meg, előadván Tersteegen: „Imádom a szeretet hatalmát“ c. gyönyörű énekét. Lelkész alkalmi imája után Würzl Henrikné Spitta: „Keresztyén közösség áldása“ c. alkalomszerű versét szavalta hatásosan. Hartmann Jánosné Hey: „Gondolj a szegényre“ c. költeményét adta elő érzéssel. Özv. Dőring Frigyesné egy megható elbeszélés felolvasásával bilincselte le a hallgatóságot. Petermann Jánosné Knapp: „Édesanya a ravatalon“ c. költeményének előadásával könnyebig meghatotta a közönséget. Petz Györgyné Sturm: „Talán nem is él az Isten?“ c. nagyhatású példázatát mutatta be ügyes előadásban. Majd a nőegyleti énekkar énekelte a Titanic elsülyedése óta oly szomorú nevezetességű, de örök szépségű „Közelebb Hozzád, Uram, mindf közelebb“ kezdetű koráit. Még két szép Spitta-költemény került előadásra, az egyiket (Türelem) Merkl Jánosné, a másikat (Légy csendes szívvel) Weiss Jánosné szavalta kellő hangsúlyozással. Záróima után az egész, még az iskola folyosóját is megtöltő közönség a „Jézusomat nem hagyom“ kezdetű koráit énekelte. A nőegylet, tekintetettel a nagy érdeklődésre, legközelebbi vallásos estélyét a templomban fogja megtartani. Az uraiujfalui ev. gyülekezet márc. 21-én este 7 órakor tartott vallásos ünnepélyén áldozott a gályarabok emlékének. Az ünnepélyen Rónai B. Gyula helyi lelkész felolvasása, a Rózsa Lajos tanító vezetése álló női és férfi kar énekszámai, Papp Gizi, Horváth Irma, Rózsa Sári, Bélák Sándor segédlelkész szavalatai erősitették a szivekben a hitbúzgóságot és egyházszeretetet. Az offertórium a 4 dunántúli gályarab emléktáblájára küldetett el. Szentgotthárd. Folyó évi rendes közgyűlését március 25-én tartotta. Ez alkalommal Obetkó István főgimn. tanár felügyelő-helyettes „Egyházunk helyzete" címmel rendkívül értékes és tanulságos előadást tartott a kögyűlésen megjelenteknek. A közgyűlés meleg köszönetét szavazott a lelki- ismeretes sáfárkodásért: Berke Elek főgondnoknak, Löffler Mátyás gondnoknak és ifj. Luthár Lajos pénztárosnak. Rábafüzes. Számadó közgyűlését márc. 14-én tartotta. E kis leányegyház Hutflesz Endre tanítónak kitartó lelki vezetése mellett, évről-évre mind kézzel foghatóbb tanúbizonyságát adja lelki megújhodásának. Csönge. A gályarabok szabadulásának 250-ik évfordulója alkalmával március 21-én tartott vallásosest keretében Bókkon Dávid presbyter megkapó felolvasást, helyi lelkész pedig előadást tartott egyházunk vértanú-lelkészeiről és tanitóiról. A kegye- letes emlékünnepet Balogh |ános szavalata („Gályarab lelkész imája“ Soós Miklóstól), lelkész imája és közének zárta be. Az offertórium teljes összegét: 138.000 K-t a gyülekezet a gályarabok emléktáblájának felállítására ajánlotta fel. — Az Ev. Ifjúsági Egyesület saját céljaira tartott offertórium- mal április hó 1-én, nagycsütörtökön vallásosestélyt rendezett, mely alkalommal az Egyesület férfikara „Jézus sebeidnek mélye" c. karéneket énekelte, Balogh |ános, az egyesület elnöke „A 30 ezüst pénz“-t szavalta, lelkész pedig „Barabbás vagy Krisztus“ címen tartott vallásos előadást A vallásosest lelkész imájával és gyülekezeti közénekkel ért véget. Vakok bibliájára adományoztak: N. N. Pápa 50 ezer K-t, özv. Tóth Sándorné, özv. Tóth Gyuláné, Czipott Ilona Szentgotthárd 25—25 ezer koronát. A soproni evang. tanítóképző-intézet „Kapi Gyula'1 Ifj. Belmissziói Egyesülete f. hó 20-án vallásos estélyt tartott a következő műsorral: Közének. 174. í—s. v. Orgonán kísérte Kristóf Kálmán V. é. n. Luther: „A német istentisztelet rendje.“ Ismertette Várallyay |ános vallástanár. Énekelt Czuppon Béla V. é. n. Szavalt Serbach András IV. é. n. Az egy. énekkarra pedig Kapi: Mi Atyánk... c. karát adta elő Glatz Lajos V. é. n. orgonakíséretével. A kart Hamar Gyula igazgató vezette. Az estély közénekkel ért véget (174.3.) mély nyomokat hagyva a hallgatóság lelkében. Új fiókegyház. Bicske nagyközség evangélikusai fiókegyházzá tömörültek. Gondnoknak Steiner Mátyás buzgó egyháztagot választották meg. A csabdi-i anyagyülekezet lelkésze minden hónap első vasárnapján kiszáli hozzájuk és a ref. elemi iskola egyik tantermében istentiszteletet tart. A fiókegyház oszlopos tagjai: Göllner Károly takarékpénztári vezérigazgató, Böngérffy Géza áll. polg. isk. igazgató, Szkok Pál gőzmalomtulajdonos, Göllner Aurél gyógyszerész és Flakker Sándor kereskedő ároni házból származó, jóságos lelkű feleségével. A kezdet most még kicsiny, de megvan a remény, hogy a mustármag idővel terebélyes fává növekedik. Rendkívül ügyes bognár-segéd, kiváló munkaerő, szerény feltételek mellett munkát keres. Cime: Évang. lelkészi hivatalban Szekszárd (Tolna m.) 3—e
