Harangszó, 1925

1925-07-19 / 29. szám

1925. július 19. HARANGSZÓ 237 nak azonban így sem sikerült gá­tat vetni. Tehetséges hipnotizőrök közre­működésével egyesek még mindig vélnek csodát látni és előrelátható­lag addig nincs is szándékukban a szétosztás, amíg hatósági kemé­nyebb beavatkozás nem történik. Az, hogy a kis leány és a köz­ségi bíró megnémultak, légből ka­pott kacsa. A cscndörségnek is min­dig akad okosabb tennivalója, mint hogy a hídnál ácsorgókra vigyáz­zon, akiknek szintén többet érne és bizonyára Istennek is tet- szfíbben cselekednének, ha komoly munkához látnának addig, amíg egy pár agya- lágyult egyén rögeszméjéből kifolyólag Máriával jósol­tatnak. Nagyszakácsi, 1925. július 3. llencsey Lajos községi biró. Eddig szól a biró levele. Ezenkívül jelenthetjük, miután tehát csoda nem történi, a közigazgatási hatóságok, a főszolgabírói hivatal felszólította a plébánosokat, hogy a szószékről ilyen értelemben világosítsák fel a hívőket és akadályozzák meg a veszélyes tolongásokat. Egyházmegyei közgyűlések. A fejérkomáromi egyházmegye közgyű­lését június 23—25. napjaiban tartotta Oroszlányban Balogh István esperes és dr. Händel Béla egyházmegyei felügyelő elnöklete alatt. A közgyűlésen megjelent dr. lándori Kéler Zoltán a dunáninneni egyházkerület felügyelője is, kit lovas ban­dériummal üdvözölt a vendéglátó gyüleke­zet, melynek szószólója Droppa István helyi lelkész volt. A tiszavidéki egyházmegye Dómján Elek esperes és dr. Haendel Vilmos egyet, tanár, esperességi felügyelő elnöklete alatt június 26—27-én tartotta közgyűlését Tokajban, mely alkalommal dr. Haendel Vilmos fel­ügyelő rendkívül értékes megnyitójában komoly elmélkedés alapján párhuzamot vont a katholicizmus és a protestantizmus lényege között. f A budapesti egyházmegye f. évi rendes közgyűlését június 30-án tartotta Budapes­ten. A közgyűlésen Broschkó Gusztáv Adolf esperes terjedelmes jelentésben szá­molt be az egyházmegye hitéletéről, er­kölcsi és anyagi állapotáról, tanügyéről. A zalai egyházmegye 1925. július 7-én tartott közgyűlésén iktatta be dr. Berzsenyi Jenő nyug. kir. járásbiró, keszthelyi lakóst, újonnan választott egyházmegyei felügyelőt, felügyelői székébe. A beiktatást Fenyves Ede esperes végezte. Az ühnepély fényét a beiktatott felügyelő tisztelőinek serege nagyban emelte. Fenyves Ede esperes emelkedett szel­lemű beiktató-beszéde után az új felügyelő letette az esküt s megtartotta .székfoglaló- - beszédét, melyből kisugárzott mély hithű­sége és lángoló egyházszeretete. Az új fel­ügyelőt a lelkészt, a tanítói és felügyelői kar bizalommal üdvözölte. Az esperesi jelentés előterjesztése előtt az egyházmegyei közgyűlés a kormányzót táviratilag üdvözölte. A közgyűlés Gyurálz Ferenc ny. püspök emlékét felállással tisztelte meg. Az esperesi jelentés kapcsán az akalii tanító államsegélyének a megvonásával kap­csolatban az egyházmegyei közgyűlés fel- terjesztést intéz a kerülethez, hogy minden tanítói államsegély megvonása alkalmával fejezze ki a kerület sajnálkozását s azon elhatározásának adjon kifejezést, hogy a szanálási idő leteltével a megvont állam­segélyek visszaállítására erőteljes akciót indít. Az egyházmegyei közgyűlés a keszthelyi s tapolcai fiókegyházak missziói s. lelkész tartására vonatkozó kérelmét a kerülethez pártolólag felterjeszti. Az egyházmegyei közgyűlés fájdalommal értesült Fenyves Ede esperes lemondási szándékáról. A lelkészi, tanítói s felügyelői kar versenyezve fejezi ki ragaszkodását a távozni készülő esperes iránt, de hiába volt minden kérelem, egészség szempon­tokra hivatkozva Fenyves Ede megmaradt elhatározása mellett s igy az egyházmegyei közgyűlés kénytelen volt az esperes válasz­tást elrendelni. Elhatározta kötelező érvénnyel, hogy a lelkészi s tanítói fizetések valorizáltassanak. A tanítóság három sérelmét magáévá tette és ezek orvoslása ügyében felterjesztést intéz a kerülethez. 1. Megismétli a tanítói és kántori fizetések elválasztására vonat­kozó követelését oly értelemben, hogy a kántori fizetés az államsegélynél számítá­son kivül maradjon. 2. A tanítók család­tagjainak a kedvezményes utazás lehetősége biztosíttassák. 3. Minden 30 évig szolgáló tanító előtt nyíljon meg a VII-ik fizetési osztály. A gyámintézetre közel két millió folyt be. 1,350.000 K a kerület rendelkezésére bocsáttatik. Dörgicse, Nagyvázsony, Keszt­hely s Tapolca kap 150—150 ezer koronát, a szentgotthárdi kulturiiáz 50 ezer koronát. A hegyaljai egyházmegye folyó évi közgyűlését júl. 8-án Ózdon tartotta meg Lichtenstein László egyházmegyei felügyelő és Nemes Károly főesperes elnöklete alatt. Régen gyűltek össze a közgyűlés tagjai ilyen hatalmas számban. Az ózdi szórvá­nyokból álló, 54 községbe szétszórt egyház, hívei büszkén néztek a sokfélül összegyűlt nyolcvan főnyi seregre; még sem vagyunk hát mi oly kevesen! 7-én reggel lelkészi úrvacsoraosztás vö t, melyet Turéczy Zoltán végzett Lukács 13.8—9 alapján felépített bűnbánati beszéddel. Utána lelkészértekez­let volt, mely kegyelettel emlékezett meg Leskó Béla nyug. sajókazai és Fridrich Zsigmond nyug. bajai, volt újcsanálosi lelkész életéről és haláláról. Előbbiről Ligeti Ede, utóbbiról Weiszer Ernő mondott em­lékbeszédet. — Délután az egyházmegye tanítóegyesülete ülésezett. Elnökké válasz­tották Záhony Dezső diósgyőri tanítót. Ezen a gyűlésen a gyártelepi iskolák ev. tanítói is részt vettek, akik közül Joób Sándor értékes felolvasást is tartott a nemzeti szellem neveléséről az elemi iskolákban. A tanítói gyűlés után a gyártelepi iskola zene- és kezügyességi iskoláját mutatta be Haszuszik Antal igazgató-tani tó. A gyerme­kek előadták a »Vadrózsa“ cimfi gyermek­operát s azután a gyermekek rajz- és kézimunka kiállítását tekintette meg az egyik csodálkozásból másikba esett vendégsereg. — Este 7 órakor gyámintézeti istentiszlelet volt, amelyen Vietórisz László diósgyör- vasgyári hitoktató lelkész Gál. 6. s. alapján felépített lelkes beszédét gazdag, művészi műsor vette körül: az ev. leánykar két üde éneke Joób Sándor betanításában, a dr. Placskó—Büchert vonósnégyes lehelet­finom Beethoven quartettje, dr. Placskó Lajosné és Záhony János ragyogó ének­szólója. A kezdő imát Tóth József alespe- res, a befejezőt Ligeti Ede egvházmegyei gyámint. elnök mondta Az off. 1,548.000 K volt. mellyel az egyházmegye gyűjtése 9,649.193 K lett. — Maga a júl. 8.-i köz­gyűlés örömmel vette tudomásul a gazdag esperesi jelentésből az egyházak fejlődő hitéletét, elrendelte, hogy a hitoktató lelké­szek és tanítók évenként egy mintatanitáson kötelesek részt venni, ajánlja a trianoni béke aláírásának napján nemzeti szellemet ébresztő ünnepély tartását, az idegen fele- kezctüek evang. szertartás szerint való megesketését nem tartja eltiltandónak s tiltakozik a trianoni határmenti egyházköz­ségek kongruájának a kisebbedés jogcímén való leszállítása ellen. A közgyűlés tagjai a közebéd végeztével megtekintették a gyá­rat is s elragadtatással nyilatkoztak ózd kultúrájáról s szíves vendéglátásáról. Sokak számára élmény volt e gyűlés, melyen megismerték, hogy az ipari munkásság nem az az Istentől elrugaszkodott, emberektől elzárkózó, csak szenvedélyeire hallgató tömeg, mint amilyennek festik. Meglátták értéküket s most még jobban mernek hinni Magyarország feltámadásában. Ózdon 21 éve nem volt egyházmegyei gyűlés. A vi­szontlátás örömének Zorkóczy Samu az ózdi egyház lelkes felügyelője, gyári vezér- igazgató adott szívből jövő szavakban ki­fejezést a közgyűlésen. A veszprémi evangélikus egyházmegye e hó 9-én tartotta évi rendes közgyűlését Pápán. Előtte való este gyámintézeti és belmissziói ünnepély volt a templomban, amelyen Nagy Kálmán gyámintézeti elnök imával, Horváth Sándor lelkész oltári be­széddel, amelyben gyönyörű szavakban emlékezett meg bold. Gyurátz Ferencről, akinek élete a legszebb gyámintézeti munka volt, Kakas József dabronyi lelkész saját vallásos költeményeivel, Héring János vesz­prémi lelkész pedig előadással szerepeltek. A lelketemelő műsort a gyülekezet vegyes­karának és az úri férfikvartettnek éneke egészítette ki. — A másnapi közgyűlésen Takács Elek esperes mondott megnyitó- beszédet, megemlékezvén az egyházmegye két nagy halottjáról: Gyurátz Ferencről és Bélák Lajosról, kiknek emlékét jegyzőkönyv­ben örökítették meg. A társelnöki szék betöl­tésére Mihály Sándor rangidősb gyülek. felügyelő kéretett fel. Miután dr. Sümegüy László újonnan választott tb. jegyző letette a hivatali esküt, szept. 1-i terminussal elrendeltek a szavazást a megüresedett felügyelői állásra. Az esperes nagy gonddal megszerkesztett jelentését egyhangúlag tu­domásul vették s annak kapcsán szüksé­gesnek tartották, hogy a gyülekezetekre súlyos teherkép nehezedő tanítói nyugdíj- járulékokat a kormány vegye revízió ala, ha pedig ezt nem tenné, beszedését köz- adók módjára végeztesse. Nagy Pál pápai, Polgár Mihály kiskamondi, Pintér bandor ajkai és Vargha János nemeshanyi tanítókat címzetes igazgatóvá történt előléptetésük s a pápai ev. nőegyletet 50 éves jubileuma

Next

/
Oldalképek
Tartalom