Harangszó, 1925

1925-09-06 / 36. szám

292

Hindenburg távirata.

Hindenburg birodalmi elnök a Stockholmban ülésező keresztyén világkonferenciához a következő sürgönyt küldte: A keresztyén

egyházak százakra menő hivatalos képviselői találkoztak e napokban Stockholmban, hogy a jelen nagy kérdéseit a keresztyén erkölcsiség alapján megtárgyalják és a világ kialakulásának óriási feladatát a keresztyén lelkiismeret álláspontjáról megértessék, valamint a népek szociális gazdasági és politikai életében előforduló szükségeit az evangélium szellemében enyhítsék. Ezt az összejövetelt én szívből üdvözlöm, mint értékes jelenségét ama számos törekvésnek, amelyek mind az emberiség igaz békéjéért küzdenek és reményiem, hogy a konferencia nagy és nehéz munkájához Isten gazdag áldását meg fogja kapni; vajha tanácskozásai a szeretet és a megértés szellemében folynának, s vajha e konferenciából oly erő sarjadna, mely az emberiség egészséges megerősödését előmozdítaná.

Páris és London.

(Folytatás.)

Érdekes és tanulságos egy vasárnapi istentisztelet lefolyása Rue Saint Honoré templomban. Az orgona megszólal 1/t 11 őrekor A kántor művészi orgonaszámot játszik. Lelkész fölmegy a szószékre, rövid elöfohász után kihirdeti az énekeket. A francia protestánsok gyorsan, ritmikusan énekelnek, nem oly vontatottan mint mi. Majd a pásztor bibliát olvas és imádkozik Agendáből. Rövid közének után textusolvasás. Majd csöndes orgonajáték a vallásos áhítat felébresztésére. A 30 perces beszédet a lelkész többször megszakítja s a híveket éneklésre kéri fel. Majd imaolvasás, áldásosztás következik. A frakkos egyházfi közben pénzt g)öjt a perselybe, íme tehát a párisi protestánsok sokat énekelnek, ami nagyon helyes.

Láttuk a 300 méter magas Eifel tornyot, sőt fel is mentünk liften a tetejére. Éjszakánkint hatalmas reklámok gyúinak ki oldalain. Csodáltuk a Louxembourg Muzeum fehér márványszobrait és modern festményeit. A Biológiai Múzeumban őslényeket szemléltünk meg. Egy este a Nagy Operába mentünk, amelynek márvány előcsarnoka pazar. Wágner: Lohen- gringjét hallgattuk meg. MegszemlélHARANGSZÖ.

tűk a Nemzetközi Ipari Kiállítást és sajnálattal láttuk, hogy csak Német ország és Magyarország pavillonjai hiányoznak.

Románia óriási plakátokon hirdeti kiállítását, persze Erdély termékeivel hivalkodva. Még az orosz Szovjetnek is volt 3 vörösre festett pavillonja, ahol cári ékszereket és kommunista propaganda iratokat árultak Voltunk a Hidi Múzeumban, ahol magyar katonasapkákat és huszármentéket fedeztünk föl. Végigjártuk a Napoleon- termeket, amelyre nagyon büszkék a franciák, ez az ő gloirjuk. Az invalidusok templomában megnéztük Napoleon sírját is. Innen ütünk a* Perl Lachaise temetőbe vitt ki. Bementünk a Krematóriumba (halottégető), ahol a pap rövid beszéde után a holttestet lemezre fektetik és betolják az 1800 C° fokos kemencébe. Egy óra múlva pár kilogrammnyi hamu lesz belőle, A hamvakat urnába teszik s egy kis üregbe rejtik el. Egy nagy oszlop- csarnok telve van ily üregekkel, a fedőlapon a halott nevével. Elzarándokoltunk több neves ember sírjához. Azon csodálkoztunk, hogy virágokat sehol sem láttunk.

Voltunk nagy áruházakban. A Lafagette áruház 2 ötemeletes épületből áll, az egyik csak női, a másik csak férfidivatot tartalmaz.

