Harangszó, 1925

1925-07-12 / 28. szám

230 RARANQSZO. 1925. július 12. sára, 500 ezer korosát pedig Theologus- Otthonra adományozott. Egyházmegyei felügyelő a Harang­szóért. Dr. László Kálmán a vasi közép egyházmegye felügyelője a kőszegi egyház- megyei közgyűlés alkalmából a közgvűiési kiküldötteknek különösen meleg figyelmébe ajánlotta a Harangszót. Esperes beiktatás. A győri egyház­megye folyó évi közgyűlését ünnepi keretek között Győrött tartotta Péter-Pál napján. Ez alkalommal iktatták be az esp.resi tisztségébe Németh Károly esperest, aki rendkívül tartalmas székfoglalóval fog­lalta el terhes tisztét. Beszédében többek között a következőket mondotta: „Ha ke­vés megértéssel találkozik a lelkész, a ta­nító, a gondnok, oka az, hogy munkájában nincsen segítő társa. Az egyháziakkal civa­kodó gyülekezetek azok, ahol vagy az egy­háziak nem tesznek semmit, vagy a gyüle­kezet nem tesz semmit; vagy pedig sem az egyháziak, sem a gyülekezet nem tesz­nek semmit... Fő tehát az, hogy vala­mennyien, kicsinytől fogva a nagyig, úgy érezzük magunkat, mint Istennek safarai és munkálkodjunk amíg nappal van. Pál apos­tol azt mondta, hogy mindenre van ereje a Krisztusban, aki őt megerősíti.“ A közgyűlést megelőzőleg gyámintézeti istentisztelet volt, amelyen Győrffy Béla felpéci lelkész tartotta az egyházi beszédet Gál. 6, 9. 10. alapján. A közgyűlés Pálmai Lajos tb esperes és Mihály István egyház- községi felügyelő elnöklésével vette kezde­tét; jegyzőnek megválasztatott Ihász László kisbaboti lelkész. Megállapítást nyert, hogy a Pálmai Lajos lemondásával megüresedett esperesi tisztségre a gyülekezetek Németh Károly lébényi lelkészt választották meg, akit dr. Dukavits Vilmos győri felügyelő vezetésével küldöttség hivott meg a köz­gyűlésbe. Az új esperest Pálmai Lajos iktatta be hivatalába; az iktatás ünnepies­ségét a győri gyülekezeti énekkar és Pálmai Bözsi szólóéneke növelték; Pálmai Bözsi Fodor Kálmán győri karnagy szerzeményét (Miatyánk) énekelte áhítatot keltő szépség­gel. Az esperesi székfoglaló után az espe­rest a lelkészek élén Hörényi Lajos győr- szemerei lelkész, a felügyelők nevében Csemez István kormányfőtanácsos, a tanítók nevében Kiss Lajos győrújfalui igazgató, tanítóegyesületi elnök üdvözölték. Az espe­resi jelentés meghallgatása után a közgyűlés sajnálattal vette tudomásul hegyeshalmi dr. Fischer Gyula egyházmegyei felügyelőnek lemondását, érdemei elismeréséül őt tb. felügyelővé választotta, elrendeltk a válasz­tást. Pénztárosnak Kovács Zsigmond tár­nokréti lelkész, ellenőrnek Nagy László bezii lelkész választattak. A számvevőszék, a különböző bizottságok és egyletek jelen­tésének meghallgatása után a közgyűlés egy órakor ért véget. Találkozó 46 év után. Az eperjesi ősi evangélikus kollégiumban 46 evvel ez­előtt leérettségizett tanulótársak Péter és Pál napján összegyűltek a délutáni órák­ban a Deák-téri evangélikus templomban. Megjelentek: Ambrus Sándor volt békés­megyei főispán, dr. Pap József, a buda­pesti ügyvédi kamara elnöke, Fekete László nyug. tábornok, Frank Géza jószágigazgató a gróf Nádasdy-féle uradalomban, Nemes Károly evangélikus főesperes, Hartmann Elek fővárosi ügyvéd, dr. Gottlieb Her­mann nyugalmazott orvos-ezredes. A volt tanárok közül éleiben van még Ludmann Ottó kollégiumi