Harangszó, 1925
1925-07-05 / 27. szám
218 HARANQSZÓ. 1925. július 5. 1674-ben Pozsonyban a gályarabságra szánt lelkészekről: »Most olyan kötelet fontunk, melyet ha nyakukba ránthatunk, az eretnek vallás soha többé lábra nem áll<. Ilyen türelmetlen lélek volt a primás unokaöccse és Orflkőse, ifjabb Széchenyi György is, a legnagyobb magyar dédapja, ki 1697-ben a grófi rangot kapta. Midőn soproni házuk mellett a szomszéd házat 1720 ban Löffelholz György tábornok özvegye, a buzgó evang. báróné vette meg, Széchenyi György azt irta vejének, Ebergényi tábornoknak: »Az én házam, ha szabad és nemes ház volna, közfalat tennék, de mivel purgerház, hitemre, inkább kiköltözöm, mintsem lutheránust szenvedjek szomszédságomban«. És ilyen türelmetlenséggel nyilatkozott 1720-ban Gensel Ádám hírneves tudós soproni orvosról is, mikor ez halálához közel már végrendeletet is tett: »Gensli uram is csak az ebek har- mincadján van, kínjában ő is visszatért az hamis lutheránus hitre, meggyónt az prédikátoroknak, most immár minden ember tudja, micsoda hiten van«. Úgylátszik, a türelmetlen gróf előtt titkolta vallását. (B. Szabó L 1. 412., 416.) De a nagy Széchenyi édesatyja, Ferenc gróf, a Széchenyi-könyvtár megalapítója, a korszellem hatása alatt már feivilágosodott főur volt. Az aszódi evang. lelkész fiát, a tudós Hajnóczi Józsefet választotta titkárának és bizalmasának; K>s Jánosnak, a soproni líceum diákjának versét (Herkules választása) a maga költségén kiadta, a Magyar Társaság örömünnepeire is eljárt, 1791-ben a klérus ellenére is a protestánsok vallásszabadságára szavazott s élete végén is vallási rajongása, mely erőt vett rajta, ment maradt a türelmetlenségtől. (Vége következik.) Püspöki egyházlátogatás Somogybán. Kapi Bála, a dunántúli evang. egyházkerületnek apostoli buzgóságu főpásztora június 6-tól június 18-ig egyházlátogatást végzett a somogyi egyházmegyének 8 anya- é3 az ezekhez tartozó leány-, fiók- és szórvány- gyülekezeteiben. Június 6-án délután 3 órakor ér kezett a püspök Nagykanizsára, hol a vasútállomásnál Zalavármegye és Nagykanizsa városa nevében Sábjáa Gyula polgármester, az egyházmegye felügyelői kara nevében dr. Ittzés Zsigmond egyházmegyei felügyelő, a somogyi egyházmegye híveinek ne- nében Mesterházy Sándor esperes üdvözölték. A templom bejáratánál Horváth Olivér lelkész fogadta a nagykanizsai hívek élén. Éste 6 órakor a nagykanizsai szépen renovált templomban igen nagy közönség résztvevése mellett, valóban építő vallásos estély volt, meiyen Kapi Béla püspök tartott mindeneket magával ragadó, hitet és hazaszere- tetet élesztő előadást. Június 7 én,» vasárnap volt a kanonika vizitáció ; utána küldöttségek fogadása és a püspök tiszteletére a polgári egylet nagytermében mintegy 100 hivő, illetve érdeklődő résztvevése mellett társas ebéd. Délután 4 órakor a püspök kíséretével Surd felé folytatta útját. Somogyvármegye határfalujánál: Somogyszentmikiősnál Haám Lajos csurgÄ főszolgabiró köszöntötte öt és azután napokon keresztül, június 13-ig kísérte az egyházlátogató püspököt igazán dicsérendő kitartással és buzgósággai Surdon a templom előtt Kiss József lelkész mondott üdvözlő beszédet, mely után a püspök a hivek seregével és kíséretével a templomba vonult és könyörgést tartott. Június 8-án iskolavizsgálat és egyházvizsgálat volt istentisztelettel, azután küldöttségek fogadása és délután Liszóban iskolavizsgálat. Június 9-én Nemespátróba vonult át a püspök kíséretével. A lelkészlak udvarán a hivek nagy seregének élén Mesterházy Sándor esperes mondott üdvözlő beszédet. Délelőtt 9 órakor iskolavizsgálat, 10 órakor isten- tisztelet és közgyűlés tartatott. Utána küldöttségek fogadása, lelkészi. majd esperesi irodavizsgálat. A sok elvégzett munka közben hamar elérkezett a délutáni 3 óra, a továbbutazásnak órája. A nemespátrói hivek nagy tömegben lepték el a lelkészlak udvarát és mikor az esperes-lelkész arra való visszaemlékezéssel mondott a gyülekezet nevében búcsúbeszédet, hogy mikor az apostolok egy-egy ős- keresztyén gyülekezetből tovább menNyári hangulat. RerfünR mélyén oadgerlice lurbéRel, Rigó-dalneR felel néiti a fárél. RaRuRmadár - Rezbe, Rézbe RaRuRRel. — MegRérdezem: meddig éleR ? És msselygem — oajjen mif is oálaszel? ... Minden madár elhallgatott a Rerlben, RaRuRRem is —- leoarebbenl ijedten, fegas Rérdést tettem fel — öRelméneR! — Uéoendébe mineR nézni? — Végzet útját Reresztezni, — Yirághullást meggátolni nem lehet. HUDY ILONA. Dolláros levél. Irta : Novák Kálmán. 3) ... Már késő délután volt, mire hazakerült, pedig ugyancsak hajtotta a kíváncsiság megtudni, hogy mi van a levélben 1... Ö bizony nem sokat értett a betűkhöz, amit tudott, azt is elfelejtette már! No majd elhívja a Juliskát; — igen ám, csakhogy ő megfogadta, hogy Kovács András háza küszöbét át nem lépi, már pedig szavának ura marad! Szerencsére az uccán éppen gyerekek játszadoztak. Magához intette az egyiket és elküldte Juliskáért, lelkére kötve, hogy csak Juliska hallja meg az üzenetet. Kis idő múlva Juliska sudár, szép alakja tűnt fel az uccán. Az özvegy elébe sietett és reszkető örömmel nyújtotta át a leveleket Juliskának. — Lelkem, édes leányom, mily nehezen vártalak! Nézd csak, ki irta ezeket a leveleket ! ? ? Az én drága Jancsi fiam 1 Ugye, hogy az irta, — no mondjad már! "Juliska feltépte az egyik levelet, — olvasni kezdte, aztán mindig jobban felderült az arca. — Hát nem igaz ... nem hait meg, ő maga írta a levelet, ismerem a kezeirását! Oh nem hagyott el bennünket az Isten I... Az özvegy sírt örömében s mohó boldogsággal leste Juliska ajkáról a szavakat. Hejh, ha ezt a napot megérhette volna az a szegény, gyengeszívü ember 1 Mikor végre bejutottak a kis szobába, Juliska elejétől végig elolvasta János levelét, amely aztán mindent kimagyarázott. ... Egy napon rettenetes robbanás történt a bányában; a szerencsétlenséget egy munkás vigyázatlansága okozta, melynek bizony sokan estek áldozatul S míg Szabó Gerő gyenge sérüléssel kórházba került, az Isten gondviselése Jancsit megmentette a haláltól. A szerencsétlenség után megindult a vizsgálat s annak során Szabó Gerő terhelő vallomást tett Jancsi ellen; — azt állította, hogy Jancsi hanyagsága miatt történt a robbanás s ezt egy másik társával bizonyította. Hiába védekezett Jancsi, hiába bizonyította, hogy 6 egy másik tárnában dolgozott, a tanuk ellene vallottak s őt gondatlanságból szármázó emberölés miatt öt évi börtönre Ítélték. Három év múltán Szabó Gerő tanúja halálosan megbetegedett s a haldokló utolsó perceiben vallomást tett Szabó Gerő szörnyű bűnéről. Vallomásából kiderült, hogy Szabó Gerő pénzt adott a hamistanuskodásért 8 hogy a szerencsétlenségért nem Botos Jánost terheli a felelősség, hanem az egyik munkavezetőt, aki benn pusztult a bányában. E vallomás után új vizsgálatot indítottak, ámde Szabó Gerönek nyomaveszett; éppen hajóra akart ülni, mikor letartóztatták. Jancsit ezek után szabadon bocsátották s a bánya igazgatósága ártatlanságát négyszáz dollárral lutalmazta meg.
