Harangszó, 1925
1925-07-19 / 29. szám
1925. július 19. HARANGSZÓ 237 nak azonban így sem sikerült gátat vetni. Tehetséges hipnotizőrök közreműködésével egyesek még mindig vélnek csodát látni és előreláthatólag addig nincs is szándékukban a szétosztás, amíg hatósági keményebb beavatkozás nem történik. Az, hogy a kis leány és a községi bíró megnémultak, légből kapott kacsa. A cscndörségnek is mindig akad okosabb tennivalója, mint hogy a hídnál ácsorgókra vigyázzon, akiknek szintén többet érne és bizonyára Istennek is tet- szfíbben cselekednének, ha komoly munkához látnának addig, amíg egy pár agya- lágyult egyén rögeszméjéből kifolyólag Máriával jósoltatnak. Nagyszakácsi, 1925. július 3. llencsey Lajos községi biró. Eddig szól a biró levele. Ezenkívül jelenthetjük, miután tehát csoda nem történi, a közigazgatási hatóságok, a főszolgabírói hivatal felszólította a plébánosokat, hogy a szószékről ilyen értelemben világosítsák fel a hívőket és akadályozzák meg a veszélyes tolongásokat. Egyházmegyei közgyűlések. A fejérkomáromi egyházmegye közgyűlését június 23—25. napjaiban tartotta Oroszlányban Balogh István esperes és dr. Händel Béla egyházmegyei felügyelő elnöklete alatt. A közgyűlésen megjelent dr. lándori Kéler Zoltán a dunáninneni egyházkerület felügyelője is, kit lovas bandériummal üdvözölt a vendéglátó gyülekezet, melynek szószólója Droppa István helyi lelkész volt. A tiszavidéki egyházmegye Dómján Elek esperes és dr. Haendel Vilmos egyet, tanár, esperességi felügyelő elnöklete alatt június 26—27-én tartotta közgyűlését Tokajban, mely alkalommal dr. Haendel Vilmos felügyelő rendkívül értékes megnyitójában komoly elmélkedés alapján párhuzamot vont a katholicizmus és a protestantizmus lényege között. f A budapesti egyházmegye f. évi rendes közgyűlését június 30-án tartotta Budapesten. A közgyűlésen Broschkó Gusztáv Adolf esperes terjedelmes jelentésben számolt be az egyházmegye hitéletéről, erkölcsi és anyagi állapotáról, tanügyéről. A zalai egyházmegye 1925. július 7-én tartott közgyűlésén iktatta be dr. Berzsenyi Jenő nyug. kir. járásbiró, keszthelyi lakóst, újonnan választott egyházmegyei felügyelőt, felügyelői székébe. A beiktatást Fenyves Ede esperes végezte. Az ühnepély fényét a beiktatott felügyelő tisztelőinek serege nagyban emelte. Fenyves Ede esperes emelkedett szellemű beiktató-beszéde után az új felügyelő letette az esküt s megtartotta .székfoglaló- - beszédét, melyből kisugárzott mély hithűsége és lángoló egyházszeretete. Az új felügyelőt a lelkészt, a tanítói és felügyelői kar bizalommal üdvözölte. Az esperesi jelentés előterjesztése előtt az egyházmegyei közgyűlés a kormányzót táviratilag üdvözölte. A közgyűlés Gyurálz Ferenc ny. püspök emlékét felállással tisztelte meg. Az esperesi jelentés kapcsán az akalii tanító államsegélyének a megvonásával kapcsolatban az egyházmegyei közgyűlés fel- terjesztést intéz a kerülethez, hogy minden tanítói államsegély megvonása alkalmával fejezze ki a kerület sajnálkozását s azon elhatározásának adjon kifejezést, hogy a szanálási idő leteltével a megvont államsegélyek visszaállítására erőteljes akciót indít. Az egyházmegyei közgyűlés a keszthelyi s tapolcai fiókegyházak missziói s. lelkész tartására vonatkozó kérelmét a kerülethez pártolólag felterjeszti. Az egyházmegyei közgyűlés fájdalommal értesült Fenyves Ede esperes lemondási szándékáról. A lelkészi, tanítói s felügyelői kar versenyezve fejezi ki ragaszkodását a távozni készülő esperes iránt, de hiába volt minden kérelem, egészség szempontokra hivatkozva Fenyves Ede megmaradt elhatározása mellett s igy az egyházmegyei közgyűlés kénytelen volt az esperes választást elrendelni. Elhatározta kötelező érvénnyel, hogy a lelkészi s tanítói fizetések valorizáltassanak. A tanítóság három sérelmét magáévá tette és ezek orvoslása ügyében felterjesztést intéz a kerülethez. 1. Megismétli a tanítói és kántori fizetések elválasztására vonatkozó követelését oly értelemben, hogy a kántori fizetés az államsegélynél számításon kivül maradjon. 2. A tanítók családtagjainak a kedvezményes utazás lehetősége biztosíttassák. 3. Minden 30 évig szolgáló tanító előtt nyíljon meg a VII-ik fizetési osztály. A gyámintézetre közel két millió folyt be. 1,350.000 K a kerület rendelkezésére bocsáttatik. Dörgicse, Nagyvázsony, Keszthely s Tapolca kap 150—150 ezer koronát, a szentgotthárdi kulturiiáz 50 ezer koronát. A hegyaljai egyházmegye folyó évi közgyűlését júl. 8-án Ózdon tartotta meg Lichtenstein László egyházmegyei felügyelő és Nemes Károly főesperes elnöklete alatt. Régen gyűltek össze a közgyűlés tagjai ilyen hatalmas számban. Az ózdi szórványokból álló, 54 községbe szétszórt egyház, hívei büszkén néztek a sokfélül összegyűlt nyolcvan főnyi seregre; még sem vagyunk hát mi oly kevesen! 