igazgató, aki szintén fel­kereste régi tanítványait. Mlkollk Kálmán kitüntetése. Mikoük Kálmán pesti polgári leányiskolái igazgató­tanárt, tanári működésének ötvenedik év­fordulója alkalmából a kormányzó Signum Laudis jelvénnyel tüntette ki Egyházkerületi közgyűlés. A tiszai egyházkerület folyó évi közgyűlését július 16. és 17-én tartja. A pesti ev. magyar egyház Veres Pálné leánynevelő Intézetének értesítője az 1924/25. tanévrő|. Szerk. dr. Böhm Dezső. Vannak elméleti és gyakorlati tan­folyamai. Óraadó tanárainak száma 18. A tanulók száma 177, ebből 57 ev., 51 ref., 54 r. kath. és 13 izr. Az internálus vezetője Szluika Ella. Magas színvonalú estélyeiről gyakrabban megemlékeztünk. Az intézet egy igazgatótanács vezetése alatt áll, amelynek elnöke Raffay püspök. Az értesítő közli dr. Szelényi Ödön tanár klasszikus szépségű emlékbeszédét Jókai Mórról. Boldog szüle, ki ez intézetben járathatja leánygyermekét. Nagygeresden június hó 21-én avatta fel Kapi Béla püspök magasztos ünnepség keretében a gyülekezet két új harangját, melyek közül az egyik, 307 kg. súlyút a hívek áldozatkészsége, a másik, 155 kg. súlyút pedig dr. Mesterházy Ernő egyház­kerületi felügyelő ajándékozta a gyüleke­zetnek Istenben boldogult jó szülei emlé­kére. isten áldása nyugodjék meg a példás áldozatkészségen. Magyar istentiszteletek bevezetése. Balassagyarmati levelezőnk írja: június hó 21-én igen fontos kérdésben döntött az itteni evang. egyház rendes évi közgyűlése. Miután a múlt évi számadásokat felülvizs­gálta, szőnyegre kerüit az eddigi istentisz­teleti rend megváltoztatásának s ezzel kapcsolatban a magyar istentiszteletek be­vezetésének kérdése. Az eddig fennálló gyakorlat szerint hetenként felváltva tartat­tak a magyar és tót istentiszteletek, de a tótajkú hívők már annyira megmagyarosod- tak, hogy időszerűvé vált annak kimondása, hogy a balassagyarmati evang. templomban innentől minden vasárnap magyar legyen az istentisztelet s méltányosságból az idő­sebb tótajkú egyháztagok részére maradjon meg évente néhány istentisztelet, főképen a nagy ünnepek alkalmából. A mozgalom megszervezésében és keresztülvitelében nagy része van Sztranyavszky Géza egy­házfelügyelőnek, aki már 32 esztendő óta atl az egyház élén, továbbá Sztranyavszky Sándor főispán egyh. másodfelügyelönek, aki lelkes egyházszeretetével hathatósan munkálkodott közre a kérdés sikeres meg­oldásán. A közgyűlésen a templomot zsú­folásig megtöltő hívek a határozat kimon­dása után elénekelték az „Isten áldd meg a magyart..." Ugyanezen közgyűlés ki­mondotta azt is, hogy az eddigi békéscsabai énekeskönyvk helyeit bevezeti gyülekezeti használatra a dunántúli énekeskönyvet. — A használatból kivont békéscsabai énekes­könyv példányai olcsó áron szerezhetők be a balassagyarmati evang. lelkészi hivatal révén, ahová az érdeklődök forduljanak tájékozásért. Kegyeletes emlékezés. Czegléd váro­sának kepviselőtestülete a minap tartott közgyűlésében dr. Szlávik Mátyás egyik nyílt levelére, fájdalom, igen korán elhunyt eperjesi jeles jogtanár kollégájának és ki­váló magánjogi írónak nevéről egyik na­gyobb uccáját dr. Raffay Ferenc uccának nevezte el. E szép peidat jeleseik emléke­zetére más városok is követhetnék. A Bpesti Iparosképző Prot. Egylet választm. jelentése hu