Párisban sok a magyar. Mintegy 50—60 ezer munkás él itt, akiknek 3 hetilapjuk is van. A Köztársaság — Károlyi Mihály lapja, magyar és francia szöveggel jelenik meg. Új Előre c. lap kimondottan kommunista. Párisi Munkás, szintén szociálista lap. Bizony jó volna, ha a magyar kormány nem sajnálná a pénzt ellenlap felállítására.

A párisi nép éjjel él. Az üzleteket reggel 9 órakor kezdik nyitogatni, tetszés szerinti ideig hagyják nyitva. Az erkölcs ledér. A nők ruházkodása hiányos. Van egy mulató: Menyország és Pokol című, ahol dorbézolás folyik e vallásos szent fogalmak neve alatt. Másutt a keresztet csúfolják ki, amikor ráfeszítenek egy ruhátalan nőt. 16 éves leányok szülői felügyelet nélkül járkálnak férfiakkal az éjszakákban. A mély vallásosság ismeretlen. A vasárnapot nem szentelik meg. Ilyenkor is nyitottak az üzletek estig s helyébe hétfőn zárnak be. A templomok nem telnek meg zsúfolásig. Magyarországot nem igen ismerik. Azt tudják ugyan, hogy létezik egy Budapest város, de azt hiszik, hogy Csehszlovákiában van Találkoztam az állomáson egy elzászi némettel,

1**25. szeptember 6

akinek igazat adtam, amikor ezt hajtogatta : Elpusztul Páris, ha így halad. Nincsen itt gyermek, nincsen itt erkölcs.

Londoni kirándulásunk 3 napig tartott. Nem szólok a kellemetlen emlékű áthajőzásról. Gyönyörködtünk a Themze balpariján fekvő parlamentben, amely körül helyezkednek el a minisztériumok. Álltunk a Westminster Székesegyház csúcsívei alatt, királyok, nagy emberek egész serege nyugszik itt. Bementünk a Szent Pál kathedrálisba, amely London legnagyobb anglikán temploma. Tágra meredt a szemünk a Britisch Muzeum mumiagyűjtemányén. Voltunk a Nemzeti Képtárban, ahol az angol festők remekeit élvezhettük. A Biológiai Muzeum őslényeit megnézve az óriási Hyde parkba mentünk sétára. El nein kerülhettük a Wembley kiállítást a- rnely egy esztendő óta áll nyílva s ahol Ausztrália, Afrika, Palesztina, Kanada, I dia termékei csodálatos változatosságban kínálkoznak. Bepillantottunk a Tower várba a királyi kincsek megtekintésére s azután megfigyeltük a Tower híd ke téválását egy befutó tengeri hajó előtt.

Az angol józan, értelmes, kereskedő nép. Keleset mosolyog. Sokat ad a sportra, az egészségre, a kényelemre, még az utazó eszközökön is. Este iO órakor elcsöndesedik a roppant város. Szombat déltől hétfő reggelig szinte meghal az élet. A vasárnap a tetnplombajárás ideje Szent csöndben töltik meg a nagyméretű templomokat Hétköznap délelőtt benéztünk 11—12 óra között a Szent Margit templomba, ahol áhitatos tömegek térd -peltek A lelkész 10 per- cenkint az oltár elé lépett és felkerte a híveket: most a betegekért, most a halottakért imádkozzunk. Nagy pla- káiok hirdetik a következő vasárnap prédikálők neveit. Reggel 7 órakor, este fél 8-kor imádságos istentiszteletek tartatnak. A Hyde-parkban minden alkonyaiban ingyenszónoklatok folynak. A jó angolok leülnek magukkal hozott székeikre és hallgatják hol a szociálista, hol a zsidó pap, hol az anglikán lelkész beszédeit.

Páris olyan mint a mérges gomba, színes, szép, rikító. London olyan mint az ehető gomba, színtelen, egyszerű. A párisiak feltűnően öltözködnek, hitvány anyagból, az angolok egyszerűen ruházkodnak, finom jó szövetből. Ha a kettő között választanom kellene, ezt mondanám: inkább London, mint Páris.

Tátrai Károly.