7-én reggel lelkészi úrvacsoraosztás vö t, melyet Turéczy Zoltán végzett Lukács 13.8—9 alapján felépített bűnbánati beszéddel. Utána lelkészértekezlet volt, mely kegyelettel emlékezett meg Leskó Béla nyug. sajókazai és Fridrich Zsigmond nyug. bajai, volt újcsanálosi lelkész életéről és haláláról. Előbbiről Ligeti Ede, utóbbiról Weiszer Ernő mondott emlékbeszédet. — Délután az egyházmegye tanítóegyesülete ülésezett. Elnökké választották Záhony Dezső diósgyőri tanítót. Ezen a gyűlésen a gyártelepi iskolák ev. tanítói is részt vettek, akik közül Joób Sándor értékes felolvasást is tartott a nemzeti szellem neveléséről az elemi iskolákban. A tanítói gyűlés után a gyártelepi iskola zene- és kezügyességi iskoláját mutatta be Haszuszik Antal igazgató-tani tó. A gyermekek előadták a »Vadrózsa“ cimfi gyermekoperát s azután a gyermekek rajz- és kézimunka kiállítását tekintette meg az egyik csodálkozásból másikba esett vendégsereg. — Este 7 órakor gyámintézeti istentiszlelet volt, amelyen Vietórisz László diósgyör- vasgyári hitoktató lelkész Gál. 6. s. alapján felépített lelkes beszédét gazdag, művészi műsor vette körül: az ev. leánykar két üde éneke Joób Sándor betanításában, a dr. Placskó—Büchert vonósnégyes leheletfinom Beethoven quartettje, dr. Placskó Lajosné és Záhony János ragyogó énekszólója. A kezdő imát Tóth József alespe- res, a befejezőt Ligeti Ede egvházmegyei gyámint. elnök mondta Az off. 1,548.000 K volt. mellyel az egyházmegye gyűjtése 9,649.193 K lett. — Maga a júl. 8.-i közgyűlés örömmel vette tudomásul a gazdag esperesi jelentésből az egyházak fejlődő hitéletét, elrendelte, hogy a hitoktató lelkészek és tanítók évenként egy mintatanitáson kötelesek részt venni, ajánlja a trianoni béke aláírásának napján nemzeti szellemet ébresztő ünnepély tartását, az idegen fele- kezctüek evang. szertartás szerint való megesketését nem tartja eltiltandónak s tiltakozik a trianoni határmenti egyházközségek kongruájának a kisebbedés jogcímén való leszállítása ellen. A közgyűlés tagjai a közebéd végeztével megtekintették a gyárat is s elragadtatással nyilatkoztak ózd kultúrájáról s szíves vendéglátásáról. Sokak számára élmény volt e gyűlés, melyen megismerték, hogy az ipari munkásság nem az az Istentől elrugaszkodott, emberektől elzárkózó, csak szenvedélyeire hallgató tömeg, mint amilyennek festik. Meglátták értéküket s most még jobban mernek hinni Magyarország feltámadásában. Ózdon 21 éve nem volt egyházmegyei gyűlés. A viszontlátás örömének Zorkóczy Samu az ózdi egyház lelkes felügyelője, gyári vezér- igazgató adott szívből jövő szavakban kifejezést a közgyűlésen. A veszprémi evangélikus egyházmegye e hó 9-én tartotta évi rendes közgyűlését Pápán. Előtte való este gyámintézeti és belmissziói ünnepély volt a templomban, amelyen Nagy Kálmán gyámintézeti elnök imával, Horváth Sándor lelkész oltári beszéddel, amelyben gyönyörű szavakban emlékezett meg bold. Gyurátz Ferencről, akinek élete a legszebb gyámintézeti munka volt, Kakas József dabronyi lelkész saját vallásos költeményeivel, Héring János veszprémi lelkész pedig előadással szerepeltek. A lelketemelő műsort a gyülekezet vegyeskarának és az úri férfikvartettnek éneke egészítette ki. — A másnapi közgyűlésen Takács Elek esperes mondott megnyitó- beszédet, megemlékezvén az egyházmegye két nagy halottjáról: Gyurátz Ferencről és Bélák Lajosról, kiknek emlékét jegyzőkönyvben örökítették meg. A társelnöki szék betöltésére Mihály Sándor rangidősb gyülek. felügyelő kéretett fel. Miután dr. Sümegüy László újonnan választott tb. jegyző letette a hivatali esküt, szept. 1-i terminussal elrendeltek a szavazást a megüresedett felügyelői állásra. Az esperes nagy gonddal megszerkesztett jelentését egyhangúlag tudomásul vették s annak kapcsán szükségesnek tartották, hogy a gyülekezetekre súlyos teherkép nehezedő tanítói nyugdíj- járulékokat a kormány vegye revízió ala, ha pedig ezt nem tenné, beszedését köz- adók módjára végeztesse. Nagy Pál pápai, Polgár Mihály kiskamondi, Pintér bandor ajkai és Vargha János nemeshanyi tanítókat címzetes igazgatóvá történt előléptetésük s a pápai ev. nőegyletet 50 éves jubileuma