tükörképe annak a lelkes és eredményes szociális munkás­ságnak, amelyet abban, mint titkár, Szuc- hovszky Gy. főv vallástanár kifejt. Bevétele volt 103, kiadása 96, maradványa 6, tiszta vagyona 96 millió kor. Van zene-, rajz- és ipari tanfolyama. Téli előadásairól gyak­rabban megemlékeztünk. Szarvasról. Értesülésünk szerint ev. főgimnáziuma 21 Vili. oszt. tanulója közül 5 jeles eredménnyel telte le az érettségi vizsgálatot. Ugyancsak az ottani tanítónő- képzőintézetben az V. évfolyam 9 növen­déke közül 6 jelesen képesíttetett. Az érett­ségin Kovács Andor békési esperes, a képesítőn Kellő Gusztáv szarvasi lelkész elnökölt. A tanügyi kormányt mindkét he­lyen dr. Szlávik Mátyás képviselte. Vönöckön áldoztak: Nagy Ernő ha­rangra 100, ifj. tőke Sándorné oltárra 10, Egyetemi tanulók részére 292, Riczinger Sándorné oltárra 30, Nagy Jánosné 25, 36 iskolás növendék 303, Ifj. egyesület sajtóra 50, Németh Lajosné orgonára 20, konfirm. növendékek 25 en jóték. célokra és pedig harangra 285, orgonára 385, ol­tárra 95. emlékkőre 10, összesen 735 ezer K-t adtak. A kemenesaljai ev. egyházmegye lelkészegyesülete Czeiidömölkön június 17-én tartotta rendes tavaszi értekezletét. A gyűlés megnyitása előtt Varga Gyula esperes keeyeletes szavakkal emlékezett meg ez évben elhunyt Gyurátz Ferenc nyug. püspökről, akit nem a püspöki mél­tóság tett naggyá, hanem az, hogy benne az igazi lelkipásztor ragyogó jelleme dom­borodik ki, aki egy személyben volt lelki vezér, hazáfi és emberbarát. Az egyesület tagjai néma felállásukkal adtak kifejezést annak a tiszteletnek, amit a nagy főpásztor iránt halála után is éreznek. Azután az espe­res az emlékezés viiága mellett az egyesületet a csöngei gyülekezet elköltözött nagytehet- ségű lelkésze Hutter Zsigmond alakja elé állította, akivel nemcsak gyülekezete lett szegényebb, de szegényebb lett az egyház­megye s a lelkészegyesület is, amelynek évtizedeken keresztül buzgó, munkás tagja volt. Még egy kedves halottra gondolt az egyesület: az esperes felejthetlen hitves- társára s az emlékezés alatt könnyező esperest megható módon ölelte körül az egyesület osztatlan részvéte, szeretete. Ezen emlékezésekkel kapcsolatban az egyesület elhatározta, hogy ezentúl minden elhunyt tagjának életrajzát valamely egyesületi tag által megirattatja s ebből kifolyólag meg­bízza Molitorisz János, ostffyasszonyfai lelkészt, Hutter Zsigmond, volt csöngei lelkész életrajzának megírásával. A tárgy- sorozat folyamán az egyesület látva azt a nagy veszedelmet, amely a reverzálisadá- sokból egyházunkra háramlik, egy egyház­fegyelmi szabályrendelettervezetet fogadott el a reverzáiist adó egyháztagok ellen. Szabó István kemenesmagasi-i lelkész értékes munkát olvasott fel ezen a címen; Meg­térés, amelyért az egyesület hálás köszö­netét és elismerését nyilvánította. Javaslatot terjeszt fel az egyesület az egyhazkerületi lelkészegyesülethez aziránt, hogy az egye­temes lelkészi nyugdijintézeti illetékek leg­alább is a békebeli értékösszegig felemel­tessenek. Miután az egyesületi pénztáros és könyvtáros jelentéseit meghallgatja, elnök az ülést bezárja, az egyesület tagjai pedig az Urnák szent asztalához járulnak. Kemenesmagasiban a harangalapra ado­mányoztak : Molnár István m. felügyelő és

Next

/
Oldalképek
Tartalom