Harangszó, 1925
1925-03-01 / 9. szám
■ 1925. március 1. lépésekkel hogy összetiporta a Mi- atyánk Jizus-i szavait... az embernek mégha templomban volt is, ökölbe szorult a keze. Végül azután besározott padok — még az énekeskőnyvek helye is! •— eldobált cukorpapiro3ok mutatták a »közönség* kivonulásának útját. Fájdalmas szemlélni, mily gyakorta és mily durván megszed*égtelenítik az emberek a mi Istenünk házát, amelyről írva van, hogy »az égnek kapuja* és >a mennyország előpítva- ra*. Da különösen milyen súlyos vád éri ezen a téren a mi evangélikus népünket. A rórn ka’h. ember temploma küszöbén meghajtja térdét: a »szentelt vizet* homlokához érinti és akkor igazán »templomi csendben* hallgatja a misét, vagy pergeti olvasójának imádságait Ha sietős útja a templom előtt szalad el, keresztet vet, esetleg megemeli a kalapját,., vagyis a maguk módja szerint megbecsülik templomaikat. A legtöbb református gyülekezetben egy, a régi atyáktól örökölt szép szokás őrzi a templom komoly méltóságát. Mielőtt a lelkész és a kántor bevonulna a szánt helyre, rnár ott felhangzik a zsoltár; a korán jövők elénekelnek hármat négyet is, mire megkezdődik a tulajdonképeni isten tisztelet. íme ők így tesznek »lakatot a szájukra*, nehogy valami botráa- koztató beszéd essék közöttük a nagy Isten felszentelt hajlékában. A mi templomainkban pedig néha valóságos vásári lárma támad Zsebbe hogy tehetségem szerint szorgalmasan készültem és reményiem, hogy nem csak az én kedves élettársamnak, hanem a vizsgáló bizottságnak ítélő széke előtt is megállhatok. — Amennyire ismerlek, én is azt hiszem. De Károly, ha innét te is Newyorltba jösz, szemléltél-e már ki alkalmas egyént, aki utánad tovább folytassa a buzdítást indiánjainknak a földir.iveléshez szoktatáséban? — Gondoskodtam róla, — szól Károly, az épen a kapitány üdvözlésére jött új vendégre mutatva — Móhr Péter fiatal föld- míves gazda, ki vegünk jött ide a tanyára. Szakértelmét, jellemét ismerem, nyugodt lélekkel ajánlom a gazdálkodásban vezetői tisztre., — És te Péter vállalkozol erre a feladatra ? — Annál nagyobb készséggel kapitány úr, mivel itt tartózkodásom alatt megismerkedtem Károly nejének egy lcánybarátnő- jével, az egyik főnöktárs leányával. Már meg is kértem kezét s atyja szívesen beleegyezett házasságkötésünkbe. Ide költözöm, az ipám kartjéhez tartozó 30 hold földet rendes mívelés alá veszem. Két lovát — melyeket eddig csak vadászaton lovaglásra használtak — betanítom eke, szekér húzására. A gazdálkodás eredményével törekAz én bűnbánatom. Nem verem a mellem, Szemet nem forgatok; Nem mutatok nyűgös, Nyöszörgő bánatot. Nem kúszom a földön, Nem csúszom a porban; Mellem sóhajoktól Nem apad, nem horpan .. . Csak némán, csendesen A szivem szúr. . . szorul. . . S a könnyem kicsordul S permetez pazarul!.. . PETROV/CS PÁL HARANOSZÓ csúsztatott énekeskönyvvel ott is úgy adnak-ve3znek az emberek, mintha a piac porában állanának. A fiata- Jabbja könnyelműen még tréfálni sem restell. Jaj! ha egy láthatatlan kéz felírná a fehér templomfalra a híveink ajakáról ott elhullott sók gonosz, bünö3 beszédet, milyen furcsa olvasmány kerekednék abból!... Mindezek fólé a padokon szégyenletes felírások éktelenkednek; bevésett nevek és lefaragott padszélek... Hol van az a színház, amely közönségének az ilyen bántóan botránkoztató viselkedését szó nélkül, büntetlenül csak eltűrné?... Azt hiszem: sehol a világon! Csak a mi templomainkban lehet mindezt megtenni, ma még minden büntetés nélkül, de kinek jut eszébe, hogy még az istentisztelet előtt elmondjon egyet énekeskönyvének drága szem új rokonaimat a földmíveléssel mindjobban magbarátkoztatni. Jótanáccsal, útbaigazítással mindenkit munkára buzdítok. Az alakuló gyülekezet ügyeiben Í3 a lelkész urnák szolgálatára állok. Ssmmi fizetést, évdíjat nem kívánok. — .Ajánlatodat, Péter, örömmel fogadom. Épen bele vág két év előtt megállapított számításomba. Arról is értesitlek, hogy a minden család számára kimért 30 —3ü hold földön kívüi a község részére a még magántulajdont nem képező területből a kormány engedélyével 800 hold erdőt és 1000 hold szántásra alkalmas rét- fóídet jelöltem ki. Gazdaságod gyarapodásával még ebből is szerezhetsz 20—30 hold földet. De most gyertek, menjünk Alfréddel és a főnökkel szemlét tartani a házi kertek felett. — Akkor tanácslom, Vilmos, — figyelmeztet Mari, — hogy háromnál több szorgalomdíj kiosztására legyetek készen, mert gondom vo't reá, hogy minél több barát- ném kiérdemelje. — Annál nagyobb lesz a mi örömünk s azért még neked elismerést szavazunk meg, kedves Mari. Legszebbnek találták a Mari által gondozott kertet, de azon túl is egyiket a másik után kellett megdicsérniük. Vilmos nem imádságai közül lelkének gyarapodására; kinek jut eszébe, hogy belemerüljön egy-egy énekünk gondolat- világába és előkészüljön a szent ige méltó hallgatására!?... Vagy talán már ez is »felesleges szenteskedés*, amely sehogysetn illik a mi felvilágosult, protestáns mivoltunkhoz? ... Jézus egyszer korbáccsal szentelte fel a jeruzsálemi templomot. Az imádság házában nem tűrte meg a kufár szellemet s a pénzváltók alkudozását. Ostort fogott, mert a templom szentségéről volt szó. Mi pedig majd számot adunk egyszer arról is: miként viselkedtünk azon a helyen, mely a mennyország elöpitvarának neveztetik ?... Rendőrt a templomokba! Nem valami szűrős nézésű, sisakos vitézt, de az éber lelkiismeret vigyázó rendőrét 1 A fegyelmezést pedig ne a szomszédodon, hanem önmagádon kezd el!... Nagy Miklós. _______ 67 H utter Zsigmond. A csöngei papiakban egy tányérral kevesebbet terítenek s kint a temetőben egy sírral több domborul. Ds —: nemcsak ennyi az egész 1 Hutter Zsigmond sokkal többet jelentett, hogysem máról holnapra el lehetne őt feledni. Akik ismerték, azoknak leikébe mindörökre szép emléket hagyott nemes és tiszteletreméltó egyénisége, lévén markáns képviselője annak a régi, de nem ósdi papi társadalomnak, amelyről ide s tova már titkolta örömét, midőn a kertekben szépen fejlődő kapás növények, zöldségágyak, szebbnél szebb virágbokrok s híven ápolt gyümölcsfa oltványok sorai tárultak szeme elé. Az utóbbiakat Károly az Alfréd által küldött fiatal csemetékből osztotta ki a családoknak. A vizsgálat után a már előbb kitűzött három díjon kívül egyhangú elismeréssel még húsz díjat osztott ki Vilmos és Alfréd. A gyülekezeti élet fejlődéséről Owerton lelkész urra! beszélgettek, ki örömmel adta elő, hogy az imaház látogatása élénkül. A felnőtt ifjak, főkép a leányok mindig több érdeklődést mutatnak a míve- lődés iránt. A látogatást Alfrédnek eljegyzése fejezte be a lelkész családi kertjének kedves virágával, Karoünnal, akihez nemcsak az ifjúság arcrózsái, de a szép leiki tulajdonok varázsa is ellenállhatlan erővel vonzották a vőlegényt. Hszaérkezásük után néhány nap múlva megjött Monk Károly is családjával. A vizsgát jó eredménnyel letetle s Vilmos mint tisztet irodájában alkalmazta. Mikor Mari először belépett Edith szobájába, ez örömkiáltással siet elébe s megöleli. — Csakhogy megjöttél, te rézarcu, feketefürtös gyönyörűségem. (Folyt, kőv